Lehet náci egy autó rendszáma?

Tanulságos helyreigazítási ügy futott végig néhány hete a magyar sajtóban, miután a Totalcar november végén tényellenőrzés nélkül írta meg egy olvasója egyéni autórendszámmal kapcsolatos esetét. A cikkben szereplő autós állítólag azért nem kapott HH kezdetű rendszámtáblát, mert ez a két karakter alkalmas lehet arra, hogy nyelvi szempontból önkényuralmi rendszerek által használt rövidítéseket, betűszavakat idézzen meg. Az eredeti cikket törölték az autós portálról, a cikk miatti helyreigazításokat az azt átvevő RTL online-on, illetve a Kurucinfón lehet elolvasni. A szerzőt pedig leváltották a Totalcar főszerkesztői posztjáról, elmondása szerint ezért nem hozta le már az ügybe belekevert Nyelvtudományi Kutatóközpont cáfolatát.

Az önkifejezés hatósági jelzésekre alkalmazott formája nem pusztult ki a magyar rendszámtáblák 2022. júliusi reformjával. Az alapesetben négy betűből és három számjegyből álló újfajta táblákból továbbra is lehet egyéni és egyedi változatot igényelni, de mindkét esetben a Kormányhivatalnak kell mérlegelnie, hogy a megrendelő által kért kombináció nem sért-e jogszabályt, a közrendet vagy közerkölcsöt.

Az egyéni rendszámok 112 ezer forintba kerülnek, de ezeknél megmarad az eredeti karaktereloszlás, vagy csak kicsit lehet játszani a betűkkel és a számokkal. Az egyedi rendszámokon akár hat betű és egy is szám szerepelhet, például ki lehet rá írni, hogy JOZSEF-1, vagy MARIKA-2, feltéve, hogy valaki hajlandó 435 ezer forintot fizetni ezért.

Egy ilyen kettős megítélésű egyéni rendszámos ügyről szólt a Totalcar november 26-án „Ez nonszensz: benézte a hivatal Attila rendszámát, többé nem is adnak ki ilyet” címmel megjelent cikke. Egy portál Attila nevű olvasója három korábbi után egy negyedik HH-kezdetű rendszámtábla-párt szeretett volna kiváltani, ezért november 17-én kérvényt nyújtott be Budapest Főváros Kormányhivatalához a XXI. kerületi Kormányablakon keresztül. Mint az autós portál éléről azóta eltávolított Bittó Ákos főszerkesztő, a cikk szerzője írja, bár Attilának előzőleg több HH-AA kezdetű egyéni rendszámot gond nélkül kiadott a kormányhivatal, a negyedik kísérletnél megtagadták ezt.

Mivel a cikket nem sokkal később eltűntették a Totalcar.hu felületeiről, a Wayback machine nevű ingyenes szolgáltatással tudtuk csak elérni.

Az elutasító határozat cikkben szereplő indoklása szerint, idézem: „a kért rendszámtábla első két karaktere alkalmas lehet arra, hogy nyelvi szempontból önkényuralmi rendszerek által használt rövidítéseket, betűszavakat idézzenek meg, valamint közvetlenül utalhatnak XX. századi önkényuralmi rendszerekre.”

A határozatban ugyan nem fejtették ki, hogy pontosan milyen közvetlen önkényuralmi rendszerekre tett utalásra gondol a hivatal, de vélhetően a Heil Hitler, vagyis a náci Németországban bevett köszönési formáról lehet szó (a neonáci szleng amúgy tele van ilyen kódokkal, mint a HH vagy a 1488). Furcsa módon nem a rendszámokról szóló jogszabályban szereplő általános tiltó rendelkezésekre, hanem a Nyelvtudományi Kutatóközpont tájékoztatására hivatkoznak a határozat indoklásában, és ez alapján tagadták meg a rendszámok kiadását. Csakhogy a Totalcar cikkének megjelenése után kiderült, hogy a Kormányhivatal nem kérte ki a kutatóközpont véleményét Attila ügyében, ráadásul nincs joga és nem feladata megvétózni egy rendszámigénylést.

Mindez két, egymástól meglehetősen távol eső forrásból derült ki, hiszen a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyreigazító közleménye megjelent az eredeti cikket szemléző RTL online-on, illetve a Kurucinfón, valamint a Kutatóközpont Facebook-oldalán (ld. alább).

Bittó Ákos, a Totalcar korábbi főszerkesztője kérdésemre adott válaszában azt írja, hogy cikke készítésekor megkereste a Kormányhivatalt, de távozásáig nem kapott válaszokat, a Nyelvtudományi Kutatóközpont vezetőjével, Prószéky Gáborral pedig a közlés után beszélt telefonon. Mint Bittó írja, a főigazgatóval készített interjú feltétele volt, hogy töröljék a cikket, ám a beszélgetést azért nem hozták le a portálon, mert a kiadó időközben szerződést bontott a nyár végén kinevezett főszerkesztővel, ezért mint Bittó fogalmaz, nem volt érkezése megírni az újabb cikket.

Megkerestük a Nyelvtudományi Kutatóközpontot, ahonnan hamarosan megérkezett Prószéky Gábor főigazgató válasza. E szerint a Kormányhivatal valóban úgy hivatkozott rájuk, hogy ebben az ügyben nem is kereste meg az intézetet. Az ügy különös érdekessége, hogy az eredetileg a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Kutatóközpont minden hivatalos válaszában leírja, hogy etikai, erkölcsi és jogi kérdésekben nincs felhatalmazva véleménynyilvánításra.

A főigazgató úgy fogalmaz, hogy szolgálatuk kizárólag helyesírási, nyelvhelyességi és utónévadási kérdésekben ad tanácsot, ám – ezt vagy figyelembe véve, vagy figyelmen kívül hagyva – a végső döntést a kérdést feltevőnek kell meghoznia, nem nekik, zárja magyarázatát Prószéky Gábor.

Többszörösen szerencsétlen ügy ez. A jelek szerint a Nyelvtudományi Kutatóközpontban ismerik a köztájékoztatás megfelelő dinamikáját, hiszen nemcsak azonnal lecsapták a Totalcar által feldobott magas labdát, de bebiztosították magukat a Facebookon is, és minden megkeresésre gyorsan reagáltak.

A Kormányhivatalnál más a ritmus, innen cikkünk befejezéséig nem érkeztek válaszok a december 1-én feltett, majd 2-án, illetve 6-án ismét elküldött kérdéseinkre. Amikor telefonon kerestük a hivatal sajtóosztályát, többször azt a választ kaptuk, hogy a válaszok folyamatban vannak, de további türelmünket kérték.

Fontos adalékok szerepelhetnek ezekben, hiszen kérdéseinkkel azt szerettük volna megtudni, hogy idén hányszor kérte Budapest Főváros Kormányhivatala a Nyelvtudományi Kutatóközpont véleményét egy egyéni vagy egyedi rendszámtábla karakterkombinációja, illetve ennek aggályos tartalma kapcsán. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy általában milyen esetekben kérik a Kutatóközpont véleményét, továbbá arra is, hogy valóban a hivatal adta-e ki a törölt cikkben (képernyőfotóként) szereplő elutasító határozatot az olvasó a XXI. kerületi Kormányablakhoz november 17-én benyújtott kérelme alapján.

Mivel feltételeztük, hogy erre a kérdésre igennel válaszolhat a Kormányhivatal, rákérdeztünk, hogy megkeresték-e a Nyelvtudományi Kutatóközpontot, amelynek véleményére támaszkodva utasították el Attila kérését. Ez a kérdés okafogyottá vált, hiszen a Kutatóközpont tisztába tette az ügy rá vonatkozó részét.

Hogy Budapest Főváros Kormányhivatala milyen konkrét esetekben utasította el eddig az autósok egyéni, vagy egyedi rendszámokra vonatkozó kérelmét azt továbbra sem tudjuk, mert a hivatalnak több időre van szüksége, hogy megmagyarázza saját határozatának keletkezési körülményeit, mint amennyit a határozat kiadására szánt.

A Totalcar fölött működő kiadónak, az Indamedia csoportnak küldött kérdéseinkre érkezett válaszok szerint Bittó Ákos cikke azért tűnt el az autós portálról, mert abban

olyan tájékoztatás jelent meg, amely előzetesen nem került teljeskörűen ellenőrzésre, így annak eltávolítása mellett döntött a TC szerkesztősége.

Mint írják, nincs összefüggés Bittó Ákos távozása és a félresikerült cikk közt, amit maga az érintett ugyancsak megerősített amikor azt írta nekünk, hogy a próbaideje végén nem hosszabbították meg a szerződését. Szintén az Indamedia írja, hogy a Nyelvtudományi Kutatóközpont nem kért helyreigazítást a cikkel kapcsolatban, a Totalcar szerkesztősége viszont jelenleg dolgozik egy átfogó anyagon, amely több oldalról feldolgozza az érintett témát.

Ezzel még nincs vége az elhatárolódásnak, hiszen a Kurucinfón megjelent cikkben a a Nyelvtudományi Kutatóközpont ügyvezető főigazgató-helyettese, Váradi Tamás felidéz egy korábbi rendszám-engedélyezési esetet, amikor valóban váltottak levelet a kormányhivatallal.

Akkor a HHHH-888 rendszámról kérdezte a központ véleményét a hivatal. Mint kifejtették, véleményünk szerint az adott szám- és betűjelek többféle rendszerben értelmezhetők, közvetlenül és egyértelműen nem utalnak általunk azonosítható önkényuralmi rendszerekhez kapcsolódó tartalomra. A további magyarázat szerint az írásjelek egyik lehetséges értelmezése utalhat ugyan politikai állásfoglalásra, de az szabadon megjeleníthető, másrészt ennek a karaktersornak számos más magyarázata is lehet. A Kutatóközpont példája szerint a 888 számjegyeknek a kínai numerológia, vagy más spirituális felfogások szerint is értelmezhetők.

Váradi válaszában leszögezi, hogy a rendszámban szereplő jelek közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba való ütközésének megítéléséhez jogi állásfoglalás kérését javasolják. Mindez azért fontos az Attila ügyét feldolgozó Totalcar-cikk utóélete szempontjából, mert a HH-betűsorral kapcsolatban született döntéssel éppen ellenkező véleményt fogalmazott meg a Kutatóközpont, mint a Kormányhivatal elutasító határozata, amelyben eleve megalapozatlanul támaszkodtak az intézet véleményére.

Az ügy egésze és a rendszámszabályozás részletei kizárólag a magyarországi helyzetet tükrözik, hiszen Németországban egy sor olyan karakterkombinációt nevesítenek a szabályok, amelyeket lehetőség szerint kerülni kell a táblák kiadásakor, illetve szigorúan mérlegelik a kérelmezők ügyeit. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a HH-s rendszám semmilyen módon nem kerül forgalomba, hiszen Hamburgban ez a helyazonosító.

Sikerült elérnünk az eredeti ügy érintettjét, akinek valóban neve kezdőbetűire utalnak ezek az egyéni rendszámok, vagyis semmilyen kódolt önkényuralmi üzenet nincs az ügy mögött. Azzal egészítette ki a leírtakat, hogy nem ő kereste meg az újságot a történetével, mert mint állítja, a cikk szerzője a Facebookon a határozat kapcsán megjelentetett posztjára reagálva írt Messengeren, jelezve, hogy feldolgozná az esetet.

Nagyon nehéz eldönteni, hogy mely betű- vagy számkombinációk ütköznek jogszabályba, vagy sértik a közerkölcsöt és ezzel kapcsolatban semmilyen támpontot nem ad a jogszabály sem. Amikor egy egyedi vagy egyéni rendszám igényélését elutasítja a Kormányhivatal, azt minden esetben indokolnia kell, fontos azonban, hogy csak úgy és akkor hivatkozzon külső szakértők véleményére, ha azt az adott ügyben valóban kikérte. Ez Attila és a HH-s rendszámok ügyének legfontosabb tanulsága.

A cikk szerzője korábban a Totalcar.hu portál munkatársa volt.