Lázár János ítélete Fürjes Balázs kedvenc projektjéről, a Városmajor megújításáról: SOHA! NEM!

Érdekes bepillantást nyújthat Lázár János építési és beruházási miniszter kissé indulatosnak tűnő munkamódszerébe az a fejlesztési lista, ami a napokban a szerkesztőségünkben landolt. A dokumentumon a korábbi, Vitézy Dávid-féle Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) nyolcvan, túlnyomórészt fővárosi és agglomerációs fejlesztése található, azok jelenlegi állásával, valamint azonnali lezárásuk kockázataival és következményeivel.

A fejlesztések lezárását már az NKK részben lecserélt, Lázárhoz lojális csapata készítette és elemezte a miniszter számára tavaly év végén, többnél is jelezve ugyanakkor, hogy azonnali lezárásuk forrásvesztést, uniós pénzvisszafizetést, szabálytalansági eljárást, sőt politikai kockázatot is jelenthet. Ezért a 80 fejlesztésből 30-nál azt javasolták a miniszternek, hogy folytassa a projekt tervezését, előkészítését; 13 esetben azt, hogy a projekt ugyan lezárható, de csak „magas érdeksérelemmel” – ide tartozik a pénzvisszafizetés vagy a politikai kockázat –, 32 esetben pedig „alacsony érdeksérelemmel” ítélték lezárhatónak a munkát.

Még a lecserélt gárdát is meglepte információink szerint, hogy javaslataikhoz képest Lázár összesen mindössze 8 esetben döntött a beruházás folytatása mellett, míg 11 esetben elbizonytalanodott, kérdőjellel jelezve ezt, vagy csak odafirkantva a lapra, hogy „Megbeszélendő”.

>>>A teljes dokumentumot itt töltheti le

Nagy, indulatos elkaszálások

Szinte kiüti ugyanakkor a szemet az a nagybetűs „SOHA! NEM!” felirat, ami a Városmajor megújításának rubrikájára került, holott az előkészítés itt már 43 százalékon áll, 162 millió forintot elköltöttek rá, és az NKK szakértői is a projekt folytatását (a tervezés befejezését) javasolták, mert az azonnali lezárás pénzügyi kockázattal, a fel nem használt uniós forrás visszafizetési kötelezettségével jár. Háttérként érdemes tudni, hogy a Városmajor megújítása Fürjes Balázs, a volt Budapest és agglomerációs fejlesztési államtitkár „szerelemprojektje” volt, és köztudott, hogy Lázár és Fürjes között régóta rivalizálás folyik, váltakozó szerencsével.

Két másik beruházásnál is nagyon hangsúlyosan szerepel a nem szó:

• A Gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésének tervezése 15 százalékon áll (ennyit költöttek rá az 5,8 milliárdos összköltségből), a szakértők pedig a folytatást javasolták (forrásvesztés, pénzvisszafizetés, uniós szabálytalansági eljárás kockázata miatt), mégis az van ráfirkantva, hogy „Nem! Lezárni!”.
• A megyei, agglomerációs P+R parkolók fejlesztésénél ugyanezt rótta a papírra a miniszter, pedig a projekt 60 százalékon áll, és a saját szakértői csapata is a folytatást, befejezést javasolt a támogatás visszafizetésének kockázata miatt.

A fővárosból az agglomerációba futó HÉV-ek egyébként sem jártak jól a széljegyzetek alapján. „Lezárni!” – írta a miniszter könyörtelenül a csepeli-soroksári és a szentendrei HÉV összekötésének (azaz az 5-ös metró) tervezésére, pedig a jelenleg 38 százalékon álló projektre már 2,2 milliárdot költöttek, és az azonnali lezárás pénzvisszafizetés és uniós szabálytalansági eljárással járhat az NKK szerint, akik ezért a folytatásra voksoltak volna. Egy az egyben ugyanez a helyzet a csepeli-soroksári HÉV Kálvin téri meghosszabbításának tervezésével, ami most 16 százalékon áll.

Tudni kell, hogy az azonnali lezárás a projektek túlnyomó többségénél a tervezési-előkészítési fázis idő előtti megszakítását jelentené, a kivitelezési fázis majd csak ezután jönne – valamikor, a szükséges forrás rendelkezésre állásakor. Ha a tervezést nem szakítanák meg, hanem rendben befejeznék, akkor a folyamat végén sokáig felhasználható tervek állnának rendelkezésre. Ha azonban ezek nincsenek, mert az előkészítést idő előtt lezárják, akkor nemcsak az addig befektetett munka és több esetben visszafizetendő uniós támogatás úszik el, hanem maga a beruházás is beláthatatlan távolságba kerül.

Budapestnek és az agglomerációnak fájhat a legjobban a sok nem

Az NKK és elődje, a BFK főleg a fővárosra és az agglomerációra koncentrált, ezért a leállított projektek nagyrészt az itt élő, mintegy hárommillió embernek fájhatnak. Számos vasúti fejlesztés megy a levesbe a lista szerint. Ilyen a Köki–Kecskemét-vonalfejlesztés (visszafizetés, szabálytalansági eljárás), a Kőbánya–Rákosliget-vonalfejlesztés (pénzvisszafizetés), a Nyugati pályaudvar és környékének fejlesztése (pénzvisszafizetés), a Duna alatti vasúti alagút tervezése (pénzvisszafizetés), a Vác–Rákospalota–Újpest- vasútvonal fejlesztése (pénzvisszafizetés) is. A déli körvasút II. ütemének napokban elbizonytalanodott tervezésénél a „Megbeszélendő” széljegy szerepel, a szakértők itt is a folytatás mellett törtek lándzsát.

Különösen érdekes, hogy három esetben az NKK szakértői politikai kockázatot is emlegettek:

• A Füredi utca külön szintű (közút-vasút) átvezetését a XVI. kerület kormánypárti országgyűlési képviselője is támogatta, Lázár mégis a projekt („magas érdeksérelemmel járó”) lezárása mellett döntött.
• A kelenföldi Duna-parti sétány fejlesztését szintén a kormánypárt országgyűlési képviselője támogatta a 2022-es választáson, ezért a lépést (lezárást) majd „meg kell magyarázni” a széljegyzet szerint.
• A 75 százalékon álló átfogó agglomerációs-budapesti kerékpáros hálózati stratégia folytatását pedig azért (is) ítélték folytatandónak az NKK szakértői, mert a projektnek erős lakossági támogatása van, fél éven belül lezárható lenne, és a lezárás visszafizetési kötelezettséget generálna. A szigorú válasz ennek ellenére itt az: „Lezárni!”

„Lezárni. SOS!” – ez a széljegyzet pedig a gellérthegyi közpark (30 százalékon álló) tervezésénél szerepel, pedig a szakmai javaslat itt is a folytatás lett volna a támogatás visszafizetésének kockázata miatt. A nagy csepeli közpark, Wetland tervezésének is lőttek („Lezárni.”), pedig az előkészítés 20 százalékon áll, és várhatóan a támogatást is vissza kell fizetni. Jó hír viszont, hogy a Ráckevei-Duna revitalizációja maradhat.

A miniszter idő előtt lezárná a kelenföldi új buszpályaudvar, a Galvani híd, az óbudai-szigeti gyalogos-kerékpáros híd, a Salkaházi Sára rakpart – Közraktár utca előkészítését, sőt a dél-budai Centrumkórház megközelíthetőségének tervezését is, pedig az NKK-szakértők szerint javasolt lenne folytatni, mert a korai lezárás magát a kórházberuházást is veszélyezteti. A válasz ebben az esetben is: „Lezárni! SOS!”

Maradhat viszont budai fonódó villamos tervezése, és a „Megbeszélendő” kategóriában van a listán a Szegedi úti felüljáró és a mexikói parkolóház tervezése, valamint a Dózsa György út kapcsolódó forgalomcsillapítása. Szintén befejezik a budakeszi buszsáv már 90 százalékon álló előkészítését.

Néhány vidéki helyszín is megjelenik a listán: hiába javasolt a debreceni Velodrom tervezésének folytatása, a „Lezárni!” felirat jelenik meg mellette a dokumentumon, a hortobágyi deportálások emlékhelye és a Recski Nemzeti Emlékpark pedig nagy kérdőjelet kapott Lázártól. Forró témának bizonyulhat a Budapest–Belgrád-vasútvonal állomás előtereinek tervezése („Megbeszélendő”) és a 2023-as labdarúgó-Európa-liga döntő budapesti megrendezése („Megbeszélendő”), valamint a ferencvárosi atlétikai csarnok + szabadtéri edzőpályák ügye is (itt a miniszter a folytatásról döntött).

Valószínűen a nagy, 200 és 45 milliárdos összköltségnek köszönhetően kapott nemet az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának beruházása és az NKE Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ beruházása is.

Lázár: a minisztériumból ellopott dokumentumokkal házalóktól származnak az információk

Természetesen megkerestük az ügyben Lázár János építési és közlekedési minisztert is a lista és a nevét viselő széljegyzetek valódiságával, valamint a projektek sorsával kapcsolatban. A tárcavezető a következőket mondta lapunknak:

„Sajnálom, hogy a Telex, a minisztériumból ellopott dokumentumokkal házalóktól szerzi be az információit, noha én mindig, minden kérdés esetében igyekszem a rendelkezésükre állni.”

Hozzátette: a korábbi, Nemzeti Közlekedés Központ projektjei közül „30 jelenleg is folyamatban van; 25-öt a brüsszeli szankciós politika és a háború gazdasági hatásai miatt fel kellett függesztenünk; 7 beruházás befejeződött; míg 14 projekt lezárásra került. A kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni – függetlenül attól, hogy azok vidéken vagy a fővárosban valósulnak meg – amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak”, szögezte le a miniszter.

Az NKK lényegében megszűnt

A lista információink szerint tavaly október végén, november elején készülhetett. Október végén született egy kormányrendelet az év elején alapított NKK (Nemzeti Közlekedési Központ) feladatátadásáról, majd a szervezettől sorban távoztak is a szakemberek az év végéig. Az NKK idén januárban várhatóan végelszámolással teljesen megszűnik.

Az érintett projektek többségét még a Fürjes Balázs és Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központ indította el, de a 2022-es választások után ez a cég már megszűnt. Fürjes ma már Gulyás Gergely alatt a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett, Vitézy pedig tavasszal közlekedési államtitkárként folytatta Palkovics László Technológiai és Ipari minisztériumában, majd 2022-ben megalapította az NKK-t. Nem sokáig örülhetett posztjának: a projektek, majd az NKK is hamarosan Lázár Jánoshoz került, Vitézy pedig távozott.