Orvoskamarai elnök: Ha elmondom Orbán Viktornak, mekkora hazugság, amivel támadnak, visszavonják a törvényt?

„Ez egy durva és minden igazságalapot nélkülöző támadás volt (…) gondolni sem mertem, hogy ilyen statáriális gyorsasággal – előbb az »ítélet«, utána a »tárgyalás« – viszik végig ezt a törvényt” – erről Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke beszélt a Forbesnak adott interjúban.

Az egészségügy átalakításáról, a kamara jövőjéről, magánegészségügyről, etikai eljárásokról is szó volt a beszélgetésben, amelyben az alábbiak a legfontosabb, legmarkánsabb állítások:

• A döntés nem az ágazatot felügyelő Belügyminisztériumban, hanem „egy szinttel magasabban” született meg, ennek ellenére nem kér időpontot Orbán Viktorhoz, mondván: „Azt gondolja, hogy ha én kérek időpontot, akkor kapok? Hogy majd elmondom Orbán Viktornak, hogy mekkora hazugság, amivel támadnak, és akkor majd visszavonják ezt a törvényt? Ennek nincs esélye.”
• A kamarának a változtatások irányával nem volt baja, „a részletekkel és a megváltozott tárgyalási stílussal viszont igen”. Azt tapasztalták, hogy az ősz második felétől Takács Péter egészségügyi államtitkár „letért arról az útról, hogy valós egyeztetéseket, közös gondolkodást folytasson”, és végül „nem is került a jogszabályba semmi abból, amiben megegyeztünk”.
• Egyetlen orvos ellen sem indult etikai eljárás az ügyeleti ellátásban való részvétellel kapcsolatos szerződések ügyében, „egyetlen kolléga ellen valóban éltünk etikai panasszal”; egy olyan esetben, amikor a panaszuk szerint „az Országos Kórházi Főigazgatóság munkatársa helyzetével visszaélve nyomást gyakorolt a kollégákra, hogy írják alá az ügyeleti szerződést”.
• „Ilyen rendkívüli eljárásban csak nagyon komoly politikai szándék, vagy nagyon súlyosnak ítélt helyzet esetén van lehetősége egy kormánynak eljárást kezdeményezni, egy parlamenten mindezt átverni (…) nagyon szigorú technikai szabályokkal próbálják meg elérni, hogy a kamara az önkéntes tagsággal ne legyen működőképes.”
• Azért kérték az orvosoktól, hogy ne írják alá az új ügyeleti szerződésüket, mert a nyomásgyakorlásnak ez az eszköze nem veszélyezteti a betegek biztonságát. „Az új ügyeleti ellátási szerződés alá nem írása nem jelent egyet az ügyeleti munka feladásával, hiszen a régi keretek között folyhat tovább a munka.”
• „Általános kormányzati attitűd az, hogy a kormány hátrébb lép az humán közfeladatoktól: a segíts magadon és akkor a kormány is megsegít a rendező elv (…) nem lehet, hogy annak van egészsége, akinek pénze van.”
• „A politika most adott nekünk egy pofont. Nagy a csábítás a visszavágásra, de ez egyfajta kvázi-»ellenzéki« szerepbe kényszerítene minket. Ezt viszont nem szeretnénk. Mi változatlanul egy szakmai közösség szeretnénk maradni, amelyiknek az a célja, hogy jobb ellátás legyen és jobb munkakörülmények.”

A Magyar Orvosi Kamarát kibelező törvényt sürgősségi eljárásban tárgyalta meg és fogadta el a parlament fideszes többsége február utolsó napján, a jogszabályt másnap már ki is hirdették. A törvény jelentősen csorbítja a MOK befolyását, elsősorban azzal, hogy eltörli a kötelező kamarai tagságot az orvosok között. Az orvosok közül az első napon ötezren jelezték, hogy kamarai tagok akarnak maradni – erre egyébként harminc napjuk van –, az első öt nap után pedig 12 000-nél jár a számuk a MOK tájékoztatása szerint.

A MOK és a kormány mostani csörtéje a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításával kezdődött. A kormány javaslata szerint megyénként megindult az átállás az új rendszerre, amiben a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti ponton, de jobban szervezve adnának ügyeletet, és az egészet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) irányítaná. Ehhez a háziorvosoknak szerződést kellene kötniük az OMSZ-szel. Bár az új rendszerrel kapcsolatban több kifogás is felmerült, azt a szakma is elismerte, hogy a kevesebb ügyeleti ponton az eddig általában megszokott díjaknál jóval többet, óránként bruttó 9-11 ezer forintot is fizetnének az orvosoknak.