A bírón múlik, hogy meghallgatják-e Varga Juditékat a Völner-perben
2023. február 24. – 14:08
Varga Judit igazságügyi miniszter, Süli János és Trócsányi László volt miniszterek és egy sor más vezető tisztségviselő tanúként való meghallgatását kérte Völner Pál ügyvédje szerdán a Schadl–Völner-ügy előkészítő ülésén.
A magát ártatlannak valló egykori államtitkár védelme ezzel a húzással megpróbálja bevonni a bizonyítási eljárásba az ő ideje alatt pozícióban lévő összes magas beosztású minisztériumi tisztviselőt, egykori közvetlen munkatársait; sőt, a végrehajtói kar elnöke, a magát szintén ártatlannak valló Schadl György által a vízüzemű motor kifejlesztéséről szóló projekt érdekében győzködött kormánytagokat is.
Az igazságügyi kormányzat egykori és jelenlegi vezetésének bíróságon való megjelenése még tanúként is óriásit szólna, azonban a védelem kezdeményezésétől a tanúmeghallgatásig igen kacskaringós út vezet.
Szabó József Tamás, a Fővárosi Bíróság sajtószóvivője a Telexnek elmondta: mivel az eljárást vezető bíró tisztában van a teljes nyomozati anyaggal, ezért neki van mérlegelési lehetősége a védelem által kezdeményezett tanúk beidézésénél. A mérlegelésnél az a fő szempont, hogy az új tanúk mennyiben tudják előmozdítani a bizonyítási eljárást. A sajtószóvivő a mérlegelést azzal a példával világította meg, hogy
ha lát valaki egy verekedést, és van három szemtanú, aki látta, akkor felesleges egy negyedik, ötödik embert is beidézni, ezektől a tanúktól új információ nem várható.
Ahogy azonban arra Surdy Miklós ügyvéd, egykori bíró felhívta a figyelmünket, azzal például, hogy a védőügyvéd az előkészítő bírósági ülésen a tanúbeidézés indoklásának részeként felolvasta Völner Pál és Varga Judit üzenetváltását, indirekt módon bekerült a figyelembe vehető bizonyítékok közé az sms, mivel az ülés jegyzőkönyve hivatalos közokiratnak számít.
A védelem által javasolt tanúk beidézéséről a következő, május 4-én esedékes előkészítő ülésén születik döntés. Ezen a bírónak csak az elutasításokat kell megindokolnia, döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Azonban Szabó József Tamás szerint elvileg egy javasolt tanú be nem idézése előkerülhet még az ítélet elleni esetleges fellebbezés során (a teljes körű fellebbezés esetében, amikor a védelem nemcsak a büntetés mértékét kifogásolja, hanem magát az eljárást is).
A helyzetet bonyolítja, hogy a Völner-védelem által beterjesztett nevek között a sajtószóvivő szerint vannak olyanok, akiket a nyomozás során már tanúként hallgattak ki, és vallomásukat a vádat képviselő ügyész olvasta volna fel – ilyen például Kovács Pál, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca volt államtitkára. Ha a védelem kérdéseket akar feltenni nekik, akkor az ő beidézésüknél a bírónak nincs mérlegelési joga.
Surdy Miklós elmondta nekünk, hogy a tanúzási kötelezettség minden magyar állampolgárra érvényes, ebből a szempontból irreleváns az, hogy a védelem politikusokat is tanúként akar meghallgattatni – az országgyűlési képviselők mentelmi joga csak akkor számítana, ha vádlottként szerepelnének. A tanúként való beidézés annyiban rugalmas, hogy elfoglaltságra hivatkozva lehet kérni másik időpontot.