Én gondozom még az anyám sírját, de nem tudom, hogy az én gyerekem hoz-e majd virágot rám

„Minden drága lett, a művirág is. Mondjuk a művirág legalább annyiból jobb, hogy az tovább is tart. Az élőt holnapután kidobjuk vagy bebüdösödik, a művirág viszont megmarad”

– mondta a kevermesi temető egyik látogatója, amikor a sírdíszek és virágok áráról kérdeztük. A hosszú hétvége alatt elutaztunk több alföldi faluba és városba, köztük Szegedre, Kistelekre, Okányra, meglátogattuk a Ceglédhez közeli község, Törtel temetőjét, de voltunk a budapesti temetőkben is, a Fiumei úton, a Farkasréti temetőben, illetve Csepelen.

Az élelmiszerválsággal kapcsolatban a sírdíszek, virágok, mécsesek áráról kérdeztük a temetőkbe látogatókat és virágárulókat. Abban pedig vidék és főváros egyaránt egyetértett, hogy

• minden ára emelkedett tavaly óta, a nagy koszorútól a mécsesig;
• a vidékiek szerint az már szinte mindegy, hol veszi a díszeket az ember: városon belül és városhatáron kívül sokszor alig van már árkülönbség;
• nagyjából 10-30%-os emelkedés figyelhető meg a virágárusok szerint a piacon;
• de megvenni úgyis megveszik ezeket az emberek: halottak napja eddig is drágább volt, mint az év többi szakasza, de mindig nagy sikere volt így is.

Az idei halottak napja abszolút sztárvirágja a krizantém volt. Ez általában egy ideális növény, hiszen pont ebben a szezonban nyílik. A Farkasréti virágárusai szerint ráadásul azért is alkalmas, mert elég nagy ahhoz, hogy egy szál is mutatós legyen a síron.

A drágulása azonban ezen, a legalapabb halottak napi virágon is érződik szerintük: míg tavaly előtt 200 forintért is lehetett belőle kapni egy szálat, tavaly a járvány hozta üzemanyag-drágulás és beszerzési költségek miatt 500-600-as átlagára volt a krizantémnak. Idén pedig már 700-800 forintba került egy szál.

A vidéki a kertből, a fővárosi a temető mellől hoz virágot

A mécsesek ára a Hellovidék tavalyi árgyűjtő cikke alapján tartotta magát, a teamécses idén is 50 forintba került, míg a legdrágább mécses 2000 forint körül mozgott. A vidéki látogatók szerint a piaci csokrok ára sem változott, a koszorúké viszont jelentősen elszállt: az átlagár 2-3 ezer forint volt a kicsikért, de az emberek inkább a 7-10 ezer forintos nagyobb koszorúkat sokallták.

Meglepő volt az is, hogy az alföldi piacon és a fővárosi Fiumei úti sírkertben (ahol híresen a legdrágább temetkezni is) a nagyjából azonos méretű és kinézetű koszorúk ugyanannyiba kerültek (7500-8000 forint). Bárkit kérdeztünk az árakról, a látogatók általában úgy vélték, hogy

„ez is drágul, ahogy minden más. De aki eddig rászánta a pénzt, az ezután is rá fogja.”

A vidéki látogatóknál azért gyakori volt az, hogy vagy – aki megteheti – otthonról hozták már inkább az árak miatt a virágokat, vagy nagy csokrot vettek, azt osztották szét több sírra. Budapesten a Farkasréti temető virágosai szerint más volt a divat: a legtöbb ember ott, a helyszínen szerezte be a díszeket, akkor is inkább kisebb koszorúkat, mécseseket, egy szál virágokat vásároltak. Nagyobb koszorúkat viszont csak alig.

Mézeskalács és Jehova

Bár az árak közel azonosak, a hangulat eléggé más vidéken és Budapesten a temetőlátogatásokon. A fővárosban láthatóan megpróbálják kihasználni az árusok, hogy a fővárosiak a temető mellett vesznek virágot: Budapesten egyszerűen nincs olyan temető, ahol ne szorulna le az ember a járdáról a rengeteg virágárus mellett november 1-jén.

Vidéken viszont más a helyzet. Ott szinte bárhol jártunk, csak egy-két virágárus volt a temetők mellett, általában olyanok, akiket már ismer a falu vagy a város. Itt egészen másik utat választottak az emberek a piaci kiskapuk megtalálására – találtunk például olyan temetőt, ahol gumicukros-mézeskalácsos autó várta kint a halottak napi látogatókat.

A törteli gumicukorárusoknál rá is kérdeztünk, mennyire működik az asztal egyik oldalára pakolt kókuszos tekercs a másik oldalára pakolt kegytárgyakkal együtt. Azt mondták, a halottak napja ünnepi hangulatán látszik, hogy míg előbbi a vártnál kevésbé, de azért jól fogyott, utóbbi egyáltalán nem. És ahány temető, annyi szokás: volt, ahol medvecukor, volt, ahol sült gesztenye, volt, ahol Jehova tanúi várták az érkező látogatókat a temető mellett.

Kevesebb fiatal, több Halloween

A látogatók és az árusok szerint már kicsit azt is nehéz belőni a magyarországi halottak napján (és mindenszenteken), hogy mettől meddig érdemes valójában kiülni a temetőhöz, ha medvecukrot szeretnénk árulni. A vidéki látogatók azt mondták, a november eleji ünneplés szerintük már jelentősen széttolódott, nincsenek már tömegek a temetőben „úgy, mint régen”, hiszen van, aki már október 23-án letudja a temetőlátogatást.

Budapesten ez a probléma látszólag még nem létezik: itt a hétvégén alig voltak emberek a temetőkben, november 1-jén viszont az összes megtelt. Csepeltől Budáig moccanni sem lehetett a temetők környékén.

A vidéki idős látogatók szerint viszont az az igazán általános probléma az árak mellett, hogy régen sokkal többen jártak halottak napjára, mint most. Ők úgy látják, kevés fiatal jár ki már a temetőbe halottak napján, „mindenki inkább Halloweent ünnepel”.

A látogatók szerint a vidéki fiatalok jobban tartják a halottak napja hagyományát, mint a fővárosiak, de úgy látják, „az iskolában a halottak napjáról nem beszélnek, és egyre kevesebb szülő tanítja meg a gyerekének”.

„Én gondozom még az anyám sírját, de nem tudom, hogy az én gyerekem rak-e majd virágot a síromra”

– mondta az egyik látogató az okányi temetőben, aki hozzátette, szerinte „egy gyereket minél jobban érdekel a múltja, annál jobban érdeke lenne, hogy kijöjjön ide”. Az idősebb látogatók úgy látják, a fiatalabbak inkább csak a nagyon közeli hozzátartozójukhoz mennek ki a temetőbe, mellettük maximum híres embereket látogatnak, bár utóbbi is inkább Budapesten szokás. Ebben lehet valami, mert ugyan nem tudjuk, hogy az elhunyt énekes rokonai voltak-e, mindenesetre a csepeli temetőben éppen azt a mondatot kaptuk el egy telefonálásból, hogy

„mondtam már neki, hogy akkor először a Jimmy sírjánál találkozunk, jó?!”