Próbálnak minket kifárasztani, láthatatlanná tenni a küzdelmünket – plüssállatokkal tüntettek szülők az oktatási helyzet miatt

„Mackó-konzultáció” címmel hirdettek meg szülők tiltakozást a Parlament elé kedden, a magyar közoktatás napján. A demonstráció reggel héttől este tízig tart, a szervezők azt kérték, aki megy, vigyen magával plüssmackót: „ezekkel a plüssökkel szimbolizáljuk azt, hogy a gyerekeinket veszélyezteti a jelenlegi oktatási helyzet. Gyűjtsétek össze a szülőktől az intézményeitekben a plüssállatokat, és juttassátok el a Kossuth térre, legyen ez valóban országos konzultáció!” Ezeket majd rászoruló gyerekeknek adják tovább.

Az esemény leírása szerint „közvetlenül a pedagógusokat, közvetve meg a gyerekeinket (az ország jövőjét) fenyegeti a mostanra elsorvasztott, diszfunkcionális közoktatási rendszer. Nekik nincs óvónénijük, tanítójuk, szaktanáruk, gyógy- és fejlesztőpedagógusuk. Olyan mértékű a fluktuáció, annyira sokan hagyják el a pedagóguspályát, hogy nincs a gyerekeknek lehetőségük tartós, bizalmi kapcsolatra a pedagógusaikkal, nem jönnek létre valódi közösségek”.

Helyszínen lévő tudósítónk szerint a plüssöket a szervezők felváltva őrzik, több száz gyűlt belőlük össze. Emberekből viszont jóval kevesebb, este hatra körülbelül harminc tüntető ment ki a Kossuth térre. Ekkor jöttek ugyanis a beszédek.

Ezért aztán szülőként azt akarják, hogy az intézményekben a gyerekek „biztonságban és szeretetben” legyenek, a kormány pedig egyeztessen a szakmai szervezetekkel azért, hogy a kilenc követelésük gyorsan megvalósuljon, például a pedagógusok megbecsülése, egy felelős oktatási minisztérium létrehozása és a versenyképes bérezés.

Az egyik szervező szülő, Visi Piroska beszédében azt mondta, az a nulladik pont, hogy a kormány az extraprofitot a pedagógusbérekre költik. Azt mondta, náluk arra is volt példa, hogy szülők ugranak be tanítani a kiesett tanárok helyett. Két anya, akiknek SNI-is, sajátos nevelésű igényű gyerekeik vannak, ezután arról beszéltek, az intézmények jelentős része nincs felkészülve arra, hogy speciális igényű gyerekeket fogadjanak, ezzel pedig a szülők munkahelye is veszélyben van, ahogy a szülők mentális egészsége is. „A szemellenzőt ideje levenni, ne hagyjuk, hogy elforduljanak a problémáink elől”, mondta egyikük.

Egy óvodapszichológus, Schönfeld Anna ezután arról beszélt, a mostanra kialakult köznevelési helyzet nem csak a pedagógusoknak, hanem a gyerekeknek is rosszat tesz, mert az még az ENSZ szakmai előírásainak sem felel meg. Ahogy az is probléma szerinte, hogy a hat éves korban kezdődő tankötelezettségről is az Oktatási Hivatal dönt, nem pedig a gyereket ismerő emberek, hogy az adott gyerek iskolaérett-e már. A problémákat a túlterheltség is súlyosbítja, a mai diákok szerinte többet dolgoznak, mint a szüleik. Mindezek mellett a tanártársadalom is kiöregszik. „Nem családbarát az ország, ami folyamatos ártalomnak teszi ki a gyerekeket. Minden szülőnek kötelessége tiltakozni ez ellen”, mondta.

Az egyik szervező szülő, Győri Anita beszédében azt mondta, ő ott van az összes élőláncon és tüntetésen, kiáll a tanárokért, cserébe azt kéri, a tanárok is álljanak ki minden gyerek mellett, tanítsák őket elfogadásra, megértésre.

A szociális munkás Benkő Fruzsina arról beszélt, az emberek akkor tudnak jól lenni, ha biztonságban vannak, mert ha segítségre van szükségük, van egy háló, ami felfogja őket. Ez a szociális rendszer, így az mindenkinek az érdeke, hogy ez a terület az oktatással és az egészségüggyel együtt rendben legyen. „Emberi jogokat sért, ha az állam kivonul ezekről a területekről. Márpedig kivonul. Rég nem vállalja a felelősséget”, mondta, majd példaként hozta fel, hogy a tiltakozások ellenére kedden megszavazták a szociális törvény módosítását.

Egy diák, az ADOM Diákmozgalom elnöke, Schermann Fruzsina arról beszélt, minden egyes nap sérül a tanuláshoz való joguk, náluk például tesitanár tartja a kémia órát, a kormány pedig „élet és halál urává kívánt válni. Mind magunkra vagyunk hagyva”, őt pedig elkeseríti, hogy egy olyan ügyben sincs változás, ami mellett nyolcvanezer ember tüntet. „Próbálnak minket kifárasztani, láthatatlanná tenni a küzdelmünket”, de a diák szerint nekik kutyakötelességük tovább csinálni. „Most nem szabad belefáradnunk, beletörődnünk, nem szabad belezuhanni az apátiába”. Az Egyesült Diákfronttól Németh Enikő pedig azt mondta, „hónapok óta vonulunk az utcára, aztán beköszönt a tél, és mi plüssmackókkal várjuk a jobb jövőt”. De szerinte nem szabad elfelejteni, hogy itt vannak egymásnak és egymásért.

Sztrájkolnak és tüntetnek

Szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, mikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert azok többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Azóta már többször sztrájkoltak és tüntettek az országban.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Emellett magasabb fizetést szeretnének, de a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz.

Hat éve közel 25 ezren sztrájkoltak, és még ma is szinte pont ugyanazért tiltakoznak, mint akkor. Bővebben ebből a videóból tudhat meg többet.