A Margit hídon ért véget a fakivágás elleni tüntetés

2022. augusztus 12. – 18:05

frissítve

A Margit hídon ért véget a fakivágás elleni tüntetés
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex
  • A szervezők szerint több mint ötezren jelentek meg az LMP erdőirtás elleni tüntetésén péntek este a Kossuth tér közelében.
  • Az eseményen az LMP politikusai mellett környezetvédelmi aktivisták szólaltak fel, és beszédet mondott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is, aki szerint a „tarvágás” Orbán új jelszava.
  • Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország nevében azt mondta: jöhet könnygáz, jöhet sokkoló, jöhet pénzbírság, akkor is tüntetni kell.
  • Többen felhívták a most demonstrálók figyelmét arra, hogy zöld civilszervezetek hasonló témában tartanak tüntetést jövő szerdán.
  • Ungár Péter azt ígérte, hogy a pártja riadólánccal fog fellépni minden fakivágás ellen.
  • A tüntetés hivatalosan véget ért a Kossuth téren, de fél nyolc körül egy kisebb csoport elindult a Margit híd felé, ahol rövid ideig megakasztották a villamosforgalmat, aztán a rendőrök leszorították őket a sínekről.

Egy Greta Thurnberg-beszédrészlet és a Fuck You című popszám között idéztek egy passzust a magyar alaptörvényből, ilyen hangulatban gyülekeztek fél hat körül az emberek az LMP péntek esti, erdőirtás elleni tüntetésére. Mire a beszédekkel a hivatalos program is megkezdődött, a Telex helyszíni tudósítója szerint a Vértanúk tere teljesen megtelt, a Kossuth téren kb. a Mátyás-szoborig, a másik oldalon a metrómegállóig állt a pár ezres tömeg.

Háromnegyed hatkor a szervezők szerint már több mint ötezren tüntettek.

Előzetesen meglepően sokan, több mint 57 ezren érdeklődtek, közülük 8700 ember jelezte a részvételi szándékát is a Facebookon. Az esemény leírása szerint nemcsak a felpuhított fakitermelésre vonatkozó szabályok ellen tüntetnek, hanem azért is, mert „felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány”, márpedig ez ellen „minden eszközzel tiltakozni kell”.

Az első felszólaló Ferencváros polgármestere volt az LMP színpadán. Baranyi Krisztina szerint a kormány arra számít, hogy csak akkor mozdulnak meg az emberek, ha a saját zsebükről van szó, de a tüntető tömeg bizonyítja, hogy vannak fontosabb szempontok az anyagiaknál.

„Tarvágás: ez Orbán Viktor kormányzásának új jelszava, ami mindent el is mond róluk”

– mondta Baranyi, aki beszélt arról is, hogy a saját kerületében milyen eszközökkel küzdenek a természetvédelemért, korszerűsítésre és zöldítésre buzdította a polgármester társait és általában az embereket is. A miniszterelnökre „Tarvágó Viktorként” is utalt a beszédében, amit azzal zárt, hogy ha erdőszerte tarvágás folyik, egész biztos, hogy végünk van, és ha elpusztul a világ, akkor nem lesz a sírjára virág.

Baranyi Krisztina – Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex
Baranyi Krisztina – Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex

„Azt üzenjük a kormánynak: El a kezekkel az erdőktől!” – így kezdett az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet a felszólalását. Szerinte Orbán Viktor nem játszhat sem a gyermekeink, sem az unokáink, sem a mi életünkkel, és leszögezte, hogy a klímakatasztrófa elkerülésében az erdők és a zöldfelületek megóvása és növelése kellene, hogy a cél legyen.

„Az erdőpusztítás rendelete nem oldja meg a fűtésválságot. Azt egy iskolás gyerek is tudja, hogy nedves fával nem lehet fűteni”

– mondta Schmuck , aki arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarországon csak a hatoda az erdős terület ahhoz képest, amekkora a klímasemlegességhez kéne. „Ha nem lesz erdő, előbb-utóbb mi sem leszünk. Aki elpusztítja az erdőket, az kockára teszi az emberek életét is.”

Jöhet a könnygáz, legyetek ott szerdán is

„Én ötven év múlva is itt fogok élni” – mondta Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája, aki felvázolta, milyen fiatalként azzal szembesülni, hogy hamarosan szárazság és vízhiány lesz. Erre a sötét jövőképre a tömeg skandálásba kezdett:

„Nem hagyjuk, nem hagyjuk!”

„Nem tudom folyamatosan nézni, ahogy tönkretesznek mindent. Fel kell állnunk, és rá kell jönnünk, hogy a döntés a mi kezünkben van” – folytatta Papp a beszédét, aki arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják fákhoz magukat, ha kell, de álljanak ki a zöld és mindenki számára igazságos, élhető jövőért. „Jöhet könnygáz, jöhet sokkoló, jöhet 150 ezer forintos pénzbírság, engem nem érdekel” – ezt a vallomást még azzal toldotta meg, hogy a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdára meghirdetett tüntetésére is vár mindenkit.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Keresztes László Lóránt nem gondolta volna, hogy „egy forró nyári napon ilyen rengetegen” lesznek a tüntetésen, és több százezerre becsülte azoknak a számát, akik az elmúlt napokban tiltakoztak az új fakitermelési rendelet ellen, amit „gyalázatosnak” nevezett. Az LMP politikusa azt mondta, bár az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként hívták meg, ő igazából édesapaként érkezett a tüntetésre, mivel „a gyermekeink és unokáink jövője a tét”. Szerinte a természeti kincsek védelme nem lehet pártpolitikai acsarkodás része, ebben a szellemben arra kérte a tüntetőket, hogy tapsolják meg azokat a kormánypárti polgármestereket, akik kiálltak a jövőnk mellett.

„Nemzeti kormány az, ami tétlenül nézi, hogy kiszárad az ország, és szennyezik a folyókat?”

– folytatta Keresztes, aki szerint a kormányban az ipari érdekek alá helyezték a természetvédelmet, a Fidesz kiiktatta a természetvédelmet Magyarországon. „Ha a kormány nem látja, hogy miképp kell cselekedni, akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket” – ezzel biztatta az LMP képviselője arra az embereket, hogy formáljanak nemzeti mozgalmat, egységet a környezetvédelem érdekében.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (Popék) alelnöke azt közölte a színpadon állva, hogy villamossal érkezett, egyébként sem közlekedik mással, csak biciklivel és tömegközlekedéssel, mert így is lehet élni. Tóth Sándor Péter a beszédét az Ember, fa című Ratkó József vers felolvasásával kezdte, aztán többek között arról beszélt, hogy a kormányzati nagy beruházásoknak négy közös jellemzője van: túlárazottak; ha útban van egy fa, fel sem merül, hogy azt megkerüljék; tele pumpálnak mindent betonnal, aztán letérkövezik; végül undorító, ronda, szürke épületet kapunk.

„Magyarország nem terepasztal”

– mondta a Popék aktivistája, aki szerint a kormány most úgy viselkedik, mintha olajjal akarna tüzet oltani. Végül könyörgött a törvényhozóknak, hogy ne tetézzék tarvágással a bajt, és az Extinction Rebellion Magyarország aktivistájához hasonlóan ő is hívott mindenkit a szerdai tüntetésre.

Karácsony Gergely főpolgármester a tömegben – Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex
Karácsony Gergely főpolgármester a tömegben – Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex

Mi vagyunk a lomb

A szervezők Tóth Sándor Péter beszéde után többször beolvasták a mikrofonba Áder János Kék Bolygó nevű alapítványának a címét, és arra buzdították a tömeget, hogy írják meg neki levélben a véleményüket. Ezután Kerék Dominik, a Fridays For Future Magyarország aktivistája egy láncfűrésszel érkezett meg a színpadra, majd arra kérte a tüntetőket, hogy tegyenek úgy, mintha fák lennének:

„Kezeket fel, mi vagyunk a lomb”.

Amíg Kerék Dominik a fűrészt a tömeg felé berregtette, a tüntetők a felszólításának eleget téve imitálták, hogyan hal meg mindenki a tarvágásban.

Ungár Péter volt az utolsó felszólaló, aki egy Orbán Viktor idézettel kezdett és előre leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések szokásait felrúgva, valami konkréttal fogja lezárni az eseményt. Az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a klímaváltozás nem Orbán Viktor hibája, de az igen, hogy ennek elkerüléséért Orbán kormányai nem tettek semmit. Azt kérte az emberektől, hogy ne hagyják becsapni magukat, a tarvágás ugyanis nem a szegényekről szól, mert ők sem fognak tudni nedves fával fűteni idén télen.

Nem ez az ügy fogja megbuktatni az Orbán-kormányt, de az biztos, hogy a természetrombolást meg fogjuk akadályozni

– ígérte Ungár, majd hozzátette „a fizikai jelenlétünkkel fogjuk megakadályozni, hogy kivágják Magyarország erdejeit”. Az LMP-s politikus végül azt kérte az emberektől, hogy alkossanak riadóláncot az LMP segítségével, legyenek ott mindenhol, ahol ki akarják vágni a fákat, mert ha az első 10 alkalommal meg tudják ezt akadályozni, akkor tizenegyedjére már nem fogják megpróbálni.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Telex

Mar-git híd, Mar-git híd!

A tüntetés szervezői a hivatalos program végeztével azt kérték a résztvevőktől, hogy a Vértanúk teréről vonuljanak át a Kossuth térre, és ott üljenek le némán. A tüntetők többsége ennek eleget tett, de néhány perc után páran elkezdték skandálni, hogy „Mar-git híd, Mar-git híd!”, így fél nyolc körül nagyjából száz ember spontán tovább indult.

„Olyan a tömeg, mint a diákok egy reggel nyolcas statisztikaórán. Kicsit dühös, nem nagyon érti, mit keres itt, de érzi a mindent átható kilátástalanságot”

– így jellemezte a Telex helyszíni tudósítója a hangulatot, amikor a legelszántabb tüntetők megérkeztek a híd pesti lábához, ahol egyébként már készenlétben vártak a rendőrök.

Nagyjából 30-40 ember elfoglalta a villamossíneket, így a villamosközlekedés leállt, a 4-6-os nem sokkal nyolc óra előtt már megállt a Jászai Mari térnél, a Margit hídon nem közlekedett. Azonban a nagy létszámban kivonuló rendőrök előbb hangosbemondón közölték, hogy szabálysértést követnek el az úttesten levők, és rendőri intézkedés fog következni azokkal szemben, akik nem mennek fel a járdára, majd nem sokkal 8 utánra vissza is szorítottak minden tüntetőt a járdára.

Negyed kilenckor még néhány tucat tüntető állt a járdán, akik egy legalább ugyanilyen létszámú rendőri sorfallal néztek farkasszemet, miközben a forgalom már zavartalanul haladt a hídon a helyszíni tudósítónk szerint. Végül néhány hídfoglalót igazoltattak is a rendőrök.

Furcsán szerveződött

Ahogy arról a Telex korábban beszámolt, a péntek estére meghirdetett, erdőirtás elleni tüntetést a Facebookon kezdték el szervezni, miután a kormány a múlt héten az energiaválságra hivatkozva enyhítette a fakitermelés szabályait. Az új jogszabályban többek között ilyen elemek szerepelnek:

  • Magas természetességű, védett állami erdőkben is lehet tarvágást végezni, és ez nagyobb területre is kiterjedhet.
  • Ha egy védett területen termelnek le egy idegenhonos fajokból álló erdőt, például akácot, akkor a helyére nem kell őshonos fajokat telepíteni, sőt egyáltalán semmit sem kell telepíteni, ha az erdő sarjakból képes megújulni.
  • Állami erdészetekben nem szükséges hatósági engedélyt kérni a kitermelni kívánt erdőrészlethez vezető utakhoz.
  • A 100 százalékban állami tulajdonú erdőkben is lazább szabályok vonatkoznak a vágásérettségi kor megállapítására. Az erdőtervben szereplő vágáskorhoz képest akár 20 évvel hamarabb is megtörténhet a faállomány kitermelése.
  • Az eddigiektől eltérően nemesebb fafajok letermelt területeit, cser- és nemestölgyet is elég lesz sarjról felújítani.
  • Erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter döntése alapján is sor kerülhet.

Egy darabig úgy tűnt, hogy az online jelentős előzetes érdeklődést kiváltó, pénteki tüntetés egy civil kezdeményezés, aztán kiderült, hogy az LMP szervezi azt. A demonstráció hivatalos bejelentését a hatóságoknál egy LMP-s politikus, Kreitler-Sas Máté intézte, aki a Facebookon azt írta, hogy a pártja nem akart civil álruhát ölteni, de először nem voltak benne biztosak, hogy mennyi embert lehet megmozgatni ezzel az üggyel, gyengeséget viszont nem akartak mutatni.

Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A fakitermelés szabályait fellazító kormányrendelettel több cikkben foglalkoztunk már a Telexen: megírtuk, hogy miért tartják azt nemcsak barbárnak, de teljesen feleslegesnek is a szakemberek, és azt is kiderítettük, hogy már jóval az energia-veszélyhelyzet kihirdetése előtt, tavasszal is azt kérte az erdészeti államtitkár, hogy vegetációs időszakban is lehessen fákat kivágni. Baráz Csaba természetvédelmi szakember, aki még kormánytisztviselőként is kritizálta a rendszert, lapunknak adott interjújában azt mondta, a kormányrendeletben nem az a probléma, hogy ki vághat fát, hanem az, hogy hol és mikor, ha nem lesznek erdők, az pedig katasztrófához vezet.

Kövess minket Facebookon is!