Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie

A magyarok kétharmada el sem tudja képzelni az életét autó nélkül, és az autósok 70 százaléka minden egyes nap kocsiba ül hazánkban. Az európai olajfinomítói kapacitások csökkenése miatt egyre kevesebb üzemanyag áll rendelkezésre, és környezetvédelmi szempontból is egyre inkább indokolt lenne jelentősen visszavenni az autózásból, de a november óta hatósági áras benzin úgy fogy, mintha nem lenne holnap.

Már az ország stratégiai tartalékaihoz is hozzá kellett nyúlni annak érdekében, hogy a benzinárstop legalább részben tartható maradjon, Gulyás Gergely pedig el sem tud képzelni annál nagyobb örömöt, mint amikor úgy tankolja az ember a hatósági áras benzint, hogy közben látja, „milyen jelentős kedvezményt kap” magyarként.

De még ha egyetértene is az ember azzal, hogy valóban a hatósági áras tankolás a boldogság netovábbja, akkor is be kellene látnunk azt, hogy ebből az örömből egyáltalán nem egyformán részesül a magyar lakosság.

A befagyasztott benzinár kezdetektől fogva leginkább a gazdagoknak kedvezett, ugyanis a lakosság leggazdagabb 10 százaléka önmagában többet költ üzemanyagra, mint a legszegényebb 40 százalék. Ráadásul a KSH 2020-as adatai alapján a magyar háztartások több mint tizedének, 13,5 százalékának egyáltalán nincs autója. Korábban, amikor a benzinárstop még minden autóra vonatkozott, az autó nélküli háztartások is profitáltak belőle, hiszen nem voltak olyan magasak az általuk is vásárolt áruk szállítási költségei, mint amekkorák piaci áras üzemanyaggal lettek volna. Amióta viszont csak a magán- és taxisközlekedés költségeit csökkenti a hatósági ár, az autó nélküli háztartásoknak már nem nagyon segít.

Közben a magyar fuvarosok épp arra figyelmeztetik Gulyás Gergelyt, hogy mivel nekik már nem jár befagyasztott áron az üzemanyag, a többletköltségeket kénytelenek beépíteni az áraikba, így az áremelkedés gyártói és fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg. Ezt a kiskereskedelembe lecsorgó drágulást pedig mindenki megérzi, miközben a benzinen és gázolajon most már tényleg csak azok spórolnak, akik maguk közlekednek kocsival, ők viszont annál többet, minél gyakrabban szoktak autóba ülni.

Zsiday Viktor befektetési szakértő vasárnap élesebben fogalmazott, szerinte az aktuális benzinár-szabályozás

„valós hatása mindössze annyi, hogy megemeli a vállalkozások költségeit, amit azok továbbhárítanak, tehát inflációt generál”.

Közben viszont az új szabályok nem segítik a legfontosabb probléma, az ellátásbiztonság megoldását. A magántulajdonú autókkal szemben a céges autók túlnyomó többségét – például a szállítmányozásban vagy olyan ágazatokban, ahol területi képviselők járják az országot – használni kell akkor is, ha drágábban lehet bele tankolni, vagyis ez az intézkedés nem segít a fogyasztás csökkentésében.

Bár a korábbi formájában fenntarthatatlannak bizonyuló rezsicsökkentés korlátozása kapcsán már tulajdonképpen maga Orbán Viktor is arra buzdította az embereket, hogy fogyasszanak kevesebbet (vagy keressenek több pénzt), a kormány még mindig arról beszél, hogy nem akarja spórolásra nevelni a magyar népet.

„Annyi területen kénytelenek az emberek a fogyasztási szokásaikon változtatni az egészen brutális áremelkedések miatt, hogy ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg. Szerintem ez egy jó intézkedés”

– mondta Gulyás Gergely a legutóbbi, rendhagyó módon szombaton megtartott kormányinfón a benzinárstopról, ami már csak a magánszemélyek és a taxisok tankolásaira érvényes. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik válaszából az is kiderült, hogy az ingyenbenzin még jobb lenne, de „Magyarország sajnos energiaszegény ország”.

Pedig az autóhasználat visszafogása egyáltalán nem lenne ördögtől való gondolat, sőt, ha azt nézzük, egyéni szinten mit lehet tenni a klímakatasztrófa ellen, akkor az egyéni közlekedés megváltoztatásában, az autózás feladásában van a legnagyobb potenciál a szakértők szerint.

Egy átlagos magyar karbonlábnyoma 5 tonna körül van évente, ezt autómentes közlekedéssel akár 2 tonna körülire is lehetne csökkenteni.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint kevesebb mint három évünk maradt már csak arra, hogy elkerüljük a Föld túlzott felmelegedését, ezért legfőbb ideje lenne megváltoztatni a fenntarthatatlan fogyasztási igényeket/szokásokat. Ez persze – ahogy arra az IPCC tavaszi jelentése is felhívja a figyelmet – nem önmagában az egyének felelőssége kellene hogy legyen, a hatékony egyéni cselekvésnek előfeltétele a rendszerszintű változtatás, ez pedig az állam dolga lenne.

Úgy tűnik viszont, hogy a kormány álláspontját is közvetítő Gulyás Gergely egészen máshogy látja a kérdést, mint az ENSZ klímaszakértői. Nem csak arról van szó, hogy a kormány nem akarja az autózás visszafogására ösztönözni az embereket, Gulyás szerint egyáltalán nincs is összefüggés a klímaváltozás és a benzinárstop között.