Átalakítja a kormány a légitársaságok különadóját, károsanyagkibocsátás-alapú lesz

A kormány még májusban hozott létre rezsivédelmi és honvédelmi alapot, amihez nyolc szektorra vetett ki különadót, amiket jelen állás szerint idén és 2023-ban szednek be. A különadók a légitársaságokat is érintették, és a ma is érvényben lévő szabályok szerint a Magyarországról (belföldről) induló utasok száma után kell megfizetni az adót: utasonként 3900 forint az adó mértéke, ha az utasok az Európai Unió területére – és még néhány külön megnevezett országba – utaznak, az ezen kívüli országokba utazó utasonként 9750 forint az adó mértéke.

Ezen változtat most egy minden előzmény, jelzés nélkül megjelent friss kormányrendelet, derül ki a szerda esti Magyar Közlönyből. Mint kiderül,

2023. január elsejétől károsanyagkibocsátás-alapú lesz ez a különadó.

A friss rendelet szerint, ha az utas végső úti célja az Európai Unió – illetve néhány, a rendeletben felsorolt nem uniós ország – területén található, akkor

• a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
• a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
• a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint.

Minden más országnál pedig:

• a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 6800 forint,
• a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
• a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 12 700 forint.

Logikus, ha ebből nem sokat ért az olvasó, pláne nem tudja belőni, hogy az ő járatánál ez mennyit jelent a légitársaságnak, vagy áthárítás után neki, de valójában ez mind később fog kiderülni, a közlöny mindenesetre leírja, hogyan is kell majd a légitársaságoknak eljárniuk:

„a légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig elkülöníthető és beazonosítható módon megküldi a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékét”.

A légitársaságokra májusban kivetett különadó egyébként sok kalandos fordulatot hozott, legalábbis a Ryanair és a kormány között egész szépen beindult a dili. A kormány lépésére a légitársaság azonnal keményen reagált: a bejelentés másnapján a Ryanair arról tájékoztatta az utasokat, rájuk terheli a díjat. A cég ellen a díjáthárítás miatt fogyasztóvédelmi eljárás indult Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezésére, Varga egy interjúban arról beszélt: „a Ryanair hozzáállásának meglesz a következménye”.

A Ryanair augusztus 8-án aztán az eljárás eredményeképpen 300 milliós bírságot kapott a különadó utasokra való áthárítása miatt. A cég ez ellen rögtön fellebbezett, álláspontjuk szerint egy uniós jogszabály lehetővé teszi számukra, hogy ráterheljék az utasokra az adót. A cég szerint azért ostobaság az intézkedés, mert „a magyar kormány olyan extraprofitra akar adót kivetni, amely a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború miatt nem létezik az ágazatban”. A Ryanair vezére aztán Budapesten jelentette be, hogy hét útvonalon csökkenti a budapesti járatai számát a téli szezonban.

„A hatályos rendelet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a légitársaságokat abban, hogy az adókat átvigyék a jegyárba, amennyiben ez átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik” – ezt pedig Adina Vălean közlekedésért felelős uniós biztos válaszolta Ujhelyi István szocialista EP-képviselő kérdésére. Ujhelyi Facebook-posztjában azt írta, az Európai Parlament közlekedési és turizmus szakbizottságának első alelnökeként arra várt választ a Bizottságtól, hogy ütközik-e bármilyen hatályos rendelkezésbe néhány légitársaság gyakorlata, ami alapján visszamenőlegesen is az utasokra hárítják át az adott tagállamban a gazdasági válság kezelésének részeként kivetett rendkívüli különadók összegét.