Palya Tamás: Holnap tízezer tanárnak nem kéne bemenni dolgozni

2022. november 02. – 21:32

Palya Tamás: Holnap tízezer tanárnak nem kéne bemenni dolgozni
Oktatásügyi vita a CEU épületében szerda este, balról jobbra: Kende Ágnes, Mihalics Lili, Szabó Zsuzsa, Palya Tamás, Radó Péter, Komjáthy Anna – Fotó: Youtube

Másolás

Vágólapra másolva

Oktatásügyről beszélgettek, néhol vitatkoztak a CEU-n szakszervezeti képviselők, egy diák, volt tanár, oktatáskutató. A beszélgetésben szóba került a polgári engedetlenség és a sztrájk közti különbség, és az is, mi várható a folytatásban. Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára azt tudná komolyan venni, ha holnaptól tízezer tanár nem menne be dolgozni. A szakszervezeti tagok ugyanakkor csak a törvényes sztrájkot támogathatják, az oktatáskutató szerint politikai szerepvállalás nélkül rendszerszintű változást nem fognak elérni. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a demonstrációkat még jobban ki kell terjeszteni a vidéki városokra, különben az elitiskolák buborékjában maradnak.

„A közoktatás formailag soha nem fog összeomlani, de már régóta nem azt csinálja, amit kellene” – mondta Radó Péter, oktatáskutató szerda este azon a beszélgetésen, amit „Miénk-e a jövő? Vörös vonal az oktatásban” címmel szervezett a CEU Demokrácia Intézetben működő Bibó István Szabadegyetem. A vitán részt vett Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának elnöke, Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanára, Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja, Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. A vitát Kende Ágnes oktatáskutató moderálta.

A cikk elején idézett sor válasz volt a beszélgetés első kérdésére:

„Összeomlóban van-e a közoktatás?”

Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint az iskola nem látja el a feladatát, mert nincsen minőségi oktatás már hosszú évek óta. Az adataik szerint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, öt év múlva ez a szám 22 ezerre fog nőni. Mihalics Lili miskolci élményét mesélte el, ahol az ottani diákok elmondták neki, hogy az egyik iskolában van külön WC és külön folyosó a romáknak. Szerinte az egyik legfontosabb feladata a mostani mozgalmaknak, hogy ezekről a nehéz helyzetben lévő diákokról ne feledkezzenek meg.

Az országos sztrájkok tavasz után szeptember elején indultak újra, és korábban a szülők, diákok nem álltak ennyire a pedagógusok mellé. Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint azelőtt a sztrájk az intézményeken belül valósult meg, így nem látszódott. Azt gondolja, a szülők szolidaritásával vált láthatóbbá a tanárok tiltakozása. A diákok pedig az élőláncok megszervezésével kihozták az intézmény falain kívülre a demonstrációt.

Polgári engedetlenség vagy sztrájk?

Palya Tamás korábban a polgári engedetlenséget választotta a sztrájk helyett, ezért is bocsátották el a Kölcseyből. Ő azt mondta, a végső kapu az ő kirúgásuk volt, de a pedagógus-szakszervezetek érthető módon nem propagálják a polgári engedetlenséget.

„Én azt hittem, ez majd két hét alatt kifullad, de nem, még mindig harcolnak.”

Palya azt mondta, vidéken van olyan intézmény, ahol a tanárok nem mernek kockás inget felvenni. Szerinte eljött az a határ, amikor így egész egyszerűen nem lehet sztrájkolni. „Hol a határ a sztrájkjog nyirbálásában?” – tette fel a kérdést.

Komjáthy Anna (PDSZ) azt mondta, ők azért forszírozzák a sztrájkot, mert gondolniuk kell azokra a pedagógusokra, akik nem engedhetik meg maguknak a polgári engedetlenséget. Például azért, mert emiatt féltik az állásukat. Szerinte nem szabad azt érezniük a tanároknak, hogyha ők nem vesznek részt a polgári engedetlenségben, akkor nem elég jók. Szerinte a kormány érdemben nem tett semmit a tavaszi sztrájk óta. „A kormány nem taktikát váltott, hanem minisztert”, ugyanis Kásler Miklós helyett Pintér Sándorhoz került az oktatásügy. Azt mondta, a tanárok érzelgős lények, így a diákok szavai bátorítják őket, például az a mondat is, hogy „ha kiálltok magatokért, kiállunk értetek”.

Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint óriási a bérnyomás az ágazatban, a tanárok lényegében 17 hónapot tanítottak ingyen 2014 óta, mióta befagyasztották a pedagógusbérek vetítési alapját. Szabó is egyetértett abban, hogy nagy különbség van vidék és főváros között, így a polgári engedetlenséget nem mindenki meri bevállalni. Szerinte sok pedagógus a szülőkről is úgy gondolkodik:

„nem tehetem meg velük szemben, mikor neki töredéke a fizetése az enyémnek, hogy ne hozza be az iskolába vagy az óvodába a gyerekét, hogy én sztrájkolhassak a magasabb fizetésért”.

Szerinte ha ők szakszervezetként buzdítanának a polgári engedetlenségre, akkor annak a munkajogi következményeivel is számolniuk kéne. Ők pedig a jogszabályban rögzített, törvényes munkabeszüntetésért tudnak felelősséget vállalni.

Radó Péter, oktatáskutató azt hitte, már 2020-ban ki fog robbanni a botrány a közoktatásban, de ezt a Covid-járvány meggátolta. Egyetértett Komjáthy Annával, mert szerinte is nagyon nagy a feszültség a szakmában, és nagyon eltérő a munkahelyi klíma az egyes iskolákban. Szerinte külön kell kezelni az elitiskolákat, ahol a tanárok autonómiája, és így az érdekérvényesítésük is erősebb. Ugyanakkor szerinte a szakszervezetek követeléseivel a pedagógusok jelentős része nem ért egyet, ennek két oka van: egyrészt „rendben vannak ezzel a rendszerrel”, mert brutálisan konzervatívak. Másrészt sokan elkötelezett Fidesz-szavazók, és „intellektuális bűvészmutatványokra” van szükségük ahhoz, hogy megmagyarázzák például az alacsony fizetéseiket.

Mi várható a jövőben?

A beszélgetés közepénél szóba került, mi várható a folytatásban, erről nem ugyanúgy gondolkodtak a résztvevők. A szakszervezetek azt gondolják, terjedni fog a tiltakozás. Radó Péter ugyanakkor azt mondta: a résztvevők száma már nem nagyon lesz több, de szerinte nem is érdekes, hogy hány ember csatlakozik. Persze azt elismeri, hogy a szakszervezeteknek fontosak az adatok, de szerinte meghatározóbb, hogy adott pillanatban van-e egy kritikus tömeg, ami védettséget ad. Másrészt az a fontos, hogy mekkora politikai nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra. Szerinte pici dolgokat el lehet ezzel érni, de a nagy dolgokhoz rendszerváltásra lenne szükség.

Mihalics Lili a diákok nevében azt mondta: ők mindenképpen változást szeretnének elérni, szerinte a következő lépés az, hogy különböző társadalmi csoportokat tudjanak bevonni. A mozgalomba egy diák már azzal ment oda, hogy minél több technikumot be szeretne vonni a kiállásukba, szerinte ez előremutató. Ezután a média felelősségét is felhozta. „Örülnék, ha a média segítőkész lenne abban, hogy megfelelően tájékoztat erről és nem pedig a bérekre helyezi a figyelmet.”

Palya Tamás egyet tud komolyan venni: ha tízezer tanár azt mondja, nem megyek be dolgozni, persze ez nem fog megvalósulni. Tudja, hogy ő fejjel ment a falnak, de eljött az a pont, amikor nem érdekelte semmi más, csak a saját érdeke.

Szabó Zsuzsa (PSZ) szerint a kulcs, hogy a nyomást folyamatosan fenn kell tartani, ezért is kellenek vidéki nagyvárosokban is tüntetések. Ő reménykedik, hogy lesz eredménye a tiltakozásnak, a kormánynak szerinte muszáj lesz engednie.

„Aki autokratikus rendszerben foglalkozik közügyekkel, az szűk értelemben politikai szerepet gyakorol”

Radó Péter szerint a kormányt nem lehet térdre kényszeríteni, mert ez egy autokratikus rendszer, ezért sok probléma nem fog megváltozni. Ennek az az oka, hogy a politika alapjait kellene megváltoztatni, ezért feltette a kérdést a szakszervezeteknek és a diákoknak, hogyan kommunikálnak. Ugyanis szerinte politikamentes követeléseik vannak, és ez az alapvető ellentmondás, hiszen politikai rendszerváltás nélkül nem lehet elérni a követeléseiket. Szerinte az a kérdés, hogy ezt bevallják és felvállalják-e.

Szabó Zsuzsa (PSZ) erre úgy reagált: „hát nosza”, az ő feladatuk nem a kormányváltás, hanem az ágazat munkakörülményeinek a javítása. A kormány megbuktatása az ellenzék feladata.

Radó Péter erre azt mondta: szerinte nem igaz, hogy a szakszervezeteknek nem feladata, hogy a politikával foglalkozzanak, hiszen az mindenkinek a feladata.

„Aki autokratikus rendszerben foglalkozik közügyekkel, az szűk értelemben politikai szerepet gyakorol”.

Felhozta Franciaországot, ahol elképzelhetetlen lenne egy olyan sztrájk, ahol nem szerepelne a szervezők követelései között az oktatási miniszter lemondása. Ezután Radó megkérdezte a szakszervezeti tagokat, fogják-e azt követelni, hogy Orbán Viktor mondjon le a pozíciójából.

Komjáthy Anna (PDSZ) szerint valóban politizálnak, de nem pártok mentén, nem fogják azt követelni, hogy Orbán Viktor mondjon le, Franciaországban mások a törvényi keretek. Hiszen ha ilyesmit követelnének, nem tudnának sztrájkot szervezni, ezt rögzíti a sztrájktörvény is.

„Térdre kényszeríteni nem tudjuk a kormányt, de talán idegesíteni tudjuk.”

A beszélgetés vége felé a moderátor megkérdezte, hogy ha semmi nem változna, de a tanárok bérét felemelnék, akkor vége lenne-e a tiltakozásoknak. Szabó Zsuzsa (PSZ) azt mondta: szerinte folytatódna, mert a béremelés szükséges, de nem elégséges feltétel. Komjáthy Anna (PDSZ) pesszimistábbnak tartja magát, szerinte többen visszahúzódnának. Radó Péter szerint a pedagógusok jelentős részét ki lehetne vásárolni, de akiknek van szakmai autonómia igénye, azoknak ez nem lenne elég.

Az utolsó kérdés az volt: a klasszikus tanár-diák viszonyon változtat-e az, hogy a diákok így kiállnak a pedagógusaik mellett. Mihalics Lili azt mondta: eggyel jobb a viszony azokkal a tanárokkal, akik beleálltak a sztrájkba, úgy érzi, komolyabban veszik őket. Szerinte a tiltakozásokban részt vevő diákok érzelmesebben állnak a tanáraikhoz. Palya Tamás egyetértett ezzel, ő azt tapasztalta, hogy olyan gyerekek, szülők, akikkel korábban volt konfliktusa, most büszkék rá.

Nem újkeletű problémáról van szó

Szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, mikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert azok többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Azóta már többször volt országos sztrájk a fővárosban és szerte az országban, legközelebb november 18-án lesz újra egységes munkabeszüntetés.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták, mert ez olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő, mellyel a pedagógusok sztrájkja láthatatlan marad. Ezek mellett az ágazatban dolgozók magasabb fizetést szeretnének, de a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni a béremelést. Ha a kormány megegyezik az unióval, jövőre 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket, és így 2025-re bruttó 777 ezer forint körül lehet a pedagógusbér. A szakszervezetek nem akarnak várni az uniós forrásokra, azonnali 45 százalékos béremelést követelnek.

Szerdán az oktatás helyzetéről is vitáztak a parlamentben, ahol Rétvári Bence, belügyi államtitkár azt mondta: senki nem mondhatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a pedagógusokat, mert egyeztettek a szakszervezetekkel, és jövő héten újra egyeztetni fognak. Maruzsa Zoltán, oktatásért felelős államtitkár szerint a magyar diákok eredményei az utóbbi években a mérések szerint nagyon jók voltak, ahogy „a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!