Háborús uszítónak nevezte Soros Györgyöt Orbán Viktor

Az interjú végén még arról beszélt Orbán, hogy őrült gondolatnak tartja a brüsszeli karbonadó-javaslatot, és meglepte, hogy az Európai Parlament nem fogadta el.

„Megmenekültünk attól, hogy adót kelljen fizetnünk a lakásunk után és adót kelljen fizetnünk a gépjárművünk után a klímaváltozás jegyében” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a szennyező cégekkel kellene megfizettetni a zöld átállást, ami hosszabb folyamat lesz.

Az interjút itt tudja visszanézni, hamarosan pedig összefoglalóval jelentkezünk:

A háború árát nem fizethetik meg a magyar családok, ezért kell a vállalatoknak plusz terhet vállalnia Orbán szerint. Azzal bíztatja őket, hogy 2-3 év múlva sokkal erősebb lesz a szerkezetében megújult magyar gazdaság. A kormány számításai szerint az extraprofit harmadát megtarthatják a megadóztatott cégek, és a kétharmadát kell befizetniük a két gazdasági alapba.

Ha olyan egyszerű lenne áthárítani az emberekre a különadókat, akkor nem tiltakoznának azok, akiket érint – állítja Orbán. „Nem lehet áthárítani. (…) Mi nem egy mulya kormány vagyunk, amelyik az ilyesmit csak úgy nézné, hanem tenni szokott az ilyesmi ellen. Ezért tiltakoznak a bevezetés ellen” – mondta Orbán, aki szerint befújt a szél a várthoz képest sokkal nagyobb profitot, amit a vállalatok szeretnének megtartani.

„Néhány kis stiklitől eltekintve nem fogják áthárítani, a választópolgárok ki fogják ezt bírni, együtt túljutunk ezen a nehéz szakaszon, és a magyar gazdaság 2-3 év múlva ismét nagy lendületben lehet majd”

– mondta Orbán.

Orbán szeretné meghosszabbítani július 1. után a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de csak később döntenek erről. Meg kell hozzá nézni a számokat és a következményeket. Azt is hozzátette, a háborún múlik, hogy mikor vezetik ki az intézkedéseket.

A „gázcsatában” más érvelést szeretne Orbán használni, mert arról van szó, hogy egész Európát tönkretehetik. Más természetű vitára számít, és most is abban bízik, hogy ismét a józan ész fog győzni.

„Ukrajnának joga van megvédenie saját magát” – fogalmazott a miniszterelnök. Ha úgy dönt egy kormány, hogy harcol, azt nem lehet elvitatni, még akkor sem, ha nem jók az esélyeik a fogadóirodák szerint.

A kérdés az Orbán szerint, hogy Európa hogyan reagál, és milyen javaslatokat tesz a megoldásra: egy elhúzúdó háborúhoz akarunk hozzájárulni, vagy javaslatot tesz a fegyverszünetre és a béketárgyalásokra.

A baj az szerinte, hogy a béke hangján a magyarokon kívül szinte senki nem beszél Európában. „A béke hangján kellene beszélni” – mondta a miniszterelnök, aki bízik benne, hogy a végén ez a hang kerül többségbe.

Nagyon kevés ország van olyan stabil politikai helyzetben, mint Magyarország. Nem a baloldal évadja ez Orbán szerint, a kormány cselekvési lehetősége szélesebb, mint lenni szokott, mert széles felhatalmazást kapott a választáson, és megkapta a veszélyhelyzeti felhatalmazást is a gyors döntésekhez.

A többi kormány nehezebb pozícióban van Európában, mert csak kis többségük van, koalíciók vannak, választásra készülnek.

Azt kéri a magyar kormány az Európai Uniótól, hogy fogadják el, rendkívüli helyzet van, ami rendkívüli intézkedéseket követel meg – reagált Orbán arra, hogy az EU biztosa felszólította Magyarországot a benzinár-megkülönböztetés felfüggesztésére. Békeidőben normális elvárás lenne, hogy az unión belül mindenki azonos árat fizessen a benzinért. Ilyenkor azonban kötelező eltérni az általános szabályoktól.

Szó volt az olajembargós tárgyalásokról is, ahol Orbán szerint egyedül kellett csatáznia, de végül elérték, amit akartak: a józan ész győzött, és nem kellett erőből menni. A többi miniszterelnök belátta, hogy egészen más szabályt kell kialakítani azokra az országokra, amelyek nem tudnak tengeri szállítással olajhoz jutni, csak csövön keresztül. Nem lesz rövid idő és nagyon sok időbe fog kerülni kiváltani az Oroszországból érkező csöveket – tette hozzá a miniszterelnök.

15-16 százalékon lenne az infláció szakértők szerint 10 helyet, ha a kormány nem vezette volna be az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot és a rezsicsökkentést.

Csak Magyarországon nem lehet megfékezni szerinte a háborús inflációt. Amíg az Európai Unió ezt a háborús helyzetet finanszírozza, megnyújtja, addig az infláció is növekedni fog. Orbán szerint a háborús infláció letörésének a legegyszerűbb módja. „A békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút” – fogalmazott. Ezzel szerinte szinte egyedül van a magyar kormány Európában. Ha folytatják az uniós szankciós politikát, a háborús inflációval tönkreteszik az egész európai gazdaságot. „Szerintem másként kell gondolkodnunk az orosz–ukrán konfliktusról” – tette hozzá.

„A háborús uszítókat vissza kell szorítani” – mondta Orbán, aki szerint most már teljesen nyilvánvaló, hogy vannak olyan üzleti körök, amelyek érdekeltek a háborúban. „Soros György szimbolizálja őket. Nyíltan beszél arról, hogy a háborút meg kell hosszabbítani, el kell nyújtani. Ezek háborús uszitók, akik keresni akarnak a háborún.”

A rezsi Magyarországon a havi jövedelmek sokkal nagyobb arányát foglalja el, mint a nyugat-európai országokban. Azért is volt nehéz csata Brüsszelben az olajembargó kivetéséről, mert a nyugat-európaiaknak kisebb terhet jelent a rezsi, mint a magyar családoknak.

„Nekünk a rezsi egy nagy gond, azt kezelni kell” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint a rezsivédelem ma már a családvédelem szinonimájává vált Magyarországon. Megvédik a nyugdíjakat, a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatási rendszert és a rezsicsökkentést.

Ma vagy holnap kiad egy rendeletet a rezsicsökkentés részletszabályairól.

Annyit elárult, hogy a kisvállalkozások benne maradnak a rezsivédelemben. Százezer kisvállalkozót érinthet ez a döntés.

Legutóbb öt hete adott interjút a Kossuth rádióban Orbán Viktor, még a kormányalakítás előtt. Azt mondta, van mentsége, hogy nem volt a műsorban. Kormányt kellett alakítani, és az egy olyan munka, ami megterheli az embert.

Nagy esélye van annak, hogy a háború elhúzódik, bizonytalan lesz a 2023-as év. A világot gyötörni fogja a háború és annak a gazdasági következményei – erre jutott a kormány a háromnapos kihelyezett ülésén Sopronban, ahol megtervezték a jövő évi költségvetés.

A háború egyik legfontosabb következménye az infláció, amely egész Európát gyötri. „Ez egy háborús infláció” – mondta Orbán, ami más, mint békeidőben. Részben maga a háború hajtja fel az energiaárakat, részben pedig a nyugati szankciók indítanak el további áremelkedést.

„Egy háborús inflációt kezelni képes költségvetést fogadtunk el” – jelentette ki a miniszterelnök. Egy háborús gazdasági válságot kell kezelnie a költségvetésnek, ezért döntöttek a rezsivédelmi és a honvédelmi alap létrehozása mellett.

„Megvédjük a családokat, megvédjük a rezsicsökkentést!” címmel osztott meg Facebook-oldalán egy fényképet Orbán Viktor csütörtök délután. A fotón az látható, hogy irodájában aláírt egy dokumentumot. Hogy pontosan mit, az még nem derült ki.

„A türelmét kérem; amint lehetősége nyílik interjút készíteni a miniszterelnök úrral, azonnal jelezni fogom Önnek” – válaszolta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a Telexnek május 3-án. Az országgyűlési választás óta több alkalommal is kértünk interjút Orbán Viktortól – legutóbb szerdán – , ám eddig nem kaptunk rá lehetőséget. Pedig a választás napján még azt mondta kollégánk kérdésére Orbán a sajtótájékoztatón, hogy interjút is szívesen ad.

A miniszterelnök több mint tizenkét éve csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban például rendszeresen megszólal péntekenként. A formátum interjú, ám váratlan, meglepő kérdést nem szokott kapni, a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, hogy miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.