Több nyelvvizsga díja emelkedett

Néhány hónap alatt több ezer forinttal emelkedett a vizsgadíj több nyelvvizsgaközpontnál – írja az Eduline. A nyelvvizsgapiacot a kata átalakítása, az infláció és az energiaárak növekedése mellett a decemberben elfogadott újabb nyelvvizsga-amnesztia is sújtja.

A nyelvvizsgamentesség folyamatos megújítása miatt eleve nehéz helyzetben levő nyelviskolákat az is érzékenyen érintette, hogy 2022 nyarán korábbi formájában gyakorlatilag megszűnt a kata. Ez ugyanis minimum 30 százalékos adóemelkedést jelentett nekik – a szektorban jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemeléssel számoltak akkor a szakértők.

Legutóbb szeptemberben emelkedtek az árak, tavaszhoz/nyárhoz képest átlagosan 5-7 ezer forinttal, de már akkor tudni lehetett, hogy télen – a növekvő energiaköltségek miatt – újabb emelésre kell majd számítani.

• Az ELTE Origo Nyelvi Centrum novemberben emelt ismét díjat, a teljes nyelvvizsgáért most 45 ezer forintot kell fizetni (július végén még csak 35 ezer forintba került). De nem csak a komplex, az írásbeli és szóbeli vizsgák ára is emelkedett. A júliusban még 27 500 forintba kerülő írásbeli díja most 30 500 forint, a szóbeli pedig 28 500 forintba kerül.
• Language Certnél a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44 900 forintra, nemrég pedig 47 900 forintra nőtt, a részvizsgák 25 900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.
• A Euroexam is emelt: itt 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49 900 forint), azoknak pedig, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.

Mint az Eduline írja, a nyelviskolák először 2020-ban kerültek nehéz helyzetbe, amikor a járványhelyzet miatt hónapokig szinte egyáltalán nem tudtak se oktatni, se vizsgáztatni. Ezt fejelte meg a 2020-ban bevezetett nyelvvizsga-amnesztia, amit december elején véglegesített a kormány. Az új felsőoktatási követelmények értelmében az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak hallgatóiktól, és az ehhez kapcsolódó képzések megszervezését is az intézményekre bízza az állam. Ez azt jelenti, hogy egyetemenként eltérő lehet, hogy milyen idegen nyelvi tudást írnak elő.

Ráadásul nemcsak a BA és az MA képzéseknél lazultak az elvárások, hanem a doktori képzésnél is: nyelvvizsga helyett csak „nyelvismeretet” várnak el az elfogadott módosítás szerint.

A 2020-as nyelvvizsga-amnesztia szinte azonnal megmutatta hatását a nyelvvizsgázók számában: 2020 második félévében összesen közel 33 ezren tettek nyelvvizsgát, ami 15-16 ezerrel kevesebb volt, mint 2019 második felében. Végül összességében majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma egy év alatt – írja az Eduline.