Volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni? – a pedagógusbérekről és az oktatásról vitáztak a parlamentben

2022. november 02. – 16:14

Volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni? – a pedagógusbérekről és az oktatásról vitáztak a parlamentben
Tanárok és diákok figyelik a vitát a karzatról – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A kormány örül annak, hogy vita indult a parlamentben az oktatás helyzetéről, mert az „több okból is fontos és hasznos”, mondta Rétvári Bence, belügyi államtitkár az oktatás helyzetéről tartott vita első felszólalójaként szerdán, amit az ellenzéki képviselők hívtak össze. Rétvári szerint nekik is vannak pedagógus ismerőseik, így „az oktatás számunkra személyes ügy, nem száraz politika. Mi nemcsak szavakban, de tettekben is a pedagógusok mellett állunk”, mondta.

A „Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről” elnevezésű vitát az MSZP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik képviselői hívták össze, amire szerintük azért van szükség, mert szerintük „a közoktatásban a rendszerváltás óta nem kezdődött még tanév ilyen pattanásig feszült légkörben, mint idén szeptemberben”, és „a szeptember óta eltelt időben a feszültség hétről-hétre nő, aminek elsődleges oka, hogy a pedagógusok jogos követeléseire és tiltakozására a kormányzat tárgyalás helyett rideg elnyomással reagált”. Az ellenzéki képviselők szerint itt az ideje, hogy elinduljon egy érdemi párbeszéd a közoktatásról.

A vitáról egyébként több ellenzéki képviselő hiányzott – többen a felszólalásukra megérkeztek –, a kormánypárti oldalról viszont többen bementek a vitára. Ezt az ellenzék fel is emlegette: az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint azért mentek be ilyen „szép számmal” a kormánypártiak, mert a szociális törvény tárgyalásán az ország azt látta, hogy kevesen voltak, a momentumos Fekete-Győr András szerint meg azért, mert félnek a pedagógusoktól és a diákoktól.

A vitát a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének a képviselői – körülbelül 90-en – a helyszínen követték, az üléstermi karzatról.

Rétvári beszédében azt is felsorolta, miket tett a „baloldal”, amikor kormányon volt, és Brüsszel is „elvesz mindent, amink van” a szankciós politikával, mert emiatt az energetikai cégek kezében landol az a pénz, amiből a magyar kormány pedagógusbéreket emelne. Közben a Fidesz-KDNP tiszteli a tanárokat, és béreket emel. Létrehozták a krétát, iskolákat és óvodákat újítottak fel, többre emelték a kötelező tornaórákat, ingyenessé tették a második szakképzettséget, bevezették a wifit az iskolákba, sorolta az államtitkár a kormány lépéseit.

Rétvári Bence a parlamenti vitán november 2-án – Fotó: Huszti István / Telex
Rétvári Bence a parlamenti vitán november 2-án – Fotó: Huszti István / Telex

Rétvári szerint senki nem mondhatja, hogy a kormány nem veszi komolyan a pedagógusokat, mert egyeztettek a szakszervezetekkel, és jövő héten újra egyeztetni fognak. Közben az ellenzék szerinte szelfizgetni megy ki a tüntetésekre, ezzel pedig „rátelepednek” ezekre a demonstrációkra. Ezután azt kérte az ellenzéktől, ezentúl ne szavazzanak meg semmi olyat Brüsszelben, ami akadályozza a pedagógusbéremelést, és „végre egyszer szavazzanak a tanárok mellett, mert a pedagógusok megérdemlik, hogy jobb és baloldal összefogjon értük”.

Maruzsa Zoltán államtitkár ehhez hozzátette, a magyar diákok eredményei az évek során a mérések szerint nagyon jók voltak, ahogy „a járvány időszakában is megállta a helyét a magyar köznevelési rendszer”. Majd a Gyurcsány-korszakot felemlegetve azt mondta, 2006-ban még 183 ezer oktató volt, 2008-ra ez a leépítések miatt 169 ezerre csökkent.

A fideszes Zsigó Róbert szerint a magyar kormány családbarát, és „az, hogy az országunknak milyen lesz a jövője, a szülőkön és a pedagógusokon múlik”. A KDNP képviselői, Hollik István és Nacsa Lőrinc szerint a baloldal és a DK mindent megtett annak idején, hogy nehezebb legyen a tanároknak és a családtagjaiknak.

A momentumos Tóth Endre másképp látja a helyzetet: szerinte amit a kormánypárti képviselők „csodálatos képként felfestettek, az nem találkozik a valósággal”. Ha egy diák bemegy egy magyar iskolába, a nyolcvanas években érezheti magát, közben kabátban kell vacognia 18 fokban. Tóth arról kérdezte a kormánypárti képviselőket, hogy lehet az, hogy van olyan tanár, aki tizenkét év után is kétszázezer forint körül keres? A képviselő szerint itt az ideje, hogy a kormány befejezze a pedagógusok becsmérlését, visszaadja a sztrájkjogukat, és visszahelyezzék pozícióiakba a kirúgott tanárokat.

Párttársa, Szabó Szabolcs arról beszélt, jelenleg kizsákmányolják a pedagógusokat, a sztrájkhoz való jogukat pedig kiherélték. A szintén momentumos Gelencsér Ferenc ezután azt kérte a kormánytól, hozzanak létre egy önálló oktatási minisztériumot, és legyen az országnak egy olyan oktatási minisztere, aki nem rendőr.

A DK-tól Barkóczi Balázs azt mondta, a magyar pedagógusok fizetése a 26. legalacsonyabb az unióban, és a szakma nagy része 50 év felett van. Majd feltette a kérdést a kormánypártoknak, mit gondolnak, ki fog majd úgy tanárnak menni, hogy egy hirdetés alapján egy iskolában a takarítók többet keresnek a tanároknál? „A jéghegy felé sodródó Titanic kapitányának több terve volt a válságkezelésre, mint önöknek”, mondta a képviselő, bár szerinte most már senki nem várja el a kormánytól, hogy ezt a helyzetet megoldja, mert azt majd megteszi a DK „árnyékkormánya”.

Az ellenzék a vita elején – Fotó: Huszti István / Telex
Az ellenzék a vita elején – Fotó: Huszti István / Telex

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes arról beszélt, több európai ország, például Franciaország is a nemzeti költségvetésből finanszírozza a pedagógusbéreket. „A sokat szidott Brüsszeltől várják, hogy adják a pénzt? Brüsszel ideadná, de önök ellopják”, mondta a Fidesz-KDNP képviselőinek. Kunhalmi szerint a magyar oktatás legnagyobb problémája maga a Fidesz.

Az LMP-s Csárdi Antal szerint a kormány hazudik, amikor azt mondják, konszenzusos döntést akarnak hozni az oktatás kérdésében, hiszen az ellenzéki pártok csak néhány perces időkeretekben szólalhatnak fel, ahogy abban is hazudnak, hogy „az uniós forrásoknak bármilyen köze van a pedagógusbérek rendezéséhez”, mert az mindig a nemzeti költségvetésből volt kigazdálkodva.

A momentumos Fekete-Győr András ezután felemlegette, hogy miközben a tanárok bérét nem emelik, addig „volt önöknek pofája Orbán Viktornak 3,5 milliós fizetést adni, a miniszterek és államtitkárok fizetését megemelni?” Szabó Tímea a Párbeszédtől pedig azt kérdezte, „miért a kretén vadászkiállításra kellet költeni a pénzt” vagy a stadionokra, miért nem a tanárok bérére? A jobbikos Ander Balázs szerint a pedagógusok a bérek mellett tiszteletet is elvárnak, és a kormánypárti képviselőknek is tisztelnie kellene őket.

A Mi Hazánk-os Dúró Dóra „rendkívül elkeserítőnek” találta a vitát, szerinte a kormánypártok és az ellenzék is csak azokat a statisztikákat emelte ki, amelyek az ő állításaikat támasztják alá. Így Dúró a vitán kívülre akart helyezkedni, meg azért is, mert szülőként is azt látja feladatának, hogy sikeres, boldog gyerekeket neveljenek. Azt „hiteltelennek” tartja, hogy a kormány Brüsszelre mutogat a pénz kérdésében, miközben itthon is megvan a forrás a pedagógusbérek emeléséhez, azt meg „röhejesnek”, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozik az oktatás.

Sztrájkolnak és tüntetnek

Szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, mikor a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert azok többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Azóta már többször sztrájkoltak és tüntettek az országban.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Emellett magasabb fizetést szeretnének, de a kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz.

Hat éve közel 25 ezren sztrájkoltak, és még ma is szinte pont ugyanazért tiltakoznak, mint akkor. Bővebben ebből a videóból tudhat meg többet.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!