Itt a szomszédban a magyar határ, este gépfegyverrel lőnek az utcán

Legfontosabb

2022. december 06. – 13:57

Itt a szomszédban a magyar határ, este gépfegyverrel lőnek az utcán
Elhagyott tanya Horgos határában – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Este hat óra volt. A gyerekek nemrég indultak haza az iskolából, amikor lövéssorozatokat hallottunk. Az embercsempészek gépfegyverrel lőttek valakire, itt, egy ötezer fős falu központjában”

– mondta nekünk egy helyi lány, amikor arról kérdeztük, pontosan mi is történt néhány hete Horgoson. A szerbiai település Magyarország déli határkerítésének túloldalán fekszik, ahol 2015 óta folyamatosan vannak illegális bevándorlók, az utóbbi hónapokban azonban eldurvult a helyzet.

November végén több olyan videó is felkerült az internetre, amelyen Horgos központjában éjszaka férfiak futnak egy irányba, miközben automata fegyverek hangját lehet hallani. Mint kiderült, nem ez volt az első eset. A település környékén éjszaka rendszeresek a lövöldözések, ezért elmentünk Horgosra kideríteni, pontosan mi történhetett, és hogy élik meg a helyzetet az ott lakók.

Átlagosnak látszó falu gépfegyverropogással

A gépfegyveres lövöldözés november 24-én este történt. A hivatalos tájékoztatás szerint ekkor hat illegális bevándorlót szállítottak kórházba, majd a rendőrség megpróbálta kiüríteni a falu területéről és a környező tanyákról az ott tartózkodó bevándorlókat. Ez a beavatkozás a helyiek szerint elég későn történt, elmondásuk alapján ugyanis az utóbbi hónapokban folyamatosan egyre több lett a migráns a környéken, a falunál tartózkodók száma a korábbi néhány száz körülről ezer fő fölé emelkedett.

Ez utóbbi nem véletlen: Horgos mellett húzódik a magyar határkerítés, amelyen útlevél nélkül senkit nem engednek át, és amelyen így 2015 óta folyamatosan próbálnak átjutni a balkáni migrációs útvonalon Európába érkezők. A határon elfogott bevándorlókat pedig legtöbbször itt, Horgoson toloncolják vissza a hatóságok Szerbiába, hogy aztán a legtöbben pár nap múlva ismét megpróbálkozzanak az átkeléssel.

Horgoson körbekérdezve kiderült, hogy a többi határ melletti településhez hasonlóan náluk is folyamatosan vannak migránsok 2015 óta. Ők az elmondások alapján többnyire a település környéki, elhagyott tanyákon és az erdőkben alszanak, és csak napközben járnak be a faluba vásárolni. A többnyire kizárólag felnőtt férfiakból álló bandák jelenléte a horgosiak egy része szerint kifejezetten ijesztő, egy 20 év körüli lány kérdésünkre azt mondta: ő fél sötétben egyedül hazamenni. Mások szerint viszont a bevándorlók nem zavarják annyira a helyi lakosokat. Egy helyi polgármester is azt mondta: 2015 óta nem tudnak személyi sérüléssel járó támadásról a környéken.

Kitaposott ösvény Horgost a tanyáktól elválasztó autópályán keresztül – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Kitaposott ösvény Horgost a tanyáktól elválasztó autópályán keresztül – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az igazi problémát a helyiek szerint inkább az embercsempészek okozzák. Ahogy a magyar határvédelem az utóbbi években egyre profibb lett, úgy professzionalizálódtak ezzel párhuzamosan az egymással rivalizáló embercsempészbandák is, amelyek az utóbbi időben automata fegyverekkel járják a környéket. A horgosiak szerint rendszeresek köztük az összecsapások, a novemberi lövöldözés egyedül azért volt különleges, mert a falu központjában történt.

Megkérdeztük arról is a horgosi kocsma vendégeit, hogy tudnak-e áldozatokról, de elég különböző válaszokat kaptunk. Van, aki szerint a novemberi lövöldözésben egy ember halt meg, mások szerint a környék kiürítésekor három holttestet találtak valamelyik tanyán, megint más húsz halottról beszélt. A rendőrség ezt nem erősítette meg, de november elején ugyanúgy Horgoson beszámoltak egy halálos áldozatról, akin lőtt seb volt. A lényeg a horgosiak szerint az, hogy a helyieket nem bántják a migránsok és az embercsempészek, „csak egymást lövik állandóan”.

Miért migránsozunk a Telexen?

A migráció témája és a migráns kifejezés 2015 óta politikailag terhelt Magyarországon. Amikor az egyik országból másikba vándorló emberekről beszélünk, mégis ezt a szót kell használnunk, ez vonatkozik ugyanis azokra, akik nem kaptak (még) menekültstátuszt, és nem is telepedtek (még) le tartósan egy másik országban. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Apokaliptikus tanyavilág

Kíváncsiak voltunk az elhagyott tanyákra, amelyekben az elmondások és a sajtóhírek szerint a migránsok laktak a novemberi kiürítés előtt. Horgos és a határ között elhagyott tanyák tucatjai vannak, amelyek egy része az összeomlás szélén áll, míg másokban mintha nemrég laktak volna még. De hiába jártunk végig egy csomó épületet, a legtöbb helyen már csak szemetet, ételmaradékokat, félig felállított sátrakat, létrákat és emberi ürüléket találtunk nagy mennyiségben. A korábban itt tartózkodókat vagy elszállították, vagy már átjutottak a kerítésen.

Megkerestük a Horgos határában lévő, úgynevezett Gucci-tanyát is, ahol a Szeged Ma szerint nem olyan rég még több ezer migráns tartózkodott. Itt csak pár fiatal férfi ült a házak előtt, épp tüzet gyújtottak főzéshez. Ők láthatóan nem tudták hova tenni a külvárosi zsákutcába behajtó autót, elsőre gyanakodva néztek ránk. A helyiek tanácsára nem kezdtünk el beszélgetni velük, a horgosiak ugyanis arra figyelmeztettek: korábban még lehetett tudni, nagyjából hol milyen csoportok vannak, de amióta a tanyákat kiürítették, ők sem tudják, hogy úgynevezett „békés menekültek” vannak-e ott, vagy olyanok, akik a lövöldözésben is benne voltak, begyűjtötték őket, de mégis visszatértek.

A tanyákon találtunk olyan épületet, ami tele volt firkálva arab feliratokkal, látszólag a legtöbben a törzsük vagy a származási helyük nevét írják fel a falra. Az eldobált Hell-dobozok, elhagyott ruhák és szinte még friss kenyerek alapján viszont világos, hogy nem olyan régen még tényleg rengetegen készülhettek itt a kerítésen való átjutásra.

Elhagyott tanyák Horgos határában – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex Elhagyott tanyák Horgos határában – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Elhagyott tanyák Horgos határában – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A szerb hatóságok nem izgatják magukat

A határ mellett kialakult helyzetről rengeteg forrással beszéltünk, és hozzáállástól függetlenül egy dolgot mindannyian megerősítettek: azt, hogy a szerb rendőrség nem töri magát túlságosan a kialakult helyzet megoldásáért. A helyiek szerint a rendőrök teljesen semlegesek a migránsokkal kapcsolatban, kizárólag akkor avatkoznak be, amikor valami nagyobb összetűzés történik, mint amilyen a novemberi lövöldözés volt.

A magyarkanizsai járáshoz tartozó Horgos esetével külön menekültügyi bizottság is foglalkozik. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere a Telexnek azt mondta: itt az elsődleges cél a rendőrség megerősítése. Fejsztámer úgy látja, nagyjából szeptember végére a migránsok száma a településen megsokszorozódott: 250-300 ról felugrott 1800-2000-re. Szerinte „a helyi polgárok fő problémája a mindennapi életben való érintkezés a migránsokkal”, az ő számuk azonban nem megbecsülhető, hiszen állandó mozgásban vannak a határzóna és a „telephelyeik” között. Fejsztámer szerint nehezíti a hatóságok helyzetét, hogy papírokkal nem rendelkeznek, így beazonosítani sem tudják őket.

„A megnövekedett lélekszám természetesen azt jelentette, hogy az egymás közti leszámolások is megszaporodtak”

– mondta a polgármester. A szerb hatóságok közömbösségéről szóló benyomásunkat megerősítette Siewert András, a Migration Aid menekülteket segítő szervezet vezetője is. Szerinte a szerb rendőrök akkor szoktak csak igazán beavatkozni, amikor történik valami komolyabb incidens, ilyenkor egy-egy környékről összeszedik az ott tartózkodókat, és menekülttáborokba szállítják őket, sokszor az ország déli részére, a macedón határhoz. Ennek az érintettek nem szoktak örülni, így általában igyekeznek elkerülni az összetűzést a rendőrökkel.

Siewert szerint az utóbbi hetekben-hónapokban azért érkezhettek többen a határhoz, mert Szíriában kiújultak a harcok, ami miatt újabb hullámban indulhattak el a menekültek. Ezen kívül sokan a beköszöntő hideg tél miatt is igyekeznek a határon való átjutással.

A szerb hatóságok által kiállított, hátrahagyott személyazonosító papír Horgos közelében – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A szerb hatóságok által kiállított, hátrahagyott személyazonosító papír Horgos közelében – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Hogy működik az embercsempészet?

Fejsztámer szerint az számukra régóta egyértelmű volt, hogy az illegális bevándorlók egy csoportja rendelkezik fegyverekkel. Szabadka mellett, a makkhetesi erdőben ugyanis nyár végén egy másik lövöldözés előzte meg a mostanit. Akkor is arról volt szó, hogy embercsempészek mentek egymásnak, sajtóhírek szerint egy afgán és egy pakisztáni banda különbözött össze valamin. Erről a polgármester azt mondta:

„A fegyverek útja számukra ismeretlen, csak az egyértelmű, hogy van náluk.” A horgosiaknál például automata fegyvereket, pisztolyokat, lőszereket találtak a rendőrök.

Szabadkától Horgosig úgy tudják a helyiek, a lövöldözések most is két embercsempészcsapat között alakulnak ki. Ezeknek a bandáknak az összetételét senki nem ismeri, a legtöbb helyi úgy tudja, a bevándorlók között vannak a közvetlen főnökök, őket azonban a szerb és a magyar oldalról is segítik helyi embercsempészek.

Megkerestük ezzel kapcsolatban Papp Renáta ásotthalmi polgármestert (ő korábban Ásotthalom alpolgármestere volt, a Mi Hazánk támogatásával nyert az időközi választásokon), aki az embercsempészetről azt mondta: a jelenleg ismert információk alapján feltételezhetően az embercsempészek éjszaka „felvezetik” a nekik fizető migránsokat a határ legjobban átjárható pontjára. A migránsok innen csoportosan, a csempészek nélkül másznak át a kerítésen, majd a határ magyar oldalán néhány kilométerrel arrébb ismét találkoznak, ahonnan általában egy másik embercsempész viszi őket tovább.

Hasonlóról számolt be Siewert András, aki szerint a frissen érkezetteknek sokszor még van pénze az embercsempészek kifizetésére, így ők gyakran néhány nap alatt átjutnak, míg azok, akiknek elfogyott a pénze, többször is kénytelenek próbálkozni. Így lehetnek olyanok, akik már hetek-hónapok óta várnak az átjutásra. Az embercsempészek aztán sokszor Magyarországon át egészen Ausztriáig vagy Németországig viszik a migránsokat – és egy ilyen útról jelent meg aztán egy olyan videó, amelyen hidegvérrel tüzelnek a magyar rendőrökre az autópályán.

A Szabadka és a határ között húzódó Makkhetesi erdő – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex A Szabadka és a határ között húzódó Makkhetesi erdő – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex
A Szabadka és a határ között húzódó Makkhetesi erdő – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex

Az ukrán háborún is múlik

Siewert András MigAid-vezető szerint az utóbbi fél év eseményeinek megértéséhez tudni kell, hogy Magyarországon más elbánásban részesülnek az Ukrajnából, és a más országokból érkezők.

Ha ma egy nigériai diák Ukrajna felől, Záhonynál lép be az ország területére, akkor probléma nélkül továbbengedik, ha viszont Röszkénél, Szerbia felől próbál bejutni Magyarországra, akkor nem engedik be, sőt, ha át is ér a kerítésen, visszatoloncolják a határra.

Ez a kettősség meghatározza azt is, ki hogy tud bejutni az országba. Siewert szerint a déli határnál sokan hetekig, akár hónapokig próbálkoznak az országba való bejutással, miközben, ha Románián keresztül kerülnek, akkor a zöldhatáron könnyebben tudnak bejutni.

Siewert szerint ezzel együtt a rendőri intézkedésekben sincsen koherencia. Míg a déli határnál szigorúan visszatoloncolnak minden határátlépőt, az ország többi részén a rendőrök hozzáállásán múlik, pontosan milyen eljárást alkalmaznak. Ha például Győrben kapnak el papírok nélkül utazó külföldieket, akik azt mondják magukról, hogy Ukrajnából érkeztek, a rendőrök inkább élnek a mérlegelési lehetőségeikkel, hogy eljárás alá vonják-e az érintetteket.

A határkerítés előtti erdőkben sátortáborok vannak

Az egyik férfi Szabadkán azt mondta nekünk, a lövöldözések óta ott és Horgoson is sokkal kevesebben vannak, míg korábban „Horgoson a boltba sem lehetett bemenni anélkül, hogy ne állt volna előttük 20-30 migráns”. Szerinte „a magyarok csinálják jól, hogy nem engedik be őket”. A bevándorlókkal szembeni ellenérzés a Szabadkához tartozó Makkhetes nevű városrészben is erős, az egyik erdész arról számolt be, hogy őket nem támadják meg, viszont sokszor lopnak például birkákat az erdőben táborozók. A makkhetesi erdő több pontján állnak sátortáborok. Az oda vezető úton mi is megpróbáltunk besétálni, azonban gyorsan utánunk hajtott egy rendőrautó. A kiszálló rendőrök azt mondták:

„Ez veszélyzóna, bent fegyveres bevándorlók vannak, ezen a ponton nem mehetnek tovább!”

Figyelmeztető tábla vagy bármilyen jelzés ennek ellenére nincs az erdő körül a vonatkozó veszélyre. A szabadkai erdész szerint a helyiek tudják már, hogy a terület „melyik részére mehetnek be és melyikre nem”. Ő megmutatta nekünk azt a dűlőt is, ahonnan tapasztalataik alapján „át lehet hajtani az erdőn, de megállni ne álljunk meg”.

Itt áthajtva mi is megpillantottunk egy kéksátras karavántábort. Az ott sátrazó bevándorlókat nem igazán érdekelte a mellettük elhajtó autó. Az elmesélések alapján az erdőben kiépült sátortábor miatt mégis erősödött a helyiek félelme: „az utóbbi évekhez képest az elmúlt pár hónapban még többen jöttek, ha a rendőrség elvisz két buszt, öt jön vissza helyette”.

A szabadkai erdész és a sátortábor az erdőben – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex A szabadkai erdész és a sátortábor az erdőben – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A szabadkai erdész és a sátortábor az erdőben – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

De mit is ér ez a kerítés?

A határ mentén lakókkal beszélve egy dologban nagy volt az egyetértés: abban, hogy a kerítés ebben a formájában nem állítja meg a migránsokat.

Ezt a magyar kormány is tudja, ezért döntöttek nyáron a kerítés megerősítése mellett. Más kérdés, hogy ez mennyit fog érni, a kerítést ugyanis többször is megerősítették már, és ez mindig ahhoz vezetett, hogy az embercsempészek csak profibbak lettek.

Az átjutásnak ráadásul rengeteg módja van, a hagyományos átmászás mellett az utóbbi időben több alagutat is találtak a kerítés alatt. Ezen kívül pedig ki is lehet kerülni az egészet, aki rászán kicsit több időt, Románián keresztül a zöldhatáron léphet be Magyarországra. Akit pedig mégis elkapnak a magyar rendőrök, bárhányszor újrapróbálkozhat. Egy, a határtól néhány kilométerre élő férfi erről azt mondta:

„Folyamatosan jönnek újak, akik pedig itt voltak, mennek tovább. Nem tudni, hogy ki jutott át itt, és ki máshol, egy biztos: aki elment innen, az nem Afganisztánba ment vissza.”

Összességében tehát felvetődik a kérdés: mi értelme van a kerítésnek, ha a migrációt megállítani nem tudja, ezzel szemben

  • nagyon sok szenvedést okoz a migránsoknak;
  • fegyveres embercsempész-bandák megjelenéséhez vezetett;
  • és ezzel együtt a helyieknek is rengeteg kényelmetlenséget okoz.

Megkérdeztük Papp Renátát, a határ magyar oldalán fekvő Ásotthalom polgármesterét arról, nem lenne-e jobb lebontani ezek miatt a kerítést. Ő ezzel nem értett egyet, szerinte egy államnak mindenképpen kontrollálnia kell, kit enged be a határain. Ezen kívül az ásotthalmiak nagy többsége a kerítés építésekor is örült annak, és most is támogatják a határzár megerősítését.

Mivel a kerítés fő „vesztesei” azok, akik szerb oldalon vannak, megkérdeztük Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármestert is. Szerinte „tudják, milyen volt kerítés nélkül”. Bár a az látszólag ellenérzést válthatna ki a szerbek és a magyarok között – lévén az illegális bevándorlók így a szerb oldalon maradnak – a polgármester szerint erről egyáltalán nincs szó. Úgy látja, amikor semmilyen kontroll nem volt, Horgoson, Martonoson és Magyarkanizsán napi 5-8 ezer migráns vonult át. „Most, hogy beszorulnak, nem is jönnek annyian mert tudják, nem jutnak át, jobban szétszóródnak a teljes magyar-szerb határon, nem csak egy településre koncentrálódnak.

Attól függetlenül, hogy határváros Horgos és Martonos, és ennek vannak hátrányai, a kerítés nélkül már régen elvesztünk volna, minden településünk egy nagy letaposott pusztaság lenne.”

Máshogy látja ezt Siewert András, a MigAid vezetője. Szerinte összességében a határkerítés nem akadályozza meg az áthaladást. Ezt az is bizonyítja szerinte, hogy Magyarország felől folyamatosan tömegek lépnek be érvényes papírok nélkül Ausztriába, van, hogy hetente több mint ötszáz főt kapnak el azon a határon. A határkerítés azonban sok menekültet belekényszeríti az embercsempészekkel való együttműködéssel, és vannak, akik lehet, hogy emiatt csúsznak majd bele a bűnözésbe.

A kerítés és az átjutáshoz használt létrák és kesztyűk annak közelében a magyar oldalról nézve – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex A kerítés és az átjutáshoz használt létrák és kesztyűk annak közelében a magyar oldalról nézve – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex
A kerítés és az átjutáshoz használt létrák és kesztyűk annak közelében a magyar oldalról nézve – Fotó: Hevesi-szabó Lujza / Telex

A határ magyar oldalán sem élvezik a helyzetet

Megkérdeztük a környék helyzetéről a határ magyarországi oldalán található Ásotthalom polgármesterét, Papp Renátát. Szerinte Ásotthalom külterületén folyamatos a migránsok átvonulása, de míg régebben csak a határ néhány kilométeres körzetében lehetett velük találkozni, mostanra 15-20 kilométerrel beljebb is rendszeresen látni őket. Az ásotthalmiakat nem csak ez zavarja, de az is, hogy éjszakánként néha fegyverropogást lehet hallani a határ felől, és ha őket eddig nem is támadták még meg fegyverrel, ez elméletileg bármikor megtörténhetne.

Azt Papp Renáta is elmondta nekünk, hogy a kerítés ebben a formájában nem látja el az eredetileg neki szánt szerepet, hiszen a migránsok elég nagy arányban átjutnak rajta, akit pedig elkapnak és visszatoloncolnak Szerbiába, az gyakran azonnal újrapróbálkozik. A határvadászok így sokszor arcról felismerik az embercsempészeket, de olyan is előfordul, hogy ugyanazt a migránst másodjára-harmadjára viszik vissza a határ túloldalára.

A probléma, amit hét év alatt nem sikerült megoldani

A magyar kormány a 2015-ös, nagy európai menekültválság idején döntött arról, hogy határkerítést épít a Szerbiával közös, déli határszakaszán. Ezt később többször megerősítették és meghosszabbították a Horvátországgal közös határra is. Ezzel együtt úgy változtatták meg a menekültügyi szabályokat, hogy ma a déli határon érvényes útlevél nélkül bejutni próbálókat menekültügyi eljárás nélkül toloncolják vissza Szerbiába.

Bár a kerítés eredeti célját, a migránsok visszatartását az elmondások alapján nem nagyon tölti be, fenntartását a magyar lakosság döntő többsége támogatja, a kormánymédia 2015 óta rendszeresen azzal támadja az ellenzéket, hogy elbontanák azt. A határkerítés megépítése, felszerelése és őrzése mára összesen közel 650 milliárd forintba került.

Kedvenceink