MKKSZ elnöke: 18 fok az ülőmunkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent
2022. szeptember 8. – 16:11
frissítve
„18 fok az ülőmunkát, szellemi munkát végzőknek egészségügyi kockázatot jelent”
– mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) vezetője a Hvg.hu-nak válaszul arra, hogy Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a kormányinfón bejelentette: legyen 18 fok az állami intézményekben.
A bejelentés szerint kivételt jelentenek ez alól a kórházak és a bentlakásos szociális intézmények, az iskolák sorsa még nem dőlt el. A hőmérsékleti maximum szabályozására azért lehet szükség, mert a növekvő rezsiárak miatt az átlagfogyasztás felett már a piaci árat kell fizetni a gázért és áramért. A kormány ezzel az intézkedéssel 25 százalékkal szeretné csökkenteni a gázfelhasználást az állami intézményekben.
„Ez az intézkedés szabályt sért, mert ülőmunka esetén fél méter magasan 20–22 fokot kell biztosítani”
– mondta Boros Péterné.
A szabályok szerint a 18 fokos hőmérséklet a könnyű fizikai munkát végzőknél lenne ideális hőmérséklet, de ott is a minimumnak számít. Közepesen nehéz fizikai munka esetén 14–18, míg nehéz fizikai munka esetén 12–14 Celsius-fokos munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozóknak.
Boros Péterné azt is mondta, hogy velük senki nem egyeztetett a döntés megszületése előtt, ha lett volna lehetősége véleményezni ezt az intézkedést, „akkor az biztos, hogy ülőmunkánál nem 18 fok lesz, hanem minimum 19, mint Németországban”. Az MKKSZ továbbra is az online munkát tartja jobb opciónak.
Európában nem egyedi eset a hőmérséklet-maximum szabályozása. Boros Péterné arra utalhatott, hogy Németországban és Spanyolországban ősztől legfeljebb 19 Celsius-fokra szabad felfűteni a közintézményeket, kivéve a kórházakat, szociális intézményeket. Tehát ott az iskolákban is maximum 19 fok lesz a fűtési szezonban.
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat az elmúlt öt év azonos időszakainak átlagához képest.
A súlyos energiaválság miatt a kormány nyár közepén energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Bár a spórolás és az energiatakarékosság szót nem mondta ki a miniszterelnök, egy pénteki reggeli, Kossuth rádiós interjújában már utalt rá: „Aki az átlagfogyasztás felett fogyaszt, annak gondoskodnia kell arról, hogy vagy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy a piaci árát ki tudja fizetni az átlagfogyasztás fölötti energiarésznek.”
A kormány eddig úgy tett, mintha az energiaválság Magyarországon nem létezne. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.