Polgári engedetlenséggel, fekete ruhában vállaltak szolidaritást tanárok kirúgott kollégáikkal

Hétfőn több iskolában vállaltak szolidaritást a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárokkal, a budapesti Szent István Gimnáziumban és a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnáziumban a tanárok polgári engedetlenséggel fejezték ki tiltakozásukat a kollégáik menesztése miatt.

Pénteken több tanárt kirúgtak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a tankerülettől kapott levélben indokként az állt: mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A polgári engedetlenség a sztrájkkal ellentétben egy jogilag nem szabályozott munkabeszüntetési forma. A tanárok azért így tiltakoznak az alacsony béreik, magas munkaterheik miatt, mert a sztrájktörvény lényegében láthatatlanná tette a jogszabályban rögzített munkabeszüntetésüket.

A tanárok hétfőn kétféleképpen fejezték ki szolidaritásukat kollégáikkal. Egyrészt voltak, akik fekete ruhában álltak ki a kirúgott tanárok mellett, hasonlóan ahhoz, mikor Dezsőfi Györgyöt, a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét mentették fel pozíciójából.

Ez történt például a Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában, az egyik csatlakozó pedagógus a Facebookon úgy fogalmazott:

„A félelem és a bátorság gyakran egy és ugyanaz. Vagy harcost csinál belőled, vagy gyáva maradsz. A különbség az ember, aki mögötte van.”

A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium több pedagógusa is szolidaritást vállalt kirúgott kollégáikkal, mint írták: „A következő napokban – és ha kell, tovább is – több módon és helyszínen tiltakozunk az oktatási rendszer jelenlegi helyzete ellen, és együtt küzdünk annak jobbításáért.”

A szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola szolidaritást vállaló tanárai egy nyilatkozatot adtak ki, ebben azt írták, megdöbbentek a polgári engedetlenségben részt vevő kölcseys tanárok menesztésén. Szerintük a kollégáiknak nem volt más lehetőségük a munkabeszüntetésre, mivel a sztrájkjogot elvették a tanároktól.

„Egy olyan pontra érkeztünk, amikor mindenkinek el kell döntenie, hogy hagyjuk-e szétverni teljesen a hazai oktatást, vagy együtt küzdünk a jobbításáért.”

A Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium dolgozói közül 16-an hétfőn polgári engedetlenséggel fejezték ki szolidaritásukat a Kölcseyből elbocsátott kollégáikkal.

A Dunakeszi Tankerület vezetőjének levelet írtak, azt hétfőn el is viszik neki. Ebben azt írják: „Ezennel kifejezzük szolidaritásunkat az oktatás ügyéért kiálló, azért áldozatokat is vállaló kollégáink mellett. Ennek nyomatékosítására, a retorziók elleni tiltakozásul a mai napon polgári engedetlenségben veszünk részt, és az első két óránk megtartását megtagadjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk.”

Szerintük helytelen, hogy az oktatásban fennálló problémákat megfélemlítéssel, erőszakkal próbálják megoldani. Levelüket úgy zárják: „tanárok vagyunk, legszívesebben az óráinkon lennénk, és azt tennénk, amihez a legjobban értünk. De felelősséggel tartozunk kollégáinkért és azért is, hogy diákjaink minél jobb oktatási rendszerben tanulhassanak.”

A budapesti Szent István Gimnáziumban is az első két órában volt polgári engedetlenség. Itt a diákok is akcióztak: sokan a „Büszkék vagyunk tanárainkra, mert kiállnak magukért és értünk!” táblát a kezükbe tartva készítettek fényképet az iskolában.

Már pénteken több százan tiltakoztak a Kölcsey előtt

A múlt heti kirúgás óta már több demonstráció is volt. Pénteken, a kölcseys tanárok kirúgásának estéjén több százan tiltakoztak az iskola előtt a tanárok elbocsátása ellen. Hétfőn reggel fél nyolcra a noÁr Mozgalom és a Tanítanék Mozgalom „Ne rúgjátok ki a tanárainkat!” címmel szolidaritási akciót szervezett az iskola elé.

A tankerületek már korábban is jelezték, hogy szerintük a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését. Minden tanár, aki részt vesz a polgári engedetlenségben, kirúgással fenyegető levelet kap a tankerületektől. Ezért lehet az, hogy sok pedagógust megfélemlítettek, és ezért nem meri folytatni a további tiltakozást.

A pedagógus-szakszervezetek a jogszabályban is meghatározott sztrájkot javasolják. Éppen ezért gördülő sztrájkot hirdettek, aminek az a lényege, hogy előre meghatározott napokon legyen a munkabeszüntetés, ezzel egységesítve a tiltakozást.

Ugyanakkor a tanárok nehezebb helyzetben vannak a sztrájktörvény elfogadása óta, mert az olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő, amiknek betartása mellett a törvényes munkabeszüntetés lényegében láthatatlanná válik.