A kertem végében megy a teljes vasúti teherforgalom Szerbia felé

A menekültválság idején a MÁV megszüntette a Szeged és Szabadka közötti 45 km-es vasúti szakaszon a személyvonatok közlekedését. Addigra már nagyrészt kiépült a szerb határon a kerítés, de a vasúti kaput, ami eleinte egy pengés drótakadállyal körültekert tehervagon volt, a vonatok elől mindig el kellett húzni. A Szerbia felől érkező menekültcsoportok a sínek mellett gyalogoltak át Magyarországra, ami az indoklás szerint balesetveszélyes, ezért a közlekedést 2015 novemberében felfüggesztették, és lezárták a kerítés kapuját a sínek felett. Azóta Szeged és a röszkei országhatár között nincsen vasúti forgalom.

A vasútvonalat részben azért építik újjá, mert az Orbán-kormány szeretné feléleszteni a Szeged–Szabadka–Baja közötti (és más településeket is érintő) vasúti közlekedést, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején működött. Amiatt is fontos a renoválás, mert a Budapest–(Kelebia határ)–Belgrád vonal építése alatt a két ország közötti teljes vasúti teherforgalom a Szeged és Szabadka közötti új, a korábbinál nagyobb teherbírású szakaszra terelhető át. Ezért Szerbiában is újjáépítik a pályát – erről itt írtunk.

A Szeged és a röszkei országhatár közötti, majdnem 14 kilométeres vasúti szakaszt 45 milliárd forintért újítja fel Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, a V-Híd Építő Zrt.
A még 2021-ben megkezdett, az idén már intenzíven folyó munkálatokról a MÁV egy videót is kitett a netre, de azon a munkagép zaját nem lehet hallani, ahelyett csak zene szól.

Röszkén volt fórum, Szegeden nehezen jött össze

A Szegedhez tartozó szentmihályiak kérésére – mivel más módon nem kaptak tájékoztatást – Mihálik Edvin, a Szeged önkormányzatának Zöld Város Program tanácsnoka meghívta a vasútfejlesztőket egy nyílt lakossági fórumra. A Telex kérdésére Mihálik felidézte, hogy már hónapok óta foglalkozik ezzel az üggyel. Azt sokan furcsának tartották, hogy a vasúti fejlesztés által szintén érintett Röszkén már január végén tartottak egy fórumot, Szegeden meg, bár már folyt az építkezés, kérésre is csak nehezen jöttek el az illetékesek.

A tájékoztatót állítólag a választás utáni időszakra akarták elhalasztani. A kérések eredményeként mégis sikerült: a szentmihályi Móricz Zsigmond Művelődési Házban március közepén a MÁV és a kivitelező, a V-Híd Zrt. képviselője ismertetett néhány tudnivalót a vasúti beruházásról. Tar Tibor, a Szeretem Szentmihályt Egyesület elnöke szerint a résztvevők elégedetlenül távoztak, mert fontos kérdéseikre – például a zajvédelemről és a biztonsági berendezésekről – nem kaptak világos választ, írta a baloldali önkormányzat lapja, a szeged.hu.

Mihálik Edvin szerint a vasút környékén lakók a fórumot követően továbbra is keresték az illetékeseket a kérdéseikkel. Így az már kiderült, hogy a szintén Szegedhez tartozó Kecskéstelepen nem terveznek zajvédő falat építeni a Czibula utcai kereszteződéshez. Ezért és a tervezett fénysorompók/félsorompók ügyében Mihálik levelet írt május elején a MÁV-nak, de arra egy hónap alatt nem kapott választ.

Nekünk semmit sem mondtak, csak megindultak a gépek

A sínpálya egy része már készen állt Szentmihályon, de voltak még hiányzó szakaszok. A vasút melletti, Gárdonyi Géza utcai házának kertjében zöldborsót szedő idős hölgy a Telex tudósítójának elmondta, hogy régen a Szeged és Szabadka közötti vasúti közlekedés nem volt zavaró, mert az utóbbi évtizedekben naponta csak néhány, alacsony sebességű vasúti kocsi közlekedett – végül csak napi két vonatpár járt –, és éjszaka nem mentek. Most azonban tart attól, hogy sokkal zajosabb lesz a forgalom, és a szentmihályi állomás a kertje végénél lesz, így lehet, hogy egész nap a hangosbemondót kell majd hallgatnia.

Tar Tibor, a Szeretem Szentmihályt Egyesület elnöke szerint a városrészben élők azért is nagyon elégedetlenek, mert korábban nem tájékoztatták őket a vasúti fejlesztésről, annak várható hatásairól, mint a zaj, az útlezárások és hasonlók. Ezért felvették a kapcsolatot a város önkormányzatával, a V-Híd Építő Zrt.-vel, és főként a MÁV-hoz fordultak információkért. A Szeretem Szentmihályt Egyesület több alkalommal is próbált részletesebb tájékoztatást kérni, de nem kaptak minden kérdésükre választ, továbbra is nagy a bizonytalanság.

Mint Tar Tibor elmondta, úgy tudják,

Szentmihályon belül három utcában keresztezi a vasút a közutakat, és a MÁV csak fénysorompókat tervez oda.

Az Egyesület levélben kérte a MÁV-ot, hogy telepítsen félsorompót is, ám ezt elutasították, mivel nem kötelező. A környéken fiatal családok is élnek, ők a gyerekeiket féltik. A félsorompó mellett aláírások gyűjtésébe kezdett a Szeretem Szentmihályt Egyesület, már több százan írták alá a petíciót.

Attól is tartanak, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal építése alatt a két ország teljes teherforgalma Szentmihályon – és persze Szeged más részein is – áthalad a MÁV tervei szerint. A tehervonatok éjszaka járnak majd, azért, hogy a vasútvonal villamosítását és más munkálatait napközben folytatni tudja kivitelező cég. Az első évben még biztosan dízelmozdonyok húzzák majd a tehervagonokat – ezek már idén augusztusban megindulhatnak. Korábban csak 40-60 km/óra volt a személyvonatok sebessége, ami az újaknál 80-100-120 km/óra is lehet. Zajvédő falak azonban még nincsenek, és augusztusig biztosan nem lesznek készen.

Kérdés, hogyan kaphat engedélyt a vasút, ha még nem épül meg a zajvédő fal a forgalom megindulása előtt? A szentmihályiak tudomása szerint környezeti hatásvizsgálat csak a korábbi, személyforgalmú vasúti közlekedésre készült, de a teherforgalomra még nincsen érvényes tanulmány. Úgy tudják, a MÁV vizsgálja, hogy a vasúti átjárók környékén, ahol lakott terület van, hogyan lehet megoldani a zajvédelmet úgy, hogy az ne akadályozza a mozdonyvezető kilátását az átjárót keresztező útra.

Azt talán még maga a MÁV sem tudja, hogy hány tehervonat kel majd át ezen a szakaszon. Palusek Ferenc szintén a közelben él, ezért megpróbált ismereteket szerezni arról, mekkora teherforgalomra kell számítani, de sehol sem talált adatokat. A MÁV azt közölte, hogy napi 8-10 vonatra kell számítani, és ezek 2 óránként járnak majd, de csak éjszaka. Ez kissé furcsa számítás, mert 10X2óra=20 óra, de ilyen hosszú éjszaka még télen sincsen.

Zaj, füst, remegő bútorok

Az éjszakai közlekedés különben is sokkal hangosabb hatású, mint a nappali, és a nagyobb összsúlyú vonatok keltette rezgéstől is tartanak – tette hozzá Kószó Ferenc. A hálószobák általában a házak belső udvari, azaz a vasút felőli részén vannak. Már az eddigi munkálatok is az elviselhetőség határán voltak a Bazsalikom utca környékén – mesélte Kószóné Huszár Magdolna –, mert a sínfektető gép hatalmas zajjal dolgozott, és amikor terítette-tömörítette a zúzott követ

a rezgéstől folyton összekoccantak a poharak bent a konyhaszekrényben.

A dízelmotorok ontották magukból a büdös füstöt, ami a vasúti töltésnél alacsonyabban fekvő udvarokon megült, olyankor a lakás ablakát se lehetett kinyitni.

Az építkezés szemmel láthatóan messze van attól, hogy készen legyen, a sín még nincs meg mindenhol, és a leendő állomás helyén most dús bokrok nőnek, így világos, hogy a munkálatok tovább folytatódnak. A vasút mentén élők attól is tartanak, hogy a környezetszennyezés tartós lesz a dízelvonatok miatt. A közelben bölcsőde működik. Egy lakópark építése is szóba került. Az ingatlanok értékére azonban rossz hatással lehet a vasúti beruházás.

Az is érdekes kérdés, mennyi értelme van ennek a fejlesztésnek, hiszen, amíg járt a személyvonat Szabadka és Szeged között, általában csak egy-két utast láttak rajta. A szentmihályiak többségének a főúton lévő autóbuszmegállók valamelyike közelebb esik az otthonához, mint a település szélén a leendő vasútállomás. Ezért várható, hogy továbbra is inkább a helyi járatú, húszpercenként közlekedő busszal utazik majd a többség, nem gyalogol el a vonathoz. A busznak jó néhány megállója van Szegeden belül, de a vonatról csak a nagyállomáson lehet majd leszállni.
Daróczi Dániel szerint

a fejlesztésnek kellene igazodnia a településen élők igényeihez, nem pedig fordítva.

A kertvárosba sokan azért költöztek ki, hogy a nyugalmat és a csendet, a természethez közeli életet élvezzék, ennek az örömét most elveszi a vasúti fejlesztés a sínek mentén élőktől.

Hosszabb sorok a forgalmas vasúti átjáróknál

Szeged egyik közlekedési sajátossága, hogy a vasútvonalak a város szélét körbekerülve, a közutakat több helyen is keresztezve futnak be a rendezőpályaudvarra, onnan a centrumhoz közeli nagyállomásra. Az 5-ös főutat dél-keleten három vasútvonal is átszeli a Szabadkai úton, ezért a közlekedők gyakran hosszas várakozásra kényszerülnek az átjárónál.

Ha több vonat jön, még többet várhatnak majd a szentmihályiak, a kecskéstelepiek, és a Tompai Kapu úton lévő átjárónál közlekedők, akik a Klebelsberg-telepen, valamint Tompaszigeten élnek. Mint egy családapa elmondta, reggel, amikor viszik a gyerekeket az általános iskolába – ami Szentmihályon már régóta nincsen –, másfél kilométeres kocsisorban araszolgatnak a Szabadkai úton a vasúti kereszteződés előtt. Felüljárót vagy aluljárót kellene építeni, de a szentmihályiak értesülése szerint ez jelenleg nem szerepel a tervekben.

Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere azt írta a Telexnek, hogy a kivitelező korábban megígérte az önkormányzatnak: tájékoztatni fogják az érintett szegedieket, de az csak a szentmihályiak és Mihálik Edvin kitartó próbálkozásai után valósult meg.

Eredetileg nem volt szó a szerb-magyar teherforgalom Szegedre tereléséről, érdemi egyeztetés pedig nem történt a várossal. Az önkormányzat korábban már kérte, hogy a Szabadkai úton szüntessék meg a vasút-közút azonos szintű kereszteződést, építsenek oda aluljárót. Ez a szegedi javaslat korábban egy másik vasúti fejlesztés tervéhez, a Cegléd–Szeged vonal felújításához kapcsolódott, de a Szeged–Szabadka közötti járat majdani tram-train-szerű közlekedésének elgondolásánál is felmerült. Az önkormányzatnál úgy látják, az aluljáró ügye a következő vasúti fejlesztéssel kerülhet elő ismét. Nagy Sándor azt is közölte, hogy az átjárók biztonsági berendezései, a fénysorompók/félkaros sorompók telepítése teljesen a MÁV hatásköre, abban az önkormányzat nem tehet lépéseket, mert a vasúti pálya állami tulajdon.

A Telex elküldte az üggyel kapcsolatos kérdéseit a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának május 19-én, a visszaigazoló e-mail gyorsan megérkezett, de a válaszokra azóta is várni kell. Így nem sikerült hivatalos információt szerezni az átjárókhoz telepítendő biztonsági berendezésekről, a zajvédő falak megépítéséről, a Szeged–Szabadka közötti vasúti forgalom tervezett nagyságáról, és arról sem, hogy a továbbiakban hogyan tájékoztatják az érintetteket.

Az éjszakai tehervonatok pedig, ha igaz, megindulnak augusztusban.