Szóljanak a Putyin haverjuknak, takarodjon ki Ukrajnából – Tordai Bence vitázott egyet Dömötör Csabával

„Mi nyitjuk az évértékelő szezont. Megelőzzük a miniszterelnök urat, megelőzzük azt, aki az ellenzék részéről alkalmasnak tartja majd magát arra, hogy évértékelőt tartson” – így nyitotta meg a csütörtök esti vitát a moderátor, Kohán Mátyás, aki nem mellesleg a Mandiner külpolitikai újságírója is, és aki „ennek ellenére is valahogy idecsöppent” a beszélgetésre, a 293 millió forintnyi közpénzből kialakított kormánykedvenc, konzervatív kávézóba. És ha már odacsöppent, meg is próbálta kihasználni a másfél órás vitakeretet: gyakran inkább rögtön ő válaszolt Tordai felszólalásaira, ezekkel rendre a kormányt védte, és egy-egy ponton kifejezetten nem hagyta szóhoz jutni Dömötört, aki többször hiába nyúlt a mikrofonért.

Azért az államtitkárnak még így is jutott ideje arra, hogy felmondja a kormány narratíváját, tizenharmadik havi nyugdíjazzon, dollárbaloldalozzon és itt-ott megpendítse a Gyurcsány-húrokat. De még ennek ellenére is ritkaságszámba megy, hogy egy kormánypárti és ellenzéki politikus ül le egymással vitatkozni a nyilvánosság előtt.

Milyen év volt a tavalyi?

A vita legelején, amolyan bemelegítésként arról kérdezték a kormánypárti és az ellenzéki politikust, milyennek látták 2022-t. Tordai szerint 2022 a „zöld igazságok éve” volt, és sokan ráébredtek arra, hogy amiről a Párbeszéd már régóta beszél, az a valóság: itt van az energiaválság, élelmiszerválság, és az „elhibázott kormányzati intézkedések miatt” elszabadult infláció. A képviselő szerint „a magyar emberek szenvednek, nyüglődnek, nem jutnak egyről a kettőre”, így nekik azt nehéz lenne bemagyarázni, hogy az ország majd a kanyarban fog előzni.

Majd arról beszélt, hogy míg az eurozónában decemberben 9,2 százalékos volt az infláció, Magyarországon 24,5 százalék, az élelmiszer-infláció pedig 44,8 százalék. „Minél szegényebb valaki, annál durvább infláció sújtja. És még ezek is kozmetikázott számok” – mondta Tordai. Dömötör szavába vágva a moderátor így reagált: „Bocsánat, itt vissza kell kérdeznem, ezt mire alapozza?” „Szakmai tudásomra alapozom” – felelte Tordai, aki korábban dolgozott a KSH-ban, és ma is van ott ismerőse. A párbeszédes politikus szerint „a kormánynak nincs érdekében az infláció csökkentése, és az idei infláció EU-bajnok lesz, mondjuk ilyen bajnokságot nem kívántunk magunknak”.

A moderátor itt megint épp elkezdett volna magyarázni, de Dömötör azzal fojtotta belé a szót, hogy szeretne válaszolni: az államtitkár az ellenzéki képviselővel szemben a „váratlan események évét” látta meg 2022-ben a háborúval, az inflációt pedig a szankciókkal magyarázta. Az uniós szinten is rekordmagas magyar élelmiszerinflációt pedig azzal, hogy Magyarország nagyon közel van Ukrajnához, ahol épp egy háború zajlik.

„Mitű' lenne jobb?”

Persze mivel tavaly tavasszal volt az országgyűlési választás – amin a moderátor szerint „a Fidesz kenterbe verte a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéket, akik brutális bukást szenvedtek” –, így ezt is értékelte a két politikus. Tordai elismerte, hogy az ellenzék rossz kampányt folytatott, „én sem voltam benne boldog”. De szerinte nem elvitatható az sem, hogy „minden komolyan vehető nemzetközi szervezet megállapította”, hogy a magyar országgyűlési választások szabadok, de nem tisztességesek, mert például a kormánypárti sajtóból is csak az folyt, hogy az ellenzék hogyan tenné tönkre az országot, ha hatalomra kerülne.

Közben a kormány elkaszálta a katát, elinflálta a közalkalmazotti jövedelmeket, nem adnak „tisztességes béremelést a tanároknak, hanem a pótlékkal bohóckodnak”, ezek pedig szerinte mind megszorítások. Ezen a ponton a moderátor rögtön közbeszólt: szerinte „a tanárok jelen pillanatban jól járnak azzal, hogy pótlékemelést kaptak, és nem alapbéremelést”.

Dömötör egyébként készséggel egyetértett azzal, hogy „ez egy rossz ellenzéki kampány volt”, majd felsorolta a már jól ismert kormányzati szlogeneket, a „ki kell maradni a háborútól” kezdve egészen addig, hogy „az ellenzéki pártok dolláralapra helyezték a politikájukat” – a titkosszolgálat ugyanis már 4 milliárd forintnyi külföldi pénzt talált az ellenzék kampánya mögött. Az államtitkár szerint semmi sem számít megszorításnak a kormány intézkedései közül, de az már igen, amit az ellenzék akart volna csinálni, ha kormányra került volna, mert szerinte például ők már az átlagjövedelem szintjénél is bekapcsolták volna a magasabb adókulcsot. Arról nem is beszélve, hogy fegyvereket küldtek volna Ukrajnába, ami egyenes út a háborús részvételbe.

A moderátor ezen a ponton nem csak saját kútfőből, hanem „Sopronból, az egyszerű emberektől” is hozott magával egy kérdést Tordainak: „Önök alatt mitű' lenne jobb” az élet Magyarországon? Az ellenzéki képviselő szerint ők egy igazságos társadalmat építenének, amiben például a kaszinók is adót fizetnének, az energiaválságban nem Putyinhoz mennének, és rezsiutalvánnyal segítenék azokat a háztartásokat, amiknek erre szükségük lenne. Dömötör itt már épp válaszra nyitotta volna a száját, de a moderátor ismét közbeszólt, mert kíváncsi volt arra, miből állnák a rezsiutalványokat? Például oligarcha-adóval, felelte Tordai.

„Van egy baloldal, ami centivel méri azt, hogy a kormány álláspontja hogyan viszonyul egy-egy nagyhatalom álláspontjához, de ez a kormány a magyar emberek érdekeit nézi” – reagált Dömötör a putyinozásra. Az államtitkár szerint „nem állja ki a valóság próbáját”, hogy a kormány nem tett lépéseket az energiafüggetlenedés felé. Egyébként is, a mostani egy esélyteremtő ország, de a korábbi korszakban – a Gyurcsány-érában – ez nem volt így.

Tordai erre meg is említette, hogy na, ez a vita is gyurcsányozásba torkollt, „egy közös gyurcsányozással mindig fel lehet dobni a hangulatot. De a Párbeszéd nem Gyurcsány. Én sem fogom Putyin minden lépését és Toroczkai László minden lépését számon kérni államtitkár úron”. Hogy utóbbival mire gondolt, azt nem fejtette ki, de a Mi Hazánkot a megalakulása óta gyakran tekintik a Fidesz szatelitpártjának.

Putyin hónalja és a pincsik

Oroszpárti-e a magyar kormány ebben a háborúban? – tért át a következő témára a moderátor. Tordai szerint igen, és szerinte Orbán Viktor a fideszes csapatot is meglepve hangolta át a kemény Putyin-ellenes retorikáját 2010 után „Putyin hónaljából kinövő kommunikációra. Orbán beállt a Putyin-pincsik sorába”. Az ellenzéki képviselő szerint a magyar miniszterelnök a háború kitörése óta is minden alkalommal Putyin érdekeit képviselte: „addig próbálta meg visszatartani a szankciókat, amíg már nem tudta, az orosz kémbank is még mindig itt van. Szijjártó Péter úgy ingázik Moszkvába és vissza, mintha hazajárna, Ukrajnát meg még mindig nem látogatta meg. Mit kapunk ezért cserébe?” – tette fel a kérdést Dömötörnek, aki kérdéssel felelt: Németország sokkal nagyobb volumenben kereskedik Oroszországgal, akkor ők is Putyin-pincsik lennének?

Az államtitkár szerint egyébként sem Oroszországból érkeztek a milliárdok Magyarországra, hanem azok dollárban gurultak az ellenzékhez. „Ezek után egészen abszurd arról beszélni, ki függ külföldi pénztől” – mondta.

Tordai erre úgy reagált, Dömötör „nem merte tagadni”, hogy a magyar kormány orosz érdekeket szolgál, ezt pedig ő beismerésnek veszi. „Végtelenül szégyenteljes, ahogy Ukrajna ügyében eljárnak. Béke az úgy tud lenni, hogy szólnak a Putyin haverjuknak, takarodjon ki Ukrajnából” – vetette már kissé vehemensen Tordai az államtitkárnak. A moderátor ezután arra volt kíváncsi, hogy vajon Tordai milyen eredményt várna attól, ha a kormány öblösen takarodásra szólítaná fel Putyint? Hogy Európán belül és a NATO-tagállamokon belül eggyel kevesebb lenne a támogatója, felelte Tordai.

Kellenek vagy nem az akkumulátorgyárak

A vita végén a közélet jelenlegi legforróbb témája, az akkumulátorgyárak is szóba kerültek. Az elmúlt hetekben több közmeghallgatás fulladt botrányba, miután az aksigyárakról szóló társadalmi vitában egyre élesebben feszülnek egymásnak a vélemények. A kormány határozottan kiáll az ország újraiparosítása és a kelet-ázsiai cégek Magyarországra invitálása mellett, miközben civilek és az ellenzék egy része hevesen ellenzi azt.

Dömötör erről azt mondta, nem a magyar kormány, hanem az Európai Unió döntött arról, hogy 2035-től már csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni. Az új autógyárak meg majd oda fognak települni, ahol akkumulátorgyárak is vannak. Magyarország pedig részt akar venni ebben a versenyben, ahogy az ellenzék már évek óta azt is követeli szerinte a kormánytól, hogy vegyen részt a zöld fordulatban. A környezetvédelmi aggályokról pedig annyit, hogy aki Magyarországra jön, annak nem csak a magyar, hanem az uniós szabályokat is be kell tartania, mondta.

Dömötör szerint az akkumulátorgyárak a majdani autógyárakkal együtt több százezer munkahelyet biztosítanak majd amúgy is.

Tordai szerint viszont a kormány mást sem csinál, csak az óriáscégek tőkeérdekeit szolgálja ki. Arról pedig szerinte az unió nem hozott döntést, hogy az akkumulátorszükséglet több mint negyedét Magyarországon kellene előállítani. Főleg egy olyan országban, ami szegény energiában és vízben is, és ahol ezek a beruházások kiszolgáltatottá teszik a lakosságot a káros környezeti hatásoknak.