Száztonnányi rákkeltő méreganyag veszélyeztethet több tízezer budapestit

2022. szeptember 21. – 15:46

frissítve

Száztonnányi rákkeltő méreganyag veszélyeztethet több tízezer budapestit
Az egykori Budapesti Vegyiművek területén lévő pincében 100 tonna méreg lehet – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A becslések szerint 100 tonnányi, régóta betiltott, súlyosan mérgező vegyi anyag van az egykori Budapesti Vegyiművek (BVM) területén egy pincében. A gondatlanul tárolt mérgekről már legalább hét éve a környezetvédelmi hatóságok is tudnak, mégsem történt semmi az ügyben, mondta Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere az Illatos úton tartott sajtótájékoztatón.

Az Illatos út évtizedek óta környezetvédelmi problémák helyszíne, és még mindig kerülnek elő itt hagyott, időzített bombaként is értelmezhető vegyi anyagok. A telepen 2015-ben kármentesítés kezdődött állami segítséggel, és akkor el is szállítottak 2500 tonnányi veszélyes hulladékot, de mint látjuk, közel sem mindent.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester azt mondta, példátlan vegyi szennyezésről szerzett tudomást, és ezért álltak ki a sajtó elé. A telephelyen 2004 óta működő új cég örökölt meg egy olyan pincét, amelyben most körülbelül 100 tonna méreg lehet. A becsorgó esővizek hatására a zsákokból kioldódó anyagot a Greenpeace hexa-klór-ciklohexán (HCH) vegyületekként azonosította. Ezek a vegyületek korábban a lindán nevű rovarirtó szer alapanyagként szolgáltak. A most mért koncentrációjuk borzasztó magas, a csurgalékvízből vett mintákban, a határérték több mint negyvenezerszerese. A vízben úszó méreg egyrészt a talajba szivárog, másrészt párolog is, így Baranyiék attól tartanak, hogy közvetlenül veszélyeztethetnek több tízezer lakost, például a József Attila-lakótelepen vagy a XX. kerület kertvárosi részén.

Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Simon Gergely a Greenpeace szakértője az Illatos úti telephelyen tartott sajtótájékoztatón 2022. szeptember 21-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester és Simon Gergely a Greenpeace szakértője az Illatos úti telephelyen tartott sajtótájékoztatón 2022. szeptember 21-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A telephelyen most működő cég évek óta küzdött, hogy a pincében található méreg is kerüljön be a kármentesítési körbe, erről 2020-ban még a Kúria is hozott határozatot, de gyakorlatilag nem történt semmi. A korábban itt működő BVM lett megbízva a kármentesítéssel, de a felszámolás alatt álló cégnek erre nincs pénze.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyi anyag szakértője azt mondta, hogy Magyarország feltételezhetően megszegte azzal a Stockholmi Egyezményt, hogy nem kezelte az Illatos úton megtalált, a piszkos 12-nek titulált vegyületcsoportba tartozó HCH-kat, amelyek nehezen bomlanak le, felhalmozódnak a szervezetben, károsítják az immun- és idegrendszert, valamint rákkeltőek is. A HCH-k mellett egy másik durván mérgező szert, az 1968-ban betiltott rovarirtót, a DDT-t is kimutatták a pincéből vett mintákból.

Simon azt mondta, a pincében található masszát ki lehetne szivattyúzni, és speciális égetőművekben meg kellene semmisíteni. Abban nem biztos, hogy Magyarország bármelyik égetőműve alkalmas-e erre, de Németországban működnek erre a célra megfelelőek.

Baranyi most a katasztrófavédelemhez fordul, hogy az szállítsa el a jelentős kockázatú vegyi anyagot, míg a környezetvédelmi hatóságtól arra vár választ, hogy hogyan fordulhatott az elő, hogy 2015 és 2020 között még csak bírságot sem szabtak ki, pedig az elérhető dokumentumok alapján tudomásuk volt az Illatos úton lévő szennyező anyagokról.

A szennyezett biomasszát ki lehetne szivattyúzni és megsemmisíteni a Greenpeace szakértője szerint – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
A szennyezett biomasszát ki lehetne szivattyúzni és megsemmisíteni a Greenpeace szakértője szerint – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A ferencvárosi polgármester azt mondta, hogy törvénymódosítást is kezdeményez. Szerinte a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, ha a tulajdonos azt nem képes végrehajtani.

A Greepeace az Európai Bizottsághoz és a Stockholmi Egyezmény genfi titkárságához fordul hasonló okokból. Tisztázni szeretnék, hogy hogyan lehet az, hogy a magyar hatóság egy olyan szereplőt bíz meg a környezetszennyező anyag felszámolásával, amelyik azt nyilvánvalóan nem fogja elvégezni.

Kövess minket Facebookon is!