Csák János: A polgári kormányok döntéseinek 95 százaléka a tértől és időtől független emberi jót szolgálja

2022. szeptember 16. – 17:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nyolcadik Magyarország Barátai Konferencia megnyitóján mondott beszédet, amelyben az MTI beszámolója szerint többek között kifejtette:

a polgári kormányok döntéseinek 95 százaléka a négy örök, tértől és időtől független „emberi jót" szolgálja. A miniszter ezek közé sorolta a kötődés, azaz a valahová tartozás „legmélyebben élő emberi szükségletét", a gondoskodás képességét, az egyensúlyt, valamint a béke és a biztonság igényét.

(Hogy a kormány intézkedéseinek maradék 5 százaléka mit szolgál a miniszter olvasatában, az az MTI beszámolójából nem derül ki.)

Csák szerint az innováció és a szakképzés célja az élet megkönnyítése, fontosnak nevezte az értékeket továbbvivő intézmények, például az egyházak, iskolák, egyetemek támogatását. Kapcsolódó téma az oktatást terhelő konfliktusoké, az ágazat problémái 2022 egyik legfontosabb hazai ügyét jelentik eddig. A legégetőbb kérdés a pedagógusok bérének és munkakörülményeinek javítása, ezek elmaradása miatt folyamatos a feszültség, és egymást érik a tiltakozások. A kormány az uniós helyreállítási forrásokból szándékozik béremelést adni az oktatási ágazatban, ezek érkezése azonban bizonytalan.

Beszédében mindenesetre a képzés és innováció kapcsán Csák János arról beszélt: azt szeretnék, hogy minél több ember, minél több magyar részesedjen „az emberi jókból", "ez a Fidesz filozófiája, és mindenki szövetséges, aki ebben benne van.

A miniszter kiemelte, hogy 2010 óta 1,2-ről 1,6-ra nőtt a nők termékenységi rátája, erősítették a családi infrastruktúrát, óvodák, bölcsődék épültek, valamint családi adózást vezettek be. Ezt a családpolitikát szerinte nem lehet erős gazdaság nélkül folytatni. A gazdaságpolitika egyik célját igen ambiciózusan jelölte ki:

a jelenlegi 53 százalékról 2030-ra 75 százalékra növelné a kormány a magyar kis- és középvállalkozások hozzáadott értékének arányát.

Csák János további célként említette, hogy a jelenlegi 6000-ről 9000-re nőjön az egymillió lakosra jutó, elsősorban élet- és természettudományi végzettségű kutatók aránya. Szerinte a Fidesz-kormányok által létrehozott szakképzési rendszernek már jól látszanak az eredményei, és egyúttal bírálta, hogy „a nyugati civilizáció közfelfogásában degradálódott a szakmunka”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!