„Aki csak érettségit szerez, de nincs mögötte nyelvtudás, az megnézheti, hogyan tud majd elhelyezkedni”

Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert amiatt kritizálták a tavalyi országgyűlési választás előtt, hogy nem beszél angolul. A másik oldalról a kormánysajtó azzal fényezte Orbán Viktort, hogy angolul tart sajttájékoztatót. Ez is azt mutatja, hogy cikinek tartjuk, ha valaki politikusként, állami vezetőként nem tud megszólalni egy idegen nyelven.

Ehhez képest a magyarok alig beszélnek nyelveket, az uniós összevetésekben rendre a sereghajtók között találjuk Magyarországot. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint a magyarok 57 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel csak az Egyesült Királyságot és Romániát előztük meg. Azóta némileg javult a helyzet, főleg a 30 évesnél fiatalabb korosztálynál, de még így is a rangsorok végén kullogunk. Egy 2018-as EU-s felmérés pedig azt mutatta, hogy az egész unióban a magyar fiatalok akarnak legkevésbé nyelveket tanulni, ami szintén nem túl szívderítő adat.

Lehet, hogy sok diák lélegzett fel tavaly nyáron, amikor Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, és a diploma megszerzésének sem lesz feltétele az elvileg a nyelvtudás szintjét igazoló bizonyítvány. Az egyetemek ezentúl maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet.

Ezzel együtt a felvételi pontszámok számítása is változik, nagyobb lesz az egyetemek beleszólása: eltörlik az eddig központi többletpontokat, a felvételin maximálisan szerezhető 500 pontból százról az egyetemek dönthetnek, ők határozhatják meg, hogy mire adnak pontokat. Ez lehet akár a nyelvvizsga is, tehát a módosítás nem azt jelenti, hogy ezután egyáltalán nem számít majd a nyelvvizsga a felvételinél, hiszen pluszpontokkal honorálhatják az egyetemek, ha valakinek egy vagy több nyelvből nyelvvizsgája van. (A maradék 400 pont a középiskolai tanulmányi eredményekből és az érettségin elért eredményekből adódik össze.)

A módosítás több tízezer fiatalt érint: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 80 ezren nyelvvizsgáztak, igaz, ez a szám 2013-ban még bőven 120 ezer felett volt. Továbbra is az angol a népszerűbb idegen nyelv, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle. Frissítés: A hivatal cikkünk megjelenése után jelezte, a 2022-es nyelvvizsga-statisztikák folyamatosan frissülnek a 2. félévi adatokkal; „végleges adatok várhatóan áprilisban lesznek elérhetők”.

De el lehet helyezkedni használható nyelvtudás nélkül frissen végzett diplomásként, miközben már a netezés, az okostelefonok használata is megkövetel minimális angoltudást? Egyáltalán, mennyiben feleltethető meg egymásnak a nyelvvizsga és a nyelvtudás?

Azt sugallja a módosítás, hogy felesleges

Csák János azzal indokolta a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését, hogy ezzel Európához igazodnak, hiszen más országokban sem elvárás a nyelvvizsga, másfelől az egyetemek és a felvételizők is nagyobb szabadságot kapnak. Maga a törvénymódosítás szövege úgy érvel, hogy „a nyelvvizsga mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak”.

Nem mindenki fogadta lelkesedéssel a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését, ami a lesújtó uniós adatok fényében nem meglepő. Radó Péter oktatáskutató például kisebbfajta tragédiának tartja a felvételi követelmények módosítását. Szerinte a lépéssel folytatódik a hazai felsőoktatás lassú leépülése, a legtöbb intézmény csökkenteni fogja az elvárásokat, hogy minél több hallgatót tudjon felvenni (itt a pedagógusképzést említette példaként),

a fiatalok nyelvtudása pedig romlani fog.

Érhető módon a nyelviskolák sem lelkesednek az ötletért. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke korábban meglehetősen kritikusan nyilatkozott a Telexnek a módosítás bejelentésekor. Akkor azt mondta: nem az európai Magyarországhoz méltó, ha a nyelvvizsga-követelmény eltörlésével toboroznak jelentkezőket a felsőoktatásba. Most úgy fogalmazott: azért is tartja károsnak az intézkedést, mert azt sugallja, hogy nem fontos a nyelvtudás, holott már nem nagyon van olyan szak, amelynél ne lenne szükség legalább középfokú nyelvtudásra.

„Kérdés, hogy mennyit ér majd az a diploma, amihez nem várnak el nyelvtudást, holott szükség lenne rá. Van-e értelme olyan munkavállalókat gyártani, akik nem állják meg helyüket a munkaerőpiacon?”

Hasonló véleményen van a Nyelvtudásért Egyesülettől Rádai Péter angolnyelv-tanár, az Euroexam Vizsgaközpont munkatársa. Szerinte a módosítás degradálja a nyelvtudás értékét a globalizált világban, ahol egyre kevesebb, nyelvtudást nem igénylő szakma van. Ez fokozottan igaz azokra a szakmákra, amelyeknél egyetemi vagy főiskolai diplomára van szükség. „Egy mérnöknek ismernie kell a legújabb technológiákat, amihez elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. De mondhatnám az erdőgazdálkodást is, ami a fenntartható környezetgazdálkodás egyik legfontosabb része. Nehezen tudom elképzelni, hogy ne lenne szükség nyelvtudásra.

Aki csak érettségit szerez, de nincs mögötte nyelvtudás, az megnézheti, hogyan tud majd elhelyezkedni.”

Egy fél nyelvvizsgára is több pontot adnak, mint most

Az intézkedés bejelentése után attól féltek a nyelvvizsgaközpontok, hogy csökkenni fog a nyelvvizsgázók száma. Korábban a koronavírus-járvány és az annak nyomán bevezetett nyelvvizsga-amnesztia miatt tapasztaltak némi visszaesést, de hogy a módosításnak milyen hatásai lesznek, az igazán 2024-ben derül majd ki, mondta Rádai Péter. Szerinte a diákok ezentúl is úgy gondolkodnak majd, hogy fontos a nyelvtudás és a nyelvvizsga, és nemcsak az egyetemi felvételi miatt, hanem mert a munkaerőpiacon még szigorúbbak az elvárások. Nem elég beikszelni, milyen szintű és típusú nyelvvizsgájuk van, amikor jelentkeznek egy céghez, a kiválasztási folyamat során szinte biztosan bizonyítaniuk is kell, hogy képesek kommunikálni az adott idegen nyelven. (Ebben a cikkünkben mutattuk be, hogy melyek a legpiacképesebb végzettséget nyújtó egyetemi szakok.)

A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyetemek is így gondolkodhatnak. Légrádi Tamás azt látja, hogy sok egyetem továbbra is kéri a nyelvvizsgát, és pluszpontokkal jutalmazza a nyelvtudást. Sőt, olyan intézmény is van, amelyik még szigorított ezen a téren, és már meghatározza, milyen idegen nyelvből fogadja el nyelvvizsgát. Mindamellett nagy a szórás az egyes egyetemek között abban, hogy hány pontot adnak a nyelvvizsgáért, mondta Rádai Péter.

A Semmelweis Egyetem például egy B2-es komplex nyelvvizsgára 10, egy C1-es nyelvvizsgára 30 pontot ad, míg máshol 70 pontot is össze lehet szedni a nyelvvizsgákkal.

Olyan egyetemet is talált, ahol mind a 100 intézményi pluszpontot odaadják a nyelvvizsgára, de van olyan egyetem is, ahol az új számítási rendszerben egy fél C1-es vizsgáért is több pont jár majd, mint most egy ugyanolyan szintű komplex nyelvvizsgáért, tehát amiben az írásbeli és a szóbeli rész is benne van. Jó példa a Corvinus Egyetem is, amelynél két nyelvvizsga összesen 70 pontot ér, Rádai Péter értelmezésében ezzel szintén azt üzenik, hogy igenis fontos a nyelvtudás. „Hála istennek, úgy látszik, hogy az egyetemeket nem érdekli a törvénymódosítás, és azt mondják, hogy továbbra is fontos a nyelvtudás, és ezt nagyon komolyan díjazzák is. Legalábbis ezt lehet kiolvasni a megállapított intézményi pontszámokból.”

De találni azért olyan egyetemet is, amelyik egy B1-es nyelvvizsgára is ad pluszpontot, ráadásul nem is keveset. Rádai szerint ezzel azt állítják a kormány intézkedésével összhangban, hogy a B1-es szint is elfogadható, holott nincs valós kommunikációs képesség mögötte.

„De találtam olyan intézményt is, ahol már egy fél B1-es vizsgára is adnak pontot, ami már tényleg semmi, a nyelvtudás megcsúfolása”

– fogalmazott a szakember. Annak viszont nem örül, hogy az új pontozási rendszerben háttérbe szorultak az „kisebb nyelvek” az angolhoz és a némethez képest. „Valahol vicces, hogy az egyik nagy egyetem 30 pontot ad egy C1-es nyelvvizsgára angolból vagy németből, de a franciára vagy az olaszra csak húszat.”

A nyelvvizsga sem érte el, hogy a magyarok beszéljenek idegen nyelveket

A megszólaltatott nyelvtanárokkal szemben a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciája nincs a módosítás ellen. Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke is fontosnak nevezte, hogy a magyar fiatalok nyelveket beszéljenek, minden szakmában előny a nyelvtudás, de ezt a problémát láthatóan nem oldotta meg a nyelvvizsga-kötelezettség, hiszen Európában az utolsók között vagyunk ebben az összevetésben. Miközben a magyar iskolákban kifejezetten magas óraszámban zajlik nyelvoktatás (ez átlagosan 1000 órát jelent a középiskola végéig), a probléma tehát mélyebben gyökeredzik.

Budai Marcell másik érve, hogy a közoktatásban korábban B1-es szintre készítették fel a diákokat, miközben a felvételi követelmény a középfokú nyelvvizsgának megfelelő B2-es szint volt, tehát hátrányba kerültek azok, akik nem engedhették meg maguknak, hogy sok pénzért nyelvtanárhoz járjanak és nyelvvizsgát szerezzenek. Bár 2018 óta az állam megtéríti az első sikeres nyelvvizsga költségét, de ettől még vannak, akik több tízezer forintot fizetnek ki ezért. Ráadásul a katázás átalakítása, az infláció és az energiaárak növekedése miatt jelentősen drágultak a nyelvvizsgadíjak az elmúlt hónapokban.

A HÖOK-nál úgy látják: a rövid átállási idő miatt az egyetemek óvatosak voltak a felvételi követelmények és az intézményi pontszámok meghatározásánál. Ezért lehet, hogy sok egyetem ezentúl is kéri a nyelvvizsgát. Budai Marcell szerint idővel ez változni fog, többségben lesznek azok az intézmények, amelyek eltekintenek ettől. Szerinte most is elsősorban az elitegyetemek várják el a nyelvvizsgát, és azokon a szakokon, amelyeken valóban szükséges a nyelvtudás.

Sokat fejlődtek a nyelvvizsgák az elmúlt évtizedekben

Csák János szavaival élve a lehetőség mellé felelősséget is kapnak az egyetemek: a módosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyetemek maguk mérjék fel a hallgatók nyelvtudását, és nekik kell biztosítaniuk a szükséges nyelvi kompetenciákat a képzés során. Légrádi Tamás szerint nagy kérdés, hogyan tudják majd hitelesen elvégezni ezt az egyetemek. A nyelvtudásméréseket jellemzően azok a szakemberek csinálják, akik nyelvvizsgaközpontokban dolgoznak. Ha nyelvvizsgaközpontokat kérnek fel erre a feladatra, akkor mi értelme volt eltörölni a kötelező nyelvvizsgát – tette fel a kérdést Légrádi.

„A nyelvtudásmérés egy komoly szakma, nem lehet csak úgy odaadni egy tesztet, hogy töltsék ki, teljesen komolytalan lenne” – tette hozzá Rádai Péter. Szerinte irreális elképzelés, hogy majd az egyetemek maguk csinálják meg ezeket a felméréseket, náluk nincs is meg az ehhez a szükséges infrastruktúra. Légrádi Tamás szerint mumusnak van kikiáltva a nyelvvizsga, pedig az elmúlt 10-20 évben hatalmas fejlődés ment végbe ezen a területen, a mai korszerű nyelvvizsgák jó és objektív mérőeszközei a nyelvtudásnak. Egyetért azzal, hogy a nyelvtudás fontos, nem a nyelvvizsga, ugyanakkor a nyelvtudás mérésének egyetlen hiteles módja mégiscsak a nyelvvizsga, tette hozzá.

Rádai Péter szerint a kormányzati intézkedés mögött is az a vélekedés állhat, hogy a nyelvvizsga csak egy papír, nincs köze a nyelvtudáshoz. Legalábbis erre következtet abból, hogy a kormány nem igazán indokolta meg szakmailag, miért van szükség a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésére. „Már nem igazak azok a sztereotípiák, hogy a nyelvvizsgák olcsók, és úgyis le lehet vizsgázni, hogy az ember nem beszéli a nyelvet. A korszerű nyelvvizsgák a mindennapokban használható nyelvtudást mérik és a kommunikációs képességekre helyezik a hangsúlyt. Majdnem minden nyelvvizsgán van olyan feladat, amikor valamilyen ügyben kell emailt írnia a vizsgázónak. Tehát a vizsgán a való életet tükröző feladatok vannak, és olyan készségeket várnak el, amelyek a mindennapokban, mondjuk, egy munkahelyen is hasznosak lehetnek.”

A HÖOK viszont azért sem ellenzi a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését, mert szerintük a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással, és ezt kutatások is alátámasztják. Ők úgy látják, hogy a vizsgák még most sem a való életben fontos készségeket kérik számon, magyarázta Budai Marcell.

Ettől még nem lesz jobb az nyelvoktatás az iskolákban

A nyelvvizsgák fejlődése a nyelvvizsgáztatás piacosodásával pörgött fel, az időközben létrehozott akkreditációs testület egyre komolyabb szakmai követelmények elé állította a nyelvvizsgaközpontokat, és ez visszahatott a nyelvoktatás színvonalára is a közoktatásban, mondta Rádai Péter. Rendszeresen tart készségfejlesztő foglalkozásokat iskolákban, több száz diákkal találkozik hetente országszerte. Szerinte nemcsak a budapesti elitgimnáziumokban tapasztalható javulás, hanem a kisebb vidéki városok iskoláiban is. „A mostani intézkedés ellenére az egyetemek mégiscsak magas pontszámokkal jutalmazzák a nyelvvizsgát. Én úgy értelmezem ezt, hogy az egyetemek úgy gondolják, a középiskolában el lehet jutni egy magasabb szintre, hiszen hiába adnék én sok pluszpontot a nyelvtudásra, ha nincs elég diák, aki ezt teljesíti.”

Ettől még persze igaz, hogy van még mit fejleszteni a magyarok nyelvtudásán. Ezen a nyáron bejelentett módosítás nem javít, mivel csak a felvételi követelményekhez nyúlt hozzá a kormány, de azzal nem foglalkoztak, hogy miért nem beszélnek nyelveket a magyarok. Ezért is sántít Csák érvelése, hogy más európai országok sem kérik a diplománál és a felvételinél a nyelvvizsgát. Ez igaz, Magyarország kivételnek számít ebből a szempontból, csak közben a legtöbb ország jobban áll az idegennyelv-tudás terén. „Ciklusokon átívelő koncepcióra lenne szükség, hogy ez javuljon, ami minimum nyolc-tíz év, de erre nincs politikai akarat” – mondta Légrádi Tamás. A problémák nagyon hasonlók, mint a közoktatás egészében: nem vonzó nyelvtanári pálya, nincs utánpótlás, miközben az alacsony követelmények miatt sok alkalmatlan nyelvtanár kerül a pályára, a jobbakat pedig elszipkázza a nyílt munkaerőpiac.

Rádai Péter szerint is probléma, hogy eközben nem hoztak olyan intézkedéseket, amelyek azt segítenék, hogy a közoktatásból kikerülő diákoknak megfelelő nyelvtudásuk legyen. Magyarországon iskola- és tanárfüggő, hogy milyen színvonalú az idegennyelv-oktatás, ezen a néhány éve bevezetett új Nemzeti alaptanterv sem javított, sőt. Rengeteg felesleges tananyaggal pakolták tele a tantervet, miközben a kimeneti szintet elég alacsonyan határozták meg az európai átlaghoz képest.

Azzal a HÖOK is egyetért, hogy sürgősen fejleszteni kellene a középiskolai nyelvoktatást, mert jelenleg irreális elvárni az egyetemektől, hogy ők tanítsák meg a hallgatókat angolul vagy németül. Ha ez nem történik meg, akkor súlyos negatív következményei lehetnek az intézkedésnek. Elvileg az lenne a cél, hogy fejlesszék a hallgatók kommunikációs képességeit, például képesek legyenek idegen nyelven prezentálni egy marketingtervet, magyarázta Budai Marcell. Semmi nem garantálja, hogy ez így is lesz, és az egyetemi mérések majd jobban működnek, mint a nyelvvizsgaközpontokban.

Már az állásinterjún kibukik, ha valaki nem beszéli a nyelvet

Többször elhangzott, hogy a munkaerőpiaci boldoguláshoz nélkülözhetetlen a nyelvtudás, a kormány érvelése szerint a mostani módosítás is ennek érdekében született. Szigeti Nikoletta, a Profession.hu toborzásért felelős Profession Services üzletágvezetője elmondta, hogy a 2022-ben megjelent álláshirdetések 53 százalékában szerepelt elvárásként az idegennyelv-ismeret. Szellemi munkáknál ez az arány 63 százalékra ment fel, de még a fizikai munkák 35 százalékában is elvárás volt a nyelvtudás. Nem meglepő módon elsősorban a vendéglátás-turizmusban, az SSC-szektorban és az IT-munkakörökben várják el a nyelvtudást, ezeken a területeken a hirdetések 80-90 százalékában szerepelt követelményként. (És az sem meglepő, hogy az angolt kérik leggyakrabban, utána a német következik, majd pedig a francia.)

Általában középfokú nyelvtudást várnak el a cégek, de a hirdetések közel negyede felsőfokú vagy tárgyalóképes szintet ír elő.

És hogy mennyire fontos a nyelvtudás: azoknál a hirdetéseknél, ahol nem írtak szakmai tapasztalatot elvárásként, gyakran a nyelvtudást (legtöbbször középfokút) adták meg kritériumként.

A Profession.hu 2021-es felmérése szerint a cégek csaknem 40 százaléka ellenőrzi a jelentkezők idegennyelvi készségeit a toborzás során. Ezeknek a cégeknek a kétharmada már az előszűrésnél (például egy előzetes telefonbeszélgetéskor), 45 százalékuk pedig a személyes interjún csekkolja a leendő munkavállaló nyelvtudásának szintjét. „A nyelvvizsga megléte nem szűrő kritérium a kiválasztási folyamatban, a tényleges nyelvtudás annál inkább” – mondta a Profession.hu munkatársa.

Az adott pozíciótól is függ, hogy milyen készségeket várnak el. „Vannak olyan munkakörök, ahol elegendő egy magabiztos írásbeli nyelvtudás, mert a napi munka során is erre van szükség. Azonban olyan pozícióknál, ahol a munka nyelve valamelyik idegen nyelv, ott a jó kommunikációs készség, a korábbi tapasztalat is elvárás lehet, sőt akár az akcentus nélküli nyelvtudás is.” A Profession.hu-nál azt látják, hogy átlagban javult a munkavállalók nyelvtudása, már ami a szellemi munkákat illeti. Ennek több oka lehet: sok pozícióban az előrelépés feltétele a nyelvtudás, másrészt számos olyan munkakör jött létre, amelyben nemzetközi szint zajlik a kapcsolattartás.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.