Egyszer már feudális csökevénynek kiáltották ki, most visszahoznák

2022. június 22. – 18:29

Egyszer már feudális csökevénynek kiáltották ki, most visszahoznák
Preszly Elemér Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának beiktatása, az esküszöveget Nagy Géza Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főszolgabírája olvassa 1936. november 1-jén – Fotó: Buzinkay Géza / Fortepan

Másolás

Vágólapra másolva

Vármegyék és főispánok. Több mint hetven éve nem használatos közigazgatási fogalmakat kívánnak visszahozni a kedden benyújtott fideszes javaslatok, ezért érdemes felidézni, hogy mit jelentettek, illetve mikor és miért tűntek el ezek a szavaink.

Mik azok a vármegyék?

Magyarország közigazgatási területi alegységeit évszázadokon át vármegyéknek hívták. Nincs egyértelmű konszenzus abban, hogy a vármegyés felosztás mikorra megy vissza, de általában azt szokás mondani, hogy az államalapítástól a második Magyar Népköztársaság létrejöttéig használták hazánkban ezt a fogalmat. Igaz, már bőven a tanácsrendszer bevezetése előtt, a 19. században is megfigyelhető volt, hogy a rövidebb megye alak a vármegye szinonimájaként funkcionált, olykor még törvényszövegekben is.

Ki voltak a főispánok?

A magyar vármegyéket előbb ispánok, később alispánok és főispánok irányították. Mindkét tisztség betöltői igazságszolgáltatási és kormányzási teendőket láttak el egyszerre, az alispánokat a helyi nemesség, a helyi közgyűlések választották meg, a főispánok viszont a királyt, később a kormányt képviselték, ők álltak feljebb a hierarchiában.

Mióta nincsenek Magyarországon vármegyék?

Hivatalosan a második Magyar Népköztársaság szovjet mintára megalkotott alkotmánya (azaz az 1949. évi XX. törvény) óta, de a helyzet a gyakorlatban valamivel bonyolultabb. Az első világháború után, a trianoni határok miatt jelentős átalakításra szorult a magyar közigazgatási rendszer, de a revíziós törekvések jegyében inkább átmenetinek tekintett és esetlegesen meghozott intézkedésekkel orvosolták a területelcsatolások okozta problémákat a vármegyerendszerben. Az úgynevezett megyerendezésre végül csak 1950-ben került sor, miután a második világháborút lezáró, 1947-es párizsi békeszerződés eldöntötte, hogy a korábban ideiglenesnek tekintett közigazgatási állapothoz hosszú távon is alkalmazkodni kell. A mai 19 megyés felosztás tulajdonképpen ekkor jött létre.

Személyautó a Hatvan és Tura közötti országúton, Heves és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határánál 1943-ban – Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan
Személyautó a Hatvan és Tura közötti országúton, Heves és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határánál 1943-ban – Fotó: Lissák Tivadar / Fortepan

És mi lett a főispánokkal?

Az első világháború után Magyarországon a közigazgatási rendszer is lassan szerveződött újjá, az átmeneti időszakban a főispánok feladatait egy darabig különleges hatáskörű kormánybiztosok látták el. 1920 után még egy rövid időre visszatértek a főispánok, de a második világháború idején ismét a kormánybiztosok kerültek előtérbe: 1943-tól a vármegyéket irányító főispánokból vármegyei közellátási kormánybiztosok lettek. Mint egy sor egyéb közigazgatási fogalom (például a törvényhatóság, a közgyűlés vagy a polgármester), a főispáni és az alispáni titulus használata is a tanácsok megalakulása után tűnt el a magyar közigazgatási rendszerből.

Szimbolikus ellenségből szimbolikus ideál?

A rendszerváltás előtt a Horthy-rendszer elnyomásának megtestesítőjeként volt szokás hivatkozni a csendőrök és a szolgabírók mellett az ispánokra is, a vármegyék helyett bevezetett megyék köré szervezett tanácsrendszert pedig úgy tekintette a hivatalos álláspont, mint ami visszaadta a hatalmat a „dolgozó népnek”. A mostani fideszes javaslatok mindkét fogalom esetében a történetiséggel és a „kommunizmus örökségének felszámolásával” érvelnek:

  • „A főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – olvasható a Varga Mihály pénzügyminiszter által benyújtott javaslatban.
  • „A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek” – állítja a Kocsis Máté nevével fémjelzett Alaptörvény-módosítási javaslat.

A rendszerváltás után egyébként korábban is felmerült már, hogy a megyéket vármegyékre kereszteljék vissza, és azok vezetőit főispánoknak hívják. Ahogy arról a Telexen is megemlékeztünk, 2011-ben az Alaptörvénybe is be akarták írni a vármegyéket, de végül Lázár János és Harrach Péter módosítója nyomán ez nem történt meg. A vármegyék eljövetelét a Magyar Demokrata ugyanakkor még korábban, 2010 szeptemberében belengette: a főszerkesztő Bencsik András tett rá utalást Orbán Viktorra hivatkozva az Egy hét – Főispán, alispán című írásában.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!