Megvan, mire jutott a kormány a KRÉTA-s szülői kérdőívekre érkezett válaszokból

December 15-ig lehetett kitölteni azt a szülői kérdőívet, amit a KRÉTA rendszerén keresztül juttatott el a kormány azután, hogy a tanárok már hónapok óta tiltakoztak az oktatás helyzete miatt. A kérdőív csak alig néhány témára tért ki, de arra például külön kérdést fogalmaztak meg, hogy egyetértenek-e a szülők azzal, hogy a „pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba”. Arra, hogy a tiltakozások nem kizárólag a bérezésről szólnak, nem tértek ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön reggel értékelte az eredményeket az M1-en. A kérdőívet több mint 130 ezren töltötték ki, és a legfőbb tanulság az, hogy

• a döntő többség, a válaszadók 61 százaléka a legjobbnak, négyesnek vagy ötösnek értékelte az iskolát; míg 65 százalék szerint teljesen objektíven értékelik a tanárok a gyerekét.
  
  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 39 százalék szerint négyes alatti hármas vagy annál rosszabb az iskola, illetve 35 százalék szerint a tanárok nem értékelik objektíven a gyereküket.
  
• A szülők szerint a legnagyobb probléma az, ha van az osztályban magatartás-problémás gyerek. A válaszadók 40 százaléka szerint egy-két ilyen van egy osztályban; 18 százalék szerint kettő-négy; 7 százalék szerint ötnél is több.
  
  Ez egyúttal az is jelenti, hogy a válaszadók 65 százaléka szerint van magatartásproblémás gyerek, míg 35 százalék szerint nincs. Egyre gyakoribb (vagy gyakrabban ismerhető fel) az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, melynek felismerésében például a túlterhelt pedagógiai szakszolgálatok vagy a pszichológusok segíthetnek, ám utóbbiakhoz is gyakran hosszú hónapokat kell várni.
  
• Az is világossá vált: a gyerekek egy-három órát töltenek a házi feladatok végzésével; 22 százalék mondta azt, hogy kevesebb mint egy órát.
  
  Arról, hogy hogy hogyan tekintenek a gyerekek a házi feladatra, illetve mi erről a tanárok, illetve a pszichológus szerzőnk véleménye, itt írtunk hosszabban.
  
• A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy van az iskolában jó, ingyenes sportolási lehetőség; 44 százalék azt, hogy van művészeti óra; 46 százalék szerint az iskola szervez elegendő, tanórán kívüli aktivitást.
  
  Vagyis 40 százalék számára nem áll rendelkezésre jó, ingyenes sportolási lehetőség (a kérdés amúgy nem arra vonatkozott, hogy a gyerek számára elérhető-e, hanem hogy általában van-e az iskolában), a többségnek számító 56 százalék szerint nincs művészeti óra, és 54 százalék szerint az iskola nem szervez elegendő, tanórán kívüli aktivitást.
  
• A különórával kapcsolatos kérdésre sokan nem válaszoltak, de aki igen, 24 százalék mondta azt, hogy jár magántanárhoz a gyereke.
  
• Rétvári szerint a legmegosztóbb kérdés a demonstrációs volt, „különösen az, hogy gyerekek is részt vettek benne. A szülők nagy része egyáltalán nem akart foglalkozni a témával”, írja az MTI.
  
  A tüntetésekhez számos szülő csatlakozott, sőt, a szülők még Szegeden is támogató akciót szerveztek, de kétségtelenül Budapesten a leghangosabb a tömeg. A kérdés egyébként vezetett volt, arra kérdeztek rá, egyetértenek-e a szülők azzal, hogy a tanárok bevonják a bérrendezésükkel kapcsolatos demonstrációkba a diákokat.
  

Arra Rétvári nem tért ki az MTI beszámolója alapján, hogy milyen egyéb javaslatokat kaptak a kérdőívben. Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy jövőre 21 százalékos pedagógus-béremelést terveznek, ehhez kellenek a brüsszeli pénzek. Amúgy 25 hónap, kicsit több mint két év alatt összesen 75 százalékos béremelés történne meg, 777 ezer forintra nőne a pedagógusok átlagbére. Rétvári szerint a múlt heti köznevelési konzultáción az derült ki, hogy a kezdőbért szükséges a leginkább emelni, illetve a bértáblánál nemcsak az életkort, a pályán eltöltött éveket, hanem az egyéni teljesítményt is jobban figyelembe kell venni. Az államtitkár azt is mondta, felmerült a tankerületek kérdése is, amit többen kritizáltak, mások pedig azt mondták róla, hogy így legalább kiszámíthatóan kapják a fizetésüket, mert a korábbi rendszerben állítólag volt, hogy a fenntartó önkormányzat három hónapig nem tudott utalni.

Pintér Sándor belügyminisztert egyébként a Rétvári által „példaértékű párbeszéd”-nek nevezett oktatási konzultáció után lemondásra szólította fel a PDSZ, „a közoktatásban való teljes járatlansága és alkalmatlansága miatt”.