Évek óta nyílt forráskódú programokat használnak a kormányhivatalok, csak a vármegyék okoztak bonyodalmat

A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amiben a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség azt tette világossá, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak januártól – ahol csak tudnak – nyílt forráskódú programokat és rendszereket kell használniuk. Úgy tűnt, hogy egy hirtelen, két és fél hónap alatt levezetendő átállásról van szó, elsőre mi is így értelmeztük, de kiderült, hogy valójában már évek óta ez a módi, a rendeletalkotást egészen más indokolta.

Eredetileg úgy tűnhetett, hogy lehetetlen küldetésbe vág a kormány azzal, hogy januárra minden kormányhivatal kénytelen lesz nyílt forráskódú programokra és rendszerekre átállni. Ez nagy változásnak tűnt a szenzitív adatokat kezelő, a többi között anyakönyvi, személyiségi jogi, ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatbázisokat is kezelő kormányhivatalok esetében, ezért rákérdeztünk a Miniszterelnökségnél, hogy mire is gondoltak konkrétan. Válaszukban azt írták, hogy valójában semmi nem változik, tulajdonképen csak adminisztrációról van szó.

„A nyílt forráskódú programok használatára vonatkozó szabályozás 2017 óta hatályban van, ezeket a kormányhivatalok évek óta használják. Ennek megfelelően már semmilyen átállásra nincs szükség, így újabb költség sem merül fel. A Magyar Közlönyben 2022. október 18-án megjelent és 2023. január 1-jén hatályba lépő MvM rendelet megalkotására a megyék vármegyékké történő átnevezésére miatt került sor: mivel a 2017 óta hatályban lévő MvM rendelet címében szerepel a megye szó, új rendelet megalkotása vált szükségessé”

– írták válaszukban. Tehát csak a vármegyék zavartak be.

A nyílt forráskódúság egyébként több mindent is jelenthet, ezért megkértük a Miniszterelnökséget, hogy fejtsék ki egy kicsit bővebben, miről is van szó. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.