Tüntetéssel ért véget a hatnapos Tudásmenet Budapesten
2023. január 7. – 15:06
Szombaton tüntetéssel ért véget a hatnapos „Tudásmenet az oktatásért!” nevű akció. A résztvevők Miskolctól Budapestig, összesen 180 kilométert gyalogoltak, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. A Kölcsey Gimnázium előtt ezernél is több ember várta őket szombat délután, ahol pedagógusok és diákok mondtak beszédeket. Azt ígérik, folytatják az akciókat, január 31-én ismét országos ülősztrájk lesz.
Miskolcról Budapestre, összesen 180 kilométert tettek meg a Tudásmenet résztvevői hétfőtől szombatig. A menet szimbolikusan a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól indult, és átlagosan 30 kilométerből állt egy napi szakasz.
„Azzal, hogy az ember kilép a komfortzónájából, azt is sugározzuk, hogy áldozat nélkül nincs eredmény”
– fogalmazott Szűcs Tamás, a PDSZ tagja a Telexnek. Ő volt az egyik, aki a teljes távot teljesített. Rajta kívül még négy embernek sikerült ez, mások jellemzően egy-egy napra, vagy rövidebb szakaszra csatlakoztak be.
Az utolsó szakasz szombat reggel Gödöllőről indult, és a résztvevők délelőtt fél tizenkettőkor lépték át Budapesten határát Cinkotánál, ahol hatalmas tapssal fogadták őket. Innen már népes tábor kísérte a menetelőket az Örs Vezér terére, ahol több százan csatlakoztak be.
A Puskás Ferenc Stadiont is érintve a Kölcsey Ferenc Gimnáziumhoz vonult a tömeg, ahol tüntetéssel ért véget a hatnapos Tudásmenet. „Nincs tanár, nincs jövő” – skandálták a Kerepesi úton. Sok autós dudálással fejezi ki a szolidaritását, de olyan is volt, aki kiszállt és megtapsolta a menetet.
„Ha semmi nem fog változni az oktatásban, csak megvalósul az a sok kis összefogás, amivel fogadtak minket a településeken, már megérte” – mondta a Telex tudósítójának Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a séta közben. Ő is teljesítette a 180 kilométeres távot. Mint fogalmazott, rengeteg szeretetet kaptak útközben, és számára abszolút pozitív élmény volt ez a hat nap.
Szűcs Tamás, a PDSZ tagja már sántítva gyalogolt az utolsó kilométereken. Azt mondta, nem volt felkészülve egy ekkora távra, és valószínűleg a betonhoz sem volt megfelelő a bakancsa. Szűcs szerint helyben van szükség kisebb ellenállásokra, az hozhat majd változást országosan is. „Mindenkinek a saját eszközeivel kell harcolni – fogalmazott –, mert nehéz tüzérséggel lőnek ránk”.
Ahogy telt az idő, és közeledtünk a fővároshoz, egyre többen vártak minket a településeken, és egyre erősebb volt a fogadtatás – számolt be a tapasztalatairól tudósítónknak a videónkban is szereplő Kovács Balázs, aki civilként vett részt a Tudásmenetben. Ő úgy csinálta végig a 180 kilométeres távot, hogy minden éjjel hazavonatozott Miskolcra, majd hajnalban visszament a kezdési pontra.
Délután 16 óra után a Hősök terét is elhagyta a menet, és alig negyedóra múlva ért a Tudásmenet végállomására, a Kölcsey Ferenc Gimnázium elé, ahol Coolio Gangsta's Paradise című számával fogadták őket.
Az iskola előtt – füttykoncerttel kísérve – lejátszották Pintér Sándor decemberi beszédét. Az oktatásért is felelős belügyminiszter arról beszélt az oktatásügyi konzultáción, hogy nem ért az oktatáshoz. „Szégyelld magad, Pintér!” – skandálták többen is.
A tüntetésen elsőként felszólaló Totyik Tamás reméli, hogy a Tudásmenet után nem kell annyi évet várni a szabad, független, gyermekbarát oktatásra Magyarországon, mint amennyit Gandhinak kellett a szabad India megszületéséig. A PSZ alelnöke arról beszélt, bízik benne, hogy a félelem falán ütött egy kis rést a Tudásmenet.
„Bejelentkeztünk 2023-ra is. Amit 2022 nem oldott meg, azt idén megoldjuk. Készüljetek, mert folytatjuk”
– mondta az utána következő Gosztonyi Gábor, a PSZ másik alelnöke.
Szűcs Tamás (PDSZ) felidézte a számára legfontosabb pillanatot a Tudásmenetről. „Mi a különbség a pokol és a mennyország között? Az, hogy a pokolban egy hatalmas asztalnál, irgalmatlanul hosszú kanállal próbálnak enni az emberek, próbálják betömni a szájukba a falatot, de a hosszú kanál miatt képtelenek enni. A mennyországban az emberek ugyanilyen terített asztalnál, ugyanilyen hosszú kanállal egymást etetik” – osztotta meg egy kollégájuk történetét, amit a gyöngyösi szálláson mondott el.
Rácz Béla roma aktivista és közösségszervező az iskolai szegregációról és a vidéki iskolák problémáiról beszélt. Szerinte romák és nem romák csak együtt tudnak megoldást találni, ezért összefogást kért.
Strbka Anna, diák, az Egységes Diákfront aktivistája bejelentette, hogy a diákok nem hagyják abba a tavaly elkezdett oktatási akciókat. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a vidéki terjeszkedésre, vidéki fórumokat szerveznek,
január 31-re pedig ismét országos ülősztrájkot hirdetnek.
Rábai János, a Karinthy Gimázium elbocsátott pedagógusa arról beszélt, hogy Pintér Sándor lassan rendőrállamot hoz létre a rendőrállamban, és ezt úgy fogják hívni, hogy magyar iskolák. Szerinte az Orbán-rendszer szép lassan börtönné alakítja az iskolákat, ahonnan már nem lesz szabadulás. „El a kezeket a tanárainktól, el a kezekkel a diákjainktól” – üvöltötte.
„Azért vagyunk itt, mert lelkes és motivált tanárok vagyunk” – mondta Bosák Levente, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanára, aki december eleje óta vesz részt a polgári engedetlenségben. Szerinte nem tehet mást, és azt kérte a demonstrálóktól, hogy ébredjenek fel a téli álomból.
Idén szakmai ajánlatot kell kidolgozni, megerősíteni a helyi közösségeket és országos hálózatot kiépíteni, mert csak így van esély változást kivívni.
A héten mondott fel Simkó Edit, aki úgy érzi, hogy az oktatás és a kormány „abuzív kapcsolatban van”. „Ha hagyjuk, akkor rögzül ez az állapot. (...) A mindenkori magyar állam felelős azért, hogy a gyerekek minőségi oktatást kapjanak, az oktatás nemzeti ügy” – jelentette ki beszédében.
Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára arra biztatott minden tanárt, hogy a téli szünet utáni első tanítási napon, hétfőn
kockás ingben menjen az iskolába.
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője pedig arról beszélt, hogy Pintér Sándor megpróbálja a pedagógusok nyakába varrni a felelősséget az oktatás lepusztításáért, de ezt nem fogják hagyni. Szerinte csak az oktatásirányítás felelős a jelenlegi állapotokért, ezért le kell mondania.
Este fél hét előtt nem sokkal bejelentették a tüntetés végét, és szép lassan kiürült az utca.
A tanárok, diákok, szülők régóta azért tiltakoznak, mert a kormány nem veszi figyelembe a kilencpontos követelésüket. Az előző évben történt oktatási eseményeket ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
A hét közepén mi is megnéztük a Tudásmenetet: