A szakszervezetek szerint hazugság Orbán állítása, hogy ők javasoltak alacsony kezdő fizetést a tanároknak

2022. december 21. – 18:29

A szakszervezetek szerint hazugság Orbán állítása, hogy ők javasoltak alacsony kezdő fizetést a tanároknak
Résztvevők vonulnak a Margit hídról az országos pedagógussztrájk záróeseményére, a Kossuth térre szervezett tüntetésre 2022. október 19-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor a szerdai kormányinfón több oktatásügyi témáról is beszélt, ezeknek a legfontosabb kijelentéseit foglaltuk össze. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia nyílt törvénysértésre szólítja fel a kormányt azzal, hogy a kirúgott tanárok visszahelyezését kéri. A polgári engedetlenség ugyanis egy törvénytelen eszköz, amit muszáj szankcionálniuk. Orbán azt is állította, hogy a fizetéseket meghatározó pedagógus-életpályamodell kialakítására a szakszervezetek tettek javaslatot. Az általunk megkérdezett érdekvédelmi szervezetek szerint ez hazugság.

„Olyat még nem láttam az elmúlt harminc évben, hogy az Akadémia nyílt törvénysértésre szólítsa fel a kormányt”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányinfón. Így reagált a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedd délutáni állásfoglalására, amiben a szervezet kérte az elbocsátott tanárok visszahelyezését eredeti munkahelyükre.

A miniszterelnök szerint a Magyar Tudományos Akadémia azért buzdítja ezzel nyílt törvénysértésre a kormányt, mert a tanárokat a polgári engedetlenség miatt bocsátották el, ami egy törvénysértő cselekedet.

A tanároknak be kell tartani a jogszabályokat

Orbán ezután hosszabban is kifejtette, mire gondol. Ő arra esküdött fel, hogy a törvényeket betartja és betartatja. Ezért ha azt látják, hogy egy tanár a polgári engedetlenségben vesz részt, akkor levélben megkérik: tartsa be a törvényeket. Orbán Viktor azt gondolja, Magyarországnak megvannak a törvényes tiltakozási formái, ilyen például a tüntetés vagy a sztrájk. Azonban ha a tanárok nem tartják be a törvényeket, nem tehetnek mást az állam vezetői, mint hogy elbocsátják őket. Szerinte az állami szektorban különösen fontos a törvények betartása, mert a tanárok munkabeszüntetésükkel olyanoknak okoznak kárt, akik ezt nem érdemlik meg: például a gyerekeknek és a szülőknek, akiknek ilyenkor meg kell oldaniuk a felügyeletet.

A kormányfő szerint a tanártiltakozások kérdése az igazságügyi miniszterhez tartozik, mert „a jogszabály az jogszabály”. Amíg a pedagógusok nem tartják be a jogszabályokat, addig a miniszterelnök szerint „nem lehet tárgyalni sem”.

A kormányfő arról nem beszélt, hogy a pedagógusok a törvényi tiltás ellenére azért választják a polgári engedetlenséget, mert az legalább láthatóvá teszi a kiállásukat. A sztrájktörvény elfogadása óta a betartandó elégséges szolgáltatások olyan kötelezettségeket írnak elő a tanároknak, amelyek szerint az érettségiző osztályok minden óráját meg kell tartani, és a többi diáknak is az óráik felét. Ezzel a tanárok szerint a sztrájk nem tölti be az eredeti funkcióját, így olyan tiltakozási formára van szükség, amire a kormány és a társadalom is jobban felfigyel.

A miniszterelnök szerint a szakszervezetek javasolták az életpályamodellt, a szakszervezetek szerint ez nem igaz

Orbán Viktor a kormányinfón arról is beszélt, hogy gyakran éri őket kritika a pedagógus-életpálya belső szerkezete miatt, de ezt szerinte nem ők, hanem a szakszervezetek határozták meg a 2010-es évek elején. A pedagógus-életpályamodellben az egyre magasabb kategóriák között szerinte jelentősen nő a bér, de a kezdőtanárok alacsonyabb fizetéssel indulnak. Szerinte ez a differenciált bérezés az oka annak, hogy belső aránytalanság van: elfogadhatatlanul alacsonyak a kezdő bérek, miközben a „vége felé a dolog kezd egész elviselhetővé válni”. A kormányfő szerint ezért a kezdő pedagógusoknál szükséges a béremelés.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Ezért a kormány tavaly, idén és jövőre is 10 százalékos fizetésemelést tud megígérni az ágazatnak. Ha az unióval meg tudnak állapodni, akkor 3 év alatt tudják végrehajtani a 10 százalék fölötti béremelést, különben hat év alatt. Arról már korábban írtunk, hogy az uniós pénzekkel együtt a pedagógusok bére 2025-re érné el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Megkerestük a pedagógus-szakszervezetek képviselőit is, hogy annak idején valóban az ő javaslatukra fogadta-e el a kormány a pedagógus-életpályamodell bérlépcsőit. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja lapunknak azt mondta:

ilyen megállapodás nem volt, a köznevelési törvényt is egyeztetés nélkül vezették be.

Szerinte az sem igaz, hogy a bértáblában jelentős növekedés van, még a mesterpedagógusnak is garantált bérminimumra kell felhozni a fizetését. A legjobban a kutató tanárok keresnek, de ők nagyon kevesen vannak. Nagy az ő fizetésükre mondaná, hogy „viszonylag tisztességes”. Szerinte a pedagógus-életpályamodell bevezetése egyébként sem jelenti azt, hogy a kezdő tanároknak alacsony bért kellene adni.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak megerősítette, hogy semmilyen egyeztetés nem történt:

„Ez szemenszedett hazugság, semmiféle előzetes tárgyalásba nem vontak be minket.”

Szerinte a kormány ezzel a kijelentésével csak a szakszervezetekre akarja kenni a problémát. Ha bevonták volna a jogszabály előkészítésébe a szakszervezeteket, nem kellett volna 2012-ben megalakítani az első sztrájkbizottságot. Az alelnök szerint a fő probléma, hogy az eredeti köznevelési törvény bérszámítási alapja a mindenkori minimálbér volt, és nem kellene alacsony bérekről beszélni, ha ez így maradt volna. Viszont jelenleg is a 2014-es minimálbérhez vannak rögzítve a pedagógusbérek. „Ha ez nem lenne, akkor ma kétszer annyit keresnének a pedagógusok.”

Gosztonyi Gábor nem tudja, hogy a miniszterelnök milyen szakszervezetekkel egyeztetett, de ő olyan szakmai szervezetekre tud gondolni, amelyek a kormány holdudvarába tartoznak, azaz nem függetlenek.

A Fidesz polgári engedetlensége és a pedagógusok akciója nem hozható párhuzamba

A kormányinfó egy későbbi szakaszán megint előjött a tanárok polgári engedetlensége, és a 444 újságírója párhuzamot vont a Fidesz 2007-es kordonbontása és a tanárok munkamegtagadása között. Az akkor ellenzékben lévő fideszes képviselőknek be kellett volna menniük a munkahelyükre, a Parlamentbe, de ők a polgári engedetlenség eszközét választották a kordonbontással, és hangsúlyozták: példát kell mutatni a fiatalságnak, mert van egy határ, amin már nem lehet túlmenni.

Orbán szerint nincs párhuzam az akkori cselekedetük és a pedagógusok mostani akciói között, mert amikor a fideszes kordonbontás történt, akkor ők nem azért választották ezt az eszközt, mert magasabb fizetést akartak. A problémájuk az volt, hogy „nyilvánvalóan megsértették a szabadságjogaikat”, a gyülekezési jogot, és ezzel szemben akartak egy szimbolikus gesztust tenni. Most a kormányfő szerint „szabadon tüntethet és sztrájkolhat mindenki, úgy, ahogy a jogszabályok megengedik”. Orbán érvelése szerint az akkori kormány nyílt törvénysértést követett el, most viszont nem történik ilyen.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a pedagógusok sem csak az alacsony fizetésük miatt tüntetnek, az csak egy pontja a követeléseiknek. Emellett többek között szeretnék csökkenteni a munkaterheiket, és visszaállítani a sztrájkjogukat is. A tanárok, diákok, szülők kilenc pontban foglalták össze a közoktatás legsürgetőbb problémáit.

Orbán Viktor a pedagógusok oldalán áll

„A szakszervezetek részt vesznek a köznevelés jövőjét meghatározó megyei fejlesztési tervek előkészítésében, a pedagógus-életpályamodell fontos részleteinek – például a minősítési rendszerek – kidolgozásában, ellenőrző szerepet töltenek be a közoktatás átalakításának folyamatában” – derül ki egy 2013-as MTI-s hírből, ami az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkárságára hivatkozik.

A kormány az akkori hírek szerint ezekről a kérdésekről tárgyalt még a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezetével, az Oktatási Vezetők Szakszervezetével, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével, a Munkástanácsok Pedagógus Ágazatával. Megkerestük az ügyben az összes szervezetet, arra voltunk kíváncsiak, velük valóban egyeztetett-e a kormány a pedagógus-életpályamodell kialakításakor. Az Oktatási Vezetők Szakszervezete már megszűnt, így őket nem tudtuk elérni. De a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József lapunknak ugyanazt mondta, mint a PDSZ és a PSZ képviselői,

azaz nem tettek javaslatot a pedagógus-életpályamodell kialakítására, mert erre lehetőségük sem volt.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete megkeresésünkre csütörtök reggel válaszolt. Ebben azt írták, hogy valóban voltak megbeszélések a 2010 elején, azonban az ő szakszervezeti feladatuk csak egy szűk, kislétszámú pedagógust képvisel a művészetoktatásban. Így az általános, nagy kérdések nem az ő hatáskörükbe tartoztak.

Végezetül jöjjön még néhány fontosabb, oktatást érintő kijelentése a kormányfőnek a szerdai sajtótájékoztatóról:

  • Pintér Sándorban még mindig bízik, és szerinte is egy vezetőnek a vezetéshez kell értenie. Ezzel arra utalt, hogy pénteken a belügyminiszter iskolaigazgatókkal és tanárokkal konzultált, ahol azt mondta: ő nem az oktatáshoz, hanem a vezetéshez ért.
  • Szerinte a két terület, amiben sikerült előrelépniük a közoktatásban, az a mindennapos iskolai testnevelés és a hittanoktatás bevezetése. A kormányfő szerint a magyar fiatalok fizikai és lelki egészsége a két legfontosabb kérdés.
  • A kormányfő azt is mondta, hogy ő a pedagógusok oldalán áll. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint még jó, hogy a kormányfő a pedagógusok mellett áll, egyébként ki tudja, milyen szenvedéseket kellene kibírniuk az oktatásban dolgozóknak – tette hozzá ironikusan.
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!