A Jobbik és az MSZP pénzt bukott, a Fidesz egy város többmilliárdos büdzséjéből élhet a parlamentben

2022. május 27. – 07:33

A Jobbik és az MSZP pénzt bukott, a Fidesz egy város többmilliárdos büdzséjéből élhet a parlamentben
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A parlamenti frakciók állami támogatása a magyar politika egyik fő pénzforrása, a pártok sokszor ebből finanszírozzák a működésüket, avagy a hátországuk építését. Megnéztük, hogyan változott a támogatások összege választásról választásra, valamint azt is, ki mennyivel kap többet vagy kevesebbet az idén áprilistól. A Fidesz frakciója egy nagyobb város költségvetéséből gazdálkodhat, de a KDNP és a DK is egymilliárd forint fölött kap. Bár előfordulhat, hogy egy frakció kevesebb képviselővel is több, vagy ugyanannyi pénzt kap, a Jobbikot és az MSZP-t erősebb anyagi veszteség érte. Gyurcsány Ferenc pártja a képviselői számát is jelentősen növelte, és ebben ciklusban kb. 400 millió forinttal több pénzből építheti magát.

Választás után mindig választás előtt van – tartja a mondás, és ha csak nem írják át Magyarország alaptörvényét a következő években, akkor ez a mostani helyzetre is igaz. Az ellenzéki pártok csúfos vereséget szenvedtek ugyan áprilisban, de abból a szempontól örülhetnek, hogy szinte kivétel nélkül képviselőket juttattak a parlamentbe, ráadásul önálló frakciókat is tudtak alakítani.

Az, hogy egy képviselő függetlenként vagy egy frakció tagjaként ül a parlamentben, apróságnak is tűnhet, de a valóságban nagyon sok minden függ ettől. Egyrészt azért, mert a parlamenti munkának több olyan része is van, amiben csak a frakciók tagjai és delegáltjai vehetnek részt. Másrészt pedig azért, mert a frakciók jelentős, több száz millió forint állami támogatásban részesülnek, ez elengedhetetlen a parlamenti munka és a pártok választási felkészülése szempontjából is.

A párt parlamenti frakciójának mérete nemcsak a presztízs szempontjából fontos, de az anyagiak miatt is. Mivel a politika sok esetben pénzről szól, nemcsak a kormánypártokhoz képest, hanem akár az ellenzéki pártok közötti versengésben is meghatározó tud lenni, ki mennyi pénzhez jut.

Ennek két módja van. Az egyik a választáson elért eredmény alapján kiosztott állami párttámogatás és a pártalapítványi támogatás, amit hivatalosan is pártműködésre és kampányokra szoktak fordítani. A másik a frakciók mérete alapján meghatározott, főleg a parlamenti munkára szánt, ám gyakran a ciklus közbeni hátországépítésre fordított frakciótámogatás. Most ez utóbbinak számoltunk utána.

Minél nagyobb, annál drágább

Ahogy a választási rendszer, úgy a pártok finanszírozása is másképp működött 2014 előtt, mint ma. Az új szisztémát 2012-ben Gulyás Gergely és Lázár János javaslata alapján módosították, és 2014-től alkalmazzák. A korábbi rendszerben sem kerestek rosszul a pártok, de a módosítás óta még több pénzhez juthatnak a frakciók.

2013 előtt a képviselőcsoportok a működésükkel járó kiadásokra havonta 5,8 millió forintot kaptak, ez akkoriban 25 képviselő alapdíjával volt egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként a 232 ezer forint alapdíj 60 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig annak 90 százalékát.

2014-től a képviselők alapilletményét 232 ezer forintról 748 ezer forintra emelték, és a frakciótámogatások rendszere is átalakult. A frakciók költségvetése azóta egy elég bonyolult képlettel számolható ki, ami nagyrészt két változótól függ: a képviselői alapilletménytől és a képviselők számától.

Az ellenzéki torta ugyanakkora, de egyre több szeletre kell vágni

A kormánypártok és az ellenzék parlamenti erőviszonyai 2014 óta alig változtak. A Fidesz–KDNP-nek 2014-ben és 2018-ban is 133 képviselője lett a választás után, ezt az idén 135 mandátumra tornázták fel. Az ellenzéki pártok ezzel szemben 2014-ben még 66, 2018 után Ritter Imre német nemzetiségi képviselő bejutása következtében viszont már csak 65, majd 63 képviselőt küldhettek a parlamentbe. (Ebből ráadásul minden ciklusban voltak olyanok, akik egy frakcióba sem ültek be, vagy azonnal kiléptek, az idén például Hadházy Ákos.)

Az egyre fogyatkozó számú képviselőhöz képest úgy szaporodtak az ellenzéki frakciók, mint eső után a gomba. Míg 2014-ben még csak három ellenzéki párt alakított frakciót (MSZP, Jobbik, LMP), 2018-ban már öt (a DK és a Párbeszéd is), 2022-ben viszont már hét ellenzéki képviselőcsoport van (kiegészülve a Momentummal és a Mi Hazánkkal).

De az ellenzéken belüli erőviszonyok is választásról választásra átalakultak. 2014-ben még 29 képviselővel az MSZP-é volt a legnagyobb ellenzéki frakció, de az 2018-ra 15, 2022-re pedig 10 fősre fogyatkozott. Huszonhat fős frakciójával így 2018-ban a Jobbik lett a legerősebb ellenzéki párt, egyértelműen domináns szerepben fordulhattak rá a következő ciklusra. Vona Gábor lemondása, majd a Mi Hazánk és más volt jobbikosok kiválása után viszont ők is mélyrepülésbe kezdtek, és az idén szintén csak 10 képviselői helyet szereztek.

A két korábbi rivális jelentéktelenebbé válása után az utóbbi évekre a DK lett az ellenzék legerősebb pártja. Gyurcsányék 2014-ben az összefogás részeként csak 4 képviselőt tudtak a parlamentbe juttatni, de 2018-ban már 9 képviselővel alakítottak frakciót, hogy aztán ez évben 15 fővel már az ellenzék legnagyobb képviselőcsoportját adhassák.

Míg tehát a Fidesz és a KDNP képviselőinek száma ciklusról ciklusra minimális eltéréssel azonos maradt, addig az egyre csökkenő méretű ellenzéki torta egyre több felé oszlott. Mindezt úgy, hogy az ellenzék korábban két meghatározó pártja, az MSZP és a Jobbik fokozatosan elvesztette jelentőségét, a vezető szerepet a DK-nak átengedve. Na de nézzük a számokat!

A most áprilisi választáson a Fidesz és a KDNP „a Holdról is jól látható” győzelmet aratott: ismét összejött a két pártnak a kétharmad, így 117 és 18 fős frakciókkal ülhetnek a parlamentben. A maradék 64 képviselői helyen egy független, egy nemzetiségi, és hét másik párt képviselői osztozkodnak. A legnagyobb ellenzéki frakciót a Demokratikus Koalíció tudhatja magáénak 15 képviselővel, 10-10-10 képviselője van a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek is. A Párbeszéd a Mi Hazánk 6-6 képviselővel van jelen, míg a legkisebb frakciója az LMP-nek van 5 emberrel.

Mekkora támogatás jár képviselőnként?

A képviselők javadalmazásáról szóló törvényt kormánypárti javaslatra végül 2018 nyarán módosították. Míg addig a frakciótámogatások alapjául is szolgáló képviselői illetményalapot összegszerűen 748 ezer forintban határozták meg, 2018-tól ezt az átlagbérhez kötötték. A képviselők fizetése egészen pontosan minden év márciusától a KSH által megállapított előző évi bruttó átlagbér háromszorosa. Mivel pedig a bérek 2018 környékén (és azóta is) rohamtempóban növekedtek, a képviselők fizetése, és azokkal együtt a frakciótámogatások is jelentősen nagyobbak lettek.

A képviselői illetményalap így öt éven belül csaknem megkétszereződött: a 2017-es 748 ezerről 2022-re 1 millió 316 ezer forintra növekedett.

Hozzá kell tenni, hogy ez még nem az az összeg, amit minden képviselő hazavisz. Az, ugyanis aki közülük bizottsági tag, esetleg parlamenti vagy frakciótisztséget visel, ennél jóval többet kereshet. A fizetések kiszámításának alapja azonban így is mindenkinél a képviselői illetményalap, amelynek hozzávetőleges megkétszerezése így a frakciók költségvetéseit is majdnem megduplázta.

Ez leginkább a Fidesz frakciótámogatásain látszik. A nagyobbik kormánypárt ugyanis 2014 óta minden ciklust 117 képviselővel kezdett, a támogatásuk viszont a törvény értelmében évente 4 milliárd forintról először 4,8, majd az idén már 7,1 milliárd forintra kúszott fel. Hasonló ütemben változott a szintén nagyjából fix képviselővel dolgozó KDNP frakciójának költségvetési támogatása is, míg az ellenzéki pártoknál a képviselők számának változása a fő befolyásoló tényező.

A grafikonon látszik, hogy a támogatások meghatározásakor az alapilletmény növekedése néha ellensúlyozni tudta a képviselők számának csökkenését is. Az MSZP például 15 képviselővel kezdte az előző ciklust és 10-zel a mostanit, a támogatásuk összegszerűen mégis nőni tudott. Hasonló történt az LMP-vel is, amely 2018-ban még 9 képviselővel vett részt a parlament alakuló ülésén, ellentétben a mostani 5-tel, frakciótámogatásuk azonban nagyjából hasonló maradt.

A DK és a Párbeszéd csak 2018-ban tudott először frakciót alakítani (2014 és 2018 között a DK-nak 4, a Párbeszédnek 1 képviselője volt a parlamentben). Ennél a két pártnál csak az utóbbi négy év változását lehet megnézni, de náluk is a támogatás növekedése jellemző. A Mi Hazánk és a Momentum viszont csak az idén alakított frakciót, a Mi Hazánk néhány képviselője eddig függetlenként ült az Országgyűlésben.

Mivel a frakciók létszáma sokszor a parlamenti ciklusokon belül is módosul, a támogatás mértéke is évről évre, hónapról hónapra változhat. Az egyszerűség kedvéért mi a választáson elért eredmények után frissen megalakuló frakciók létszámát vettük alapul, a képviselőcsoportok támogatásához pedig hozzávettük a frakciók személyzetre, tanácsadókra fordítható forrásait is.

Ki nyert, ki vesztett?

Na de lássuk, hogyan változtak a támogatások az idei választás után! Mivel a Fidesznek önmagában is több képviselője van, mint a többi pártnak együttvéve, a KDNP pedig önállóan nem értelmezhető, csak az ellenzéki pártokat hasonlítjuk össze. Az előző ciklusban több frakció is jelentősen megfogyatkozott, a Jobbik képviselőinek száma 26-ról 17-re, az LMP-é pedig 9-ről 6-ra csökkent. Ennek megfelelően alakult át a támogatásuk mértéke is.

Megnéztük tehát, hogy a 2021-es alapilletménnyel és az előző ciklus lezárásakor érvényes frakciólétszámokkal milyen támogatást kaphattak az ellenzéki pártok, és ehhez képest milyenre számíthatnak a mostani felállás alapján.

A grafikonból kiderül, hogy a képviselőinek jelentős részét elvesztő Jobbik és MSZP ezentúl kevesebb támogatásból gazdálkodhat. Míg eddig évi egymilliárd forint fölötti összeget fordíthattak a költségeik fedezésére, ez mostantól 800 millió forint környékén lesz. Az egy képviselőt veszítő LMP frakciótámogatása körülbelül azonos marad, az eggyel nagyobbra bővülő Párbeszéd-frakció viszont százmillió forinttal többel számolhat ezentúl.

A választás legnagyobb nyertese a Momentum, amelynek eddig nem volt parlamenti frakciója, mostantól viszont az MSZP-hez és a Jobbikhoz hasonlóan évi 800 millió forint körüli összeggel számolhat majd az országgyűlési támogatásból is. A szintén újonc Mi Hazánk frakciója pedig mostantól a Párbeszédhez hasonlóan évi csaknem 600 millió forintot fog kapni.

Az ellenzéken belül a legnagyobb frakciót alakító DK ezentúl a legtöbb pénzből is gazdálkodik majd. Gyurcsány Ferenc pártja az eddigi 700 millió körüli összeg helyett ezentúl több mint 1,1 milliárd forintból szervezheti a parlamenti munkát és építheti a DK hátországát.

Ahogy a cikk elején írtuk, a pártok anyagi erőforrásait jelentősen befolyásolja a frakcióik mérete, a felálló képviselőcsoportok állami támogatása pedig az alapja lehet annak, ki hogyan tud majd kampányolni a 2024-es európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választáson. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a legnagyobb frakciót alapító DK valószínűleg még jobban bebetonozhatja majd pozícióját az ellenzéken belül. Mivel azonban az 1-2 százalékos pártok frakciói is több száz millió forintból gazdálkodhatnak, kiszorításuk egyáltalán nem tűnik könnyű feladatnak.

A frakciók állami támogatásának összege nem nyilvános adat, kérdésünkre az Országgyűlés Sajtóirodája nem osztotta meg velünk. A fentiekben említett számok tehát az Országgyűlésről szóló törvény és a parlament honlapján elérhető adatok alapján végzett, saját számítás eredményei.