Már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást

Az Alaptörvény 2020-as, kilencedik módosításának talán egyik legemlékezetesebb eleme, hogy kimondta: az apa férfi, az anya pedig nő. Arra talán már kevesebben emlékeznek, hogy az Alaptörvény módosítása a különleges jogrendi állapotokat is átalakította. Szintén a korábbi módosítás miatt volt szükség a Büntető törvénykönyv alakítására is. A Btk. egy nyári módosításával egy 2012-ben elfogadott rendelkezést változtattak meg, miszerint a kibúvás a katonai szolgálat alól és a hadkötelezettség teljesítésének korlátozására vonatkozó rendelkezések akkor is alkalmazhatóvá válnak, ha a kormány még csak benyújtotta a hadiállapotról szóló javaslatot, így nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdetnek. Röviden:

azok, akik nem akarnak bevonulni, vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal szankcionálhatók.

Idetartozik, hogy aki megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A mostani módosítást többek közt magyarázhatja a szomszédunkban zajló háború is, azonban a Btk. módosításának hátterében technikai okok is állnak: az említett 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosításban hatról háromra csökkentették azon esetkörök számát, amelyek különleges jogrend esetén bevezethetők: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.

Minderről megkérdeztük a honvédelmi bizottság kormánypárti elnökét, Kósa Lajost és Harangozó Tamást, MSZP-s alelnököt is. Kósa Lajos a Btk. módosítására egy példát hozott: „Ha rendkívüli jogrendi helyzetben mondjuk hadiállapot van, és érvénybe lép a hadkötelezettség, akkor azok számára, akik a honvédség kötelékében teljesítenek szolgálatot, lehetséges büntetés ugye a szolgálattól való eltiltás, na most hadi helyzetben ennek nincs sok értelme, ide más típusú büntetési tételek kellettek.”

Kósa azzal kapcsolatban, hogy nem kell megvárni az Országgyűlés jóváhagyását a hadiállapot kihirdetésével, azt mondta, hogy ez korábban is így volt, csak más (megszűnő) rendkívüli helyzetek alatt volt szabályozva.

A Btk.-módosításról Harangozó Tamás azt mondta, hogy arra azért volt szükség, hogy az Országgyűlés hadiállapotra vonatkozó döntése előtt felmérhessék a behívásra várók egészségi állapotát, így a behívás minél hamarabb megtörténhessen. Ez a rendelkezés gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy az alkalmassági vizsgálat már a hadiállapot kihirdetését megelőzően elkezdődhessen.

A varázsfogalom: összehangolt védelmi tevékenység

A Btk.-módosítást is elfogadó júniusi törvénycsomag 50 törvény változtatását tartalmazza. Bevezettek egy egészen új fogalmat is: az összehangolt védelmi tevékenységet. Ennek az indoklása szerint az a célja, hogy „súlyos, elhúzódó, kormányzati beavatkozást igénylő válsághelyzetekben az ország védelmét és biztonságát szolgáló erők közös, összehangolt igénybevétele biztosított legyen”. Ebben a védelmi tevékenységi időszakban megmaradnak a kormánynak a rendkívüli jogrendben is érvényes felhatalmazásai.

Csak néhány példa, hogy a kormányt az összehangolt védelmi tevékenység mire hatalmazza fel: kijelölhetnek egy másik szervet is, aminek ilyenkor döntési joga van bizonyos kérdésekben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem honvédtiszti hallgatóinak pedig meghatározták, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben kötelesek katonai feladat ellátására. Az összehangolt védelmi tevékenység egyik katonai indokú alesete lett a honvédelmi válsághelyzet, amit gyakorlatilag betettek a békeidőszak és a hadiállapot közé. Ebben a honvédelmi válsághelyzetben súlyosabb szankciókkal sújthatják azt, aki megtagadja a katonai szolgálatot: a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Harangozó Tamás ennek kapcsán azt mondta, hogy az összehangolt védelmi tevékenység a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” mintájára gyakorlatilag bármennyiszer hosszabbítható, és az idők végezetéig fenntartható. A képviselő szerint a „parttalan szabályozás tökéletesen alkalmas lehet a nemzet fenntartásért folytatott folyamatos küzdelem imitálására és az izgalmi állapot fenntartására, ami a Fidesz hatalmi logikájának egyik alapja”.

Alkotmányos rend „felforgatása” = szükségállapot

A 2020-as Alaptörvény-módosításnak más, november 1-jétől életbe lépő fontos rendelkezése is van: ahogy korábban arról már szó volt, a rendkívüli jogrendekre vonatkozó szabályozását is átalakították. A szükségállapothoz és hadiállapothoz is hozzányúltak, és itt csökkentették hatról háromra a különleges jogrendek számát is.

1989 óta szükségállapotot csak nagyon indokolt esetben, erőszakos cselekmények elkövetésekor lehetett kihirdetni. Az új szabályozás szerint az erőszakos fellépés már nem kritérium, az alkotmányos rend ellen irányuló erőszakmentes fellépés is okot adhat szükségállapot kihirdetésére. Ahogy a törvény fogalmaz: „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Kósa Lajos a Telex kérdéseire azt mondta, hogy a sokoldalas módosító az ő ismeretei szerint technikai változtatásokat tartalmaz. Az pedig, hogy korábban az Alaptörvényben meghatározott hatféle rendkívüli jogrendből csak három maradt, csak egyszerűsíti a helyzetet.

Ezzel kapcsolatban Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta, szerinte itt az számít nyugtalanítónak, hogy az alkotmányos rend felforgatására irányuló tevékenység is szükségállapothoz vezethet. Hozzátette, azt nem tudni, mi számít felforgatásnak,

ez a mindenkori kétharmados parlamenti többség érzékenységén múlhat.

Emellett felhívta a figyelmet, hogy az Alaptörvényből kikerült az a korlátozó rendelkezés, miszerint a honvédséget csak akkor lehet bevetni szükségállapot idején, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása már nem elegendő. Az új honvédelmi törvényben már csak annyi szerepel, hogy „a Magyar Honvédség fegyverhasználati joggal közreműködik egyes szükségállapoti feladatokban”.

Alkotmánymódosítás–védelmi törvény–honvédelmi törvény

A november 1-jén életbe lépő módosítások három különböző törvényben találhatók:

• az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosításában,
• a 2021 júniusában elfogadott védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben
• és a 2021 decemberében elfogadott új honvédelmi törvényben.

Az Alaptörvény 2020-ban elfogadott kilencedik módosításából következően, 2021-ben született törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról, majd 2021 végén elfogadták az új, illetve átalakított honvédelmi törvényt. Mindezek miatt pedig a Büntető törvénykönyvben is végre kellett hajtani kisebb módosításokat.

A november 1-jén hatályba lépő Btk.-módosítást a kormány még nyáron verte át az Országgyűlésen: június 3-án benyújtották, június 14-én megszavazták, 17-én pedig már ki is hirdették a Magyar Közlönyben. Ebbe, a júniusban benyújtott salátatörvénybe vettek bele több fontos módosítást is. Az új válsághelyzeti szabályozás egyik elemét, a már említett „összehangolt védelmi tevékenységet” is itt fogadták el. De ebben hozták előrébb a honvédelmi törvény hatálybalépését is: 2023 júliusa helyett már idén novembertől hatályos lesz. A honvédelmi törvény átalakítása, illetve felfrissítése alapvetően nem tartalmaz nagyobb változásokat, ezt Kósa Lajos és Harangozó Tamás is megerősítette.

Azt, hogy a Btk.-módosítást és az úgynevezett „összehangolt védelmi tevékenység” létrejöttét miért nem kommunikálta akkor a kormány, nem tudni, ahogy az sem egyértelmű, hogy miért volt szükség arra, hogy nyolc hónappal korábban életbe lépjen a honvédelmi törvény felújított verziója.