Drogosokat, alkoholistákat és melegeket akar legkevésbé a szomszédjának a magyar ember

2022. december 22. – 15:12

Drogosokat, alkoholistákat és melegeket akar legkevésbé a szomszédjának a magyar ember
Ellentüntetők a 2021-es Budapest Pride felvonuláson – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar férfiak jobban elutasítják, hogy homoszexuális szomszédjuk legyen, mint a nők, de azért még így is a társadalom 36,2 százaléka mondja azt, hogy „ezt inkább ne” – ez derül ki a TÁRKI munkatársainak friss tanulmányából, ami azt vizsgálta, hogy tekintenek Magyarországon a homoszexuálisokra.

Ez az eredmény egyébként még így is javulást mutat: 1990-ben még a magyarok körülbelül 75 százaléka nem akart melegeket a szomszédjába, 2008-ra aztán ez nagyot csökkent, 30 százalékra, aztán 2018-ra megint felugrott valamennyit, a már említett 36,2 százalékra.

Ebben az időszakban kezdett már el látszódni, hogy a migráció után a Fidesznek szüksége lehet egy újabb „mi és ők” típusú szembeállításra, és erre a célra remekül felhasználhatók a „genderideológia” ernyője alá jobbról betuszkolt – egyébként rendkívül sokféle – világnézetek és társadalmi mozgalmak.

Forrás: TÁRKI
Forrás: TÁRKI

Az eredmény szerint a magyarok az évek alatt mindenféle szomszéddal egyre elutasítóbbak lettek: főképp a bevándorlókkal és a muszlimokkal szemben, de érdekes jelenség, hogy 2 százalékról 12 százalékra ugrott a keresztény szomszédok elleni elutasítottság is. Eleve az is furcsa ugyanakkor, hogy a homoszexuálisokat egy listára tették az erősen iszákosokkal és a kábítószeresekkel.

A tanulmány arra jutott; a társadalom hozzáállását a melegekhez 2010 óta eléggé befolyásolja az, hogy a politika a saját érdekei miatt „politikai homofóbiát” terjeszt, tehát a saját céljának elérése érdekében akár még háttérbe is szorítja a melegek jogait és méltóságát. Ráadásul

„az utóbbi évek fejleményei alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon az uralkodó politikai elit a homoszexualitással kapcsolatos kérdéseket továbbra is közügyként kívánja tematizálni”

– írják. Magyarországon 2009-től élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban az azonos nemű párok, de közösen mégsem fogadhatnak örökbe gyereket, és a felek nem fogadhatják örökbe partnerük gyerekét sem. 2012-ben aztán az is bekerült az Alaptörvénybe, hogy csak férfi és nő köthet házasságot Magyarországon, 2020-ban pedig megint szigorítottak: gyereket csak házastársak fogadhatnak örökbe, az egyedülállók pedig csak kivételes esetben, külön engedéllyel.

Egy évvel később elfogadták a melegellenessé eltérített pedofiltörvényt is, amivel például megtiltották, hogy bárki bemutassa vagy „népszerűsítse” a homoszexualitást és a nemváltást 18 éven aluliaknak. A törvényt még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is szégyennek nevezte, és 15 uniós ország közös nyilatkozatban ítélte azt el. Az EU még kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a melegek alapvető jogainak megsértése miatt, és éppen a napokban jutott ez bírósági szakaszba, azaz a diszkrimináció uniós tilalma miatt pert indított a magyar kormány ellen az Európai Bizottság.

Magyarország egyébként úgy jó harminc éve az utolsók között van a „homoszexualitás megengedhetősége” skálán az európai országok között. Az északi országok, mint Izland, Hollandia, Svédország, Dánia és Norvégia a legelfogadóbbak, őket követi Németország és Franciaország. Magyarország pedig az utolsó harmadban kullog olyan országokkal, mint Románia, Málta vagy Bulgária.

Forrás: TÁRKI
Forrás: TÁRKI

Ahogy a fenti skálán látni, valamennyire pozitív tendencia, hogy Magyarország azért magához képest az évek alatt elfogadóbb lett – igaz, 2018-ra még mindig csak azt az elfogadási szintet érte el, ahol Franciaország harminc évvel korábban, 1990-ben járt.

A következő három állítást tekintve Magyarország megint csak a legkevésbé megengedő országok között van, Lengyelországgal és Litvániával karöltve:

  • „Hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket melegként és leszbikusként úgy, ahogy akarják”;
  • „Szégyellném, ha a közeli rokonaim között volna meleg férfi vagy leszbikus nő”;
  • „A meleg férfipárokat és a leszbikus női párokat a gyerekek örökbefogadása terén a heteroszexuális párokéval megegyező jogoknak kellene megilletnie”.
Forrás: TÁRKI
Forrás: TÁRKI

A tanulmány szerint a nők, a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettségűek, azok, akik nagyobb városokban élnek és azok, akik nem járnak vallási szertartásokra, azok a többieknél elfogadóbbak a melegekkel szemben Európában. Ahogy azok is, akiknek kevésbé tekintenek tradicionálisan a nemi szerepekre. A jobboldaliak, a bevándorlásellenesek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek pedig kevésbé toleránsak.

És ahogy az sem lehet meglepetés: azokban az országokban, ahol már eleve több joga van a párkapcsolatok és örökbefogadás terén az azonos nemű pároknak, ott a társadalom is barátságosabban és elfogadóbban áll hozzájuk.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!