A Fidesz politikai nyilatkozatban utasítaná vissza a német és holland parlament nyomásgyakorlását

Nagyon nem tetszett a Fidesznek, hogy a német és a holland parlament is határozatban szólította fel a kormányukat, hogy a korrupciós és jogállamisági problémák miatt ne engedjék Magyarországnak folyósítani a visszatartott uniós forrásokat az Európai Unió Tanácsában.

A külügyi bizottság elnöke, Németh Zsolt és a Fidesz több képviselője (Balla Mihály, Hörcsik Richárd, Zsigmond Barna Pál, Tessely Zoltán) „a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról” nyújtottak be nyilatkozati javaslatot az Országgyűlésnek, amit várhatóan még a héten meg is szavaznak.

A politikai nyilatkozat szerint „Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett”, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében tizenhét vállalást teljesített.

„Az Országgyűlés sajnálattal tapasztalja, hogy egyes tagállamok parlamenti többsége, a lojális együttműködés alapelvéből következő kölcsönös tiszteletet semmibe véve, és kilépve az uniós egyeztetések szabályozott, meghatározott szereplők között folyó kereteiből, a politikai nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodik” – áll a javaslatban. Ez a magatartás a benyújtók szerint sérti Magyarország szuverenitását, és az uniós alapszabályt, amely megtiltja az Európai Bizottság tagjainak, hogy utasításokat fogadjanak el tagállami intézményektől vagy más szervektől.

„Az Országgyűlés visszautasítja a német Bundestag és a holland parlament indítványában foglaltakat,

visszautasítja Németország és Hollandia zsarolását,

továbbá kiáll a hatályban lévő uniós szerződésekben foglalt jogokat és hatáskörmegosztást sértő kezdeményezésekkel szemben” – fogalmaznak Németh Zsolték.

Az ilyen illegális állásfoglalások szerintük rendkívül kártékonyak a tagállamok közötti kapcsolatok és az Európai Unió közös érdekei képviseletének szempontjából. „Ahogy a magyar országgyűlés sem szól bele a német és a holland emberek életébe, úgy fordítva is ezt várjuk el a két ország törvényhozó és más intézményeitől” – áll a javaslatban.

„A kölcsönös tisztelet talaján állva utasítjuk vissza a törekvést, hogy Németország és Hollandia rákényszerítse hazánkéval ellentétes akaratát a magyar emberekre”.

A Fidesz képviselői felszólítanák továbbá a magyar kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat az Európai Unióval, és „Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse”.

A német parlament november közepén szavazta meg a kormánypártok javaslatát, amelyben felszólították Olaf Scholz kancellárt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak „a gyakorlatban fenntartható hatása van-e”, és azt javasolták, hogy

az Európai Unió 7,5 milliárd euróval kevesebb forrást folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt.

Pár nappal később a holland parlament is egy hasonló állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólították a hágai kormányt, hogy csak akkor járuljon hozzá az európai források felszabadításához, ha Magyarország „ellenőrizhető és visszafordíthatatlan lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és a csalások megelőzése érdekében”. A holland képviselők azt is kérték Mark Rutte holland miniszterelnöktől, hogy szorgalmazza Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.

Az Európai Bizottság a források felfüggesztését javasolta

A Népszava brüsszeli tudósítójának értesülései szerint az eredeti tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei december 6-i brüsszeli ülésükön várhatóan mégsem szavaznak a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának – mintegy 3000 milliárd forintnak – a felfüggesztésére vonatkozó javaslatról.

A miniszterekből álló testületnek múlt csütörtökön javasolta az Európai Bizottság, hogy függesszen fel mintegy 7,5 milliárd eurónyi (nagyjából 3000 milliárd forintnyi) felzárkóztatási támogatást, mert a magyar jogállamisági helyzet kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználásánál.

A kormány 17 vállalással próbálta megnyugtatni az Európai Bizottágot, és ezekről az uniós testület megállapította, hogy elvben, megfelelően végrehajtva kezelhetik a kifogásokat, de addig is szeptember 19-én javasolta három magyar operatív program 65 százalékának a felfüggesztését. Ez ér összesen körülbelül 3000 milliárd forintot.

A kormány a két hónappal későbbi határidőre állítása szerint végzett is, de az Európai Bizottság végül úgy ítélte meg, „nem hajtotta végre megfelelően” a 17 intézkedés „központi elemeit az általa vállaltak szerint”. A felfüggesztést a Tanács elé terjesztette, mert az eljárásban a miniszteri testület mondhatja ki a végső szót.