Pert indít az Európai Bizottság az építőanyagok piacán hozott, piactorzító intézkedések miatt Magyarország ellen

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az építőanyagok piacán hozott, piactorzító intézkedések miatt, írja közleményében a Bizottság.

A magyar kormány még 2021 júliusának elején jelentette be, hogy kiviteli tilalommal és extraprofitadóval próbálják meg az építőanyagok brutális drágulását megállítani.

A Bizottság szerint viszont a kiviteli tilalmi intézkedések korlátozzák az áruk szabad mozgását, és nem indokoltak.

Indokolásukban azt írják, „Magyarország különösen nem bizonyítja kielégítő módon, hogy az intézkedés jogszerű célt követ. Úgy tűnik továbbá, hogy Magyarországon az érintett termékek esetében nem áll fenn tényleges ellátásbiztonsági kockázat. Ezenkívül a magyar intézkedésekben nem szerepelnek objektív és előre meghatározott kritériumok annak eldöntéséhez, hogy a kivitel megakadályozható-e. Ezért a magyar hatóságok szabadon dönthetnek arról, hogy mikor áll fenn kockázat az építőipari ellátásbiztonság szempontjából, ami önkényessé teheti a döntésüket. Az intézkedések ezért nem tekinthetők indokoltnak a tervezett közérdekű cél elérése szempontjából.”

A Bizottság szerint az építőanyagokat érintő magyar intézkedések nemcsak az unión belüli kereskedelmet érintik, hanem a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is, ezzel pedig Magyarország megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés több cikkét is.

Mindezek miatt a Bizottság még tavaly áprilisban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az ügyben, de mint írják, továbbra is úgy vélik, Magyarország még mindig megsérti az uniós szabályokat, ezért az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztik. Mindezt úgy indokolják, „az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”

Plusz kötelezettszegési eljárás és felszólítások

Több más eljárásról is döntött csütörtökön a Bizottság.

Például kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen, és felszólítják arra, hogy az ország szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. A kormány még nyáron rendelt el kiviteli tilalmat az energiahordozóra és tűzifára, és a szénexportot is korlátozták.

A Bizottság szerint viszont ez az intézkedés az unió működéséről szóló szerződés cikkével „ellentétes módon a belső piacon a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású”.

Emellett a Bizottság arról is határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiben „felszólítja a magyar hatóságokat, hogy az építőipart érintő nemzeti jogszabályokat hozzák összhangba az uniós joggal”. A Bizottság szerint az egyes konkrét építőipari nyersanyagok árait rögzítő magyar rendelkezések, amelyek értelmében 90 százalékos kiegészítő járadék terheli a rögzített árak és az értékesítési árak közötti különbözetet, nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének.

A negyedik pont a Bizottság közleményében pedig arról szól, hogy arra sürgetik Magyarországot, „gondoskodjon a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket bűncselekménnyé nyilvánító uniós jogszabályok helyes átültetéséről”.