Nyomás alatt állt, és nagy hirtelenjében ötszázalékos tulajdonrészt ajánlott a helyettes államtitkárnak

2022. szeptember 14. – 18:03

frissítve

Nyomás alatt állt, és nagy hirtelenjében ötszázalékos tulajdonrészt ajánlott a helyettes államtitkárnak
Nagy János és ügyvédje, Berényi András a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalása előtt a folyosón 2022. szeptember 14-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tagadta az ellene felhozott korrupciós vádakat Nagy János, az Agrárminisztérium 2020 decemberében menesztett helyettes államtitkára szerdán a bíróságon. Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolják Nagyot.

Az áprilisi előkészítő ülésen az ügyészség hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott. Nagy ezt nem fogadta el, és nem mondott le a tárgyalás jogáról. A szerdai ülésre a büntetőügy négy vádlottját idézték a Budapest Környéki Törvényszékre, de a tárgyalás nagy része arról szólt, hogy a volt helyettes államtitkár felolvasta a részletes vallomását. Nagy maszkban érkezett a tárgyalásra, és a közel kétórás vallomása után kérte, hogy a kérdésekre egy következő alkalommal kelljen válaszolnia.

A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.

Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.

Csakhogy Nagy a tárgyaláson állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben. Arra azonban másként emlékezett ő és az ügy másodrendű vádlottja, B. Szilárd, hogy mi előzte meg a közös cégalapításukat.

A bíróság 2020 júniusában jegyezte be a Taby-Agro Kft.-t: B. Szilárd, Kőtelek korábbi önkormányzati képviselője és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármestere 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban volt a cég tulajdonosa. Azért alapították meg a vállalatot, hogy megvegyék a Heves megyei Atkáron a tabi majort, ahol B. – egy másik cégével – állami pályázati forrásokból szerette volna felújítani az állattartó telepet.

A miniszter is tudott a két vádlott találkozásairól

B. és Nagy pár héttel korábban találkoztak először. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei vállalkozó a Nemzeti Földügyi Központ vezetőjének közbenjárásával kapott időpontot a helyettes államtitkárhoz. Azért kereste fel, mert cégével, a Túzok-Föld Kft.-vel szeretett volna pályázni a mintagazdasági címre, amely számos előnnyel járt volna számára.

A volt helyettes államtitkár vallomása szerint itt mindössze arról beszéltek, hogy formálisan milyen pályázatot kell benyújtaniuk B.-éknek, és részletes tájékoztatást adott a mintagazdasági cím feltételeiről. Állítása szerint a találkozóról már előzetesen is tájékoztatta feletteseit, és Nagy István agrárminiszter jelezte, hogy segíteni kell a mintagazdasági címre pályázó cégeket, így a Túzok-Föld Kft.-t is. Nem sokkal korábban lépett ugyanis életbe az új törvény a mintagazdaságokról, és kiemelt kormányzati célkitűzés volt ekkoriban, hogy minél több ilyen gazdaság létesüljön az országban.

Nagy a szerdai tárgyaláson arról beszélt, hogy nem egy későbbi előny reményében segített B.-nek, hanem mindössze a munkáját végezte. Nemcsak a Túzok-Föld Kft.-t segítette a mintagazdasági cím megszerzésében, hanem több más vállalkozót is személyesen fogadott ekkoriban a minisztériumi irodájában.

Az egyeztetés során Nagy a vállalkozó figyelmébe ajánlotta az atkári tabi majort, amit már régóta próbált eladni a tulajdonos.

A volt helyettes államtitkár a tárgyaláson részletesen elmesélte, hogy személyes kötődése van Atkárhoz. Több rokona él a településen, gyermekkorában sok időt töltött ott nagyszüleinél, és később örökölt is tőlük két földet a Heves megyei faluban. Az elmúlt években aggódva figyelte, hogy a majorhoz tartozó kastély milyen lepusztult állapotban van, és szeretett volna tenni valamit a kastély megőrzéséért és hasznosításáért.

B.-t – aki állattartó teleppel bővítette volna az agrárcéges portfólióját – érdekelte a major, így Nagy összekötötte a tulajdonossal. Májusban aztán ő is elment Atkárra, amikor B. és üzlettársa, Veres Nándor személyesen is megnézte a tabi majort, és találkozott az eladóval. Nagy a tárgyaláson azt mondta, feletteseit, Feldman Zsolt államtitkárt és Nagy István agrárminisztert is folyamatosan tájékoztatta az egyeztetéseikről, így arról is tudtak, hogy a mintagazdasági címre áhítozó B. figyelmébe ajánlotta a tabi majort.

Az ő közbenjárásával fogadta felettese, Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár B.-t június elején. Ő tudott részletesebb tájékoztatást adni a különböző agrárpályázatokról.

A találkozó előtt Nagy János behívta B.-t a hivatali irodájába, és az ügyészség szerint itt állapodtak meg a cégalapításról, és arról is, hogy Nagy ötszázalékos tulajdonrészt kap a segítségéért cserébe. Nagy szerint B. vetette fel a cégalapítást, és ő kizárólag azért akart beszállni, mert szeretett volna az elhagyatott tabi kastélyért tenni valamit. B. Szilárd pedig nem rendelkezett kellő vagyonnal az ingatlan megvásárlásához, és üzlettársakat keresett.

Nyomás alá helyezett a helyettes államtitkár

A kőteleki vállalkozó szerint azonban a helyettes államtitkár lényegében megfenyegette ezen a négyszemközti találkozón. B. nem beszélt a szerdai tárgyaláson, korábbi vallomásait a bírónő foglalta össze.

Nagy János vallomást tesz a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalásán 2022. szeptember 14-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Nagy János vallomást tesz a Budapest Környéki Törvényszék tárgyalásán 2022. szeptember 14-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Eszerint a helyettes államtitkár előbb az üzleti tervről kérdezte B.-t, majd a vállalkozó vallomása szerint Nagy rákérdezett, hogy neki mi lesz a haszna ebben az üzletben.

„Nyomás” alatt állt B., és megfogalmazása szerint tartva a helyettes államtitkár befolyásától, nagy hirtelenjében ötszázalékos tulajdonrészt ajánlott neki a tabi majort megvásárolni kívánó cégben.

Nagy – állította B. korábbi vallomásaiban – konkrét ígéreteket is tett, hogy olcsóbban tudják majd megvenni a majort, és segítséget ígért az állami pályázatokban is. „Nagy János a stílusával és előadásmódjával azt igyekezett érzékeltetni, hogy ő mennyi mindent tud elintézni” – fogalmazott B. a vallomásában, de arról is beszélt, hogy úgy tűnt neki, mintha a helyettes államtitkár érdekelt lenne a major eladásában.

„Baj van” – ezzel hívta fel a találkozó után üzlettársát, Veres Nándort. Állítása szerint tartottak attól, hogy Nagy ártani tud a többi cégüknek, mindeközben bíztak is abban, hogy a kapcsolati tőkéjét jól tudják majd használni.

Így aztán Nagyot is bevették a cégbe. B. és Nagy szerint ugyanakkor tévesen állítja az ügyészség, hogy a helyettes államtitkár ingyen kapta volna meg az öt százalékot. 150 ezer forintot fizetett be az alaptőkébe, amit a cége házi pénztárából vett fel.

A Taby-Agro Kft. azonban még mindig nem rendelkezett elég tőkével a major megvásárlásához, így a nyár folyamán B.-ék további üzlettársakat kerestek. Végül egy régi üzlettársuk, Wyszoczky Ferenc törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke szállt be. Ezzel egy időben pedig Nagy János 150 ezer forintos üzletrészét megvette az Iustum Consulting Kft., amelyet ötven százalékban Nagy tulajdonolt, a Taby-Agro Kft. törzstőkéjét pedig 3 millióról 50 millióra emelték. Nagy tehát kiszállt, de az egyik cégének ekkor már 10 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban.

A tárgyaláson azt mondta Nagy, neki nem volt elég vagyona, ám az ingatlanos cégével láttak abban lehetőséget, hogy a kastélyt a későbbiekben hasznosítani tudják. Azt is mondta: az állattartó telep őt személy szerint nem érdekelte, és csak a kastély megmentése, személyes kötődése miatt szállt be az üzletbe.

Nagy János: Semmilyen befolyásom nem volt a pályázatokra

Miután a Taby-Agro Kft. megvette az atkári telket, az ügyészség korábbi határozata szerint B. egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez 830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.

Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és kettejük korábbi egyezsége.

Nagy a tárgyaláson azonban tagadta, hogy bármilyen segítséget is felajánlott volna. Ha akart is volna, nem lett volna lehetősége, állítása szerint ugyanis semmi befolyása nem volt a vidékfejlesztési pályázatok elbírálására, ezek nem hozzá tartoztak helyettes államtitkárként.

A pályázati lehetőségeket Nagy szerint B. vetette fel, és ő kérte, hogy szóljon, ha lát aktuális kiírást. Ő azonban csak abban tudott segíteni az üzlettársának, hogy összekötötte a pályázatokra jobban rálátó kollégáival. Ez az eljárás állítása szerint teljesen megszokott az Agrárminisztériumban.

„Soha nem ígértem, mert nem is ígérhettem B. Szilárdnak pályázati győzelmet. Semmilyen befolyásom, döntési lehetőségem nem volt a vidékfejlesztési pályázatokra”

– mondta el többször is a volt helyettes államtitkár a tárgyaláson.

Az ügyészség korábbi határozata szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt B. Szilárd cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza. Az atkári telek értéke így az ügyészség szerint elérhette volna az egymilliárd forintot.

Csakhogy a terv valahol elcsúszott, és a rendőrség 2020 decemberében lecsapott. Egy összehangolt akcióban több helyszínen is házkutatást tartottak, Nagy minisztériumi irodáját és otthonát is átkutatták, majd házi őrizetbe vették őt és B. Szilárdot is.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Miután kiderült, hogy az ügy egyik gyanúsítottja Nagy János, az agrárminiszter javaslatára Orbán Viktor azonnali hatállyal felmentette hivatalából. Gulyás Gergely a következő kormányinfón pedig azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”.

Nagy utódjának a közvetlenül alá tartozó osztályvezetőt, Gyüre Anitát nevezték ki, akit két hónap múlva szintén menesztettek posztjáról. Gyüre szintén bíróság elé állt, mert a vád szerint korábbi főnökével összejátszva lezsíroztak egy pályázatot. Az Agrárminisztérium ugyanis pályázatot írt volna ki egy öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére, ám azt nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt hármuk között osztották volna el – ha megkötötték volna a szerződést. Ám ez elmaradt, mert a kiírt pályázatot visszavonták a keretösszeg hiányára való hivatkozással.

Az ügy harmadrendű vádlottja, Gyüre Anita is ott volt a szerdai tárgyaláson a Budapest Környéki Törvényszéken, de az ő meghallgatására nem jutott idő, így a következő, novemberi napon tehet vallomást. Az egykori osztályvezetőt hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. Az ügy negyedrendű vádlottja pedig az a vállalkozó, akivel lezsírozták a pályázatot.

A tárgyalás novemberben folytatódik, amikor Gyüre mellett több tanút is meghallgat a bíró. Nagy János ügyével korábban ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben.

Kövess minket Facebookon is!