A pedagógus-szakszervezetek „A” héten három nap, „B” héten két nap munkabeszüntetést javasolnak

Gördülő sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ami azt jelenti, hogy az „A” héten heti három napon, a „B” héten heti két napon reggel egy-két órás ütemezett munkabeszüntetést javasolnak, olvasható a Ne dolgozz ingyen.hu-n.

A szakszervezetek szerint lényeges, hogy valamilyen szinten váltakozzanak a munkabeszüntetésre kijelölt napok, így nem mindig ugyanazoknak kellene részt venniük a tiltakozásban. Emellett az is fontos, hogy a tiltakozás ne váljon automatikussá, hanem hosszú távon fenntartható legyen. Ez hasonló koncepció, mint amit a Tanítanék Mozgalom jelentett be nemrégen, ők gördülő polgári engedetlenséget javasoltak, azaz minden héten egy kijelölt napon ne vegyék fel a munkát a tanárok. A szakszervezetek most mind a sztrájkot, mind a polgári engedetlenséget egységesítenék ezzel az ütemezéssel.

Ezért szeptember 19-től „A” és „B” hétre osztották a heteket, amik egymás után váltakozva követik egymást. Az „A” héten azt javasolják, hogy hétfőn, szerdán és pénteken legyen az iskolákban munkabeszüntetés. Ezután jön a „B” hét, ekkor kedden és csütörtökön ne vegyék fel a munkát a polgári engedetlenséghez vagy sztrájkhoz csatlakozó pedagógusok. Szeptember 19-én „A” héttel indul az akció. Honlapjukon azt írják:

„A két tiltakozási hét egyenletesebb terhelést biztosít az egyes munkavállalóknak, kevésbé terheli a diákokat, ugyanakkor annak köszönhetően, hogy az érdekelteknek (szülők, oktatásirányítás stb.) fejben kell tartaniuk az egyes tiltakozási heteket, a céljaink maguk is fejben maradnak. Így tehát folyamatosan felszínen tarthatjuk a követeléseket, nyomás alatt tarthatjuk a kormányzatot, mindaddig, amíg az értelmezhető ajánlattal elő nem áll”.

Szerintük érdemes a reggeli órákra időzíteni a sztrájkot vagy polgári engedetlenséget, úgy, hogy az intézmény munkája ezeken a napokon legalább egy-két órával később kezdődjön.

Ugyanakkor a szakszervezetek kérik a tanárokat, hogy a kijelölt napokon kívül ne hirdessenek polgári engedetlenséget és sztrájkot, tehát a tiltakozásokat egységesítve, tervezhetően jelöljék meg.

Szerintük ez azért is lesz fenntarthatóbb, mert így havi szinten egy tanár 10-15 órát nem dolgozik, és mivel a munkabeszüntetéssel töltött órák után nem kap fizetést, így ezt a kieső pénzt még a PDSZ alapítványa a keret erejéig kompenzálni tudja.

A szakszervezetek emellett azt kérik a pedagógusoktól, hogy jelentsék be a sztrájkot is, akkor is, ha polgári engedetlenséget szerveznek. Ennek azért lehet értelme, mert akkor az intézménynek jeleznie kell a szülők felé a munkabeszüntetést, és így jobban együtt lehet működni a szülőkkel.

Régóta húzódik a konfliktus

A kormánnyal az érdekvédelmi szervezetek már régóta nem tudnak megegyezni. A pedagógusok eredetileg magasabb béreket és a munkaterheik csökkentését szerették volna elérni, ezért még az év elején polgári engedetlenségbe és sztrájkba kezdtek. Novák Katalin államfő május végén rekordgyorsasággal, egy nap alatt írta alá a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő törvénymódosítást.

Ez kimondta:

• a tanároknak a sztrájk alatt is meg kell oldani a gyerekek felügyeletét 7 és 17 óra között,
• az étkeztetést a megszokott helyen, módon és időpontban kell megoldani,
• az érettségiző osztályoknak a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát meg kell tartani, mindenki másnak minden tárgyból az órák felét,
• a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.

A szakmai és szakszervezetek szerint ezeknek a szabályoknak a betartásával lényegében láthatatlanná válik a sztrájk. Korábban a kormány azt állította: szívesen tárgyalnak a tanárok követeléseiről, de a polgári engedetlenséget nem tűrik.

A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. Egyelőre Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: januártól 10 százalékos béremelést tudnak garantálni a tanároknak, a pedagógusok bére 2027-ig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát. Ugyanakkor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez mindössze évi 14 százalékos béremelést jelent, ők ehelyett azonnali, 45 százalékot követelnek.