Orbán Balázs szerint a magyar baloldal a jelenlegi konfliktus eszkalációjában érdekelt

A magyar baloldal a nyugati világ globalista, progresszív gondolatvilágát valló és továbbközvetítő rendszerekbe van bekötve, amelyek inkább háborúpártiak, és a jelenlegi konfliktus eszkalációjában érdekeltek. Ezekben a politikai körökben a fegyver- és katonaküldés a belépő, a mostani konfliktust is orosz és nyugati nagyhatalmi érdekek mozgatják, például Soros György és körei –mondta Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai tanácsadója, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a 24.hu-nak adott interjújában.

Orbán Balázs az interjúban beszélt a kormány álláspontjáról az orosz–ukrán háborúban, a visegrádi együttműködésről, a Marine Le Pennek adott négymilliárd forintos Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) hitelről, az orosz energiafüggésről, az országgyűlési választás eredményéről, az ellenzékről, az egyetemek finanszírozásáról, és végül a kormányalakításról is. Összeszedtük a legfontosabb állításokat.

Orosz–ukrán háború:

• Orbán Balázs azt mondta, hogy a magyar kormány nem tudott előre arról, hogy Oroszország meg akarja támadni Ukrajnát. Egyetért Menczer Tamás, külügyi államtitkár szavaival, aki szerint azért állították ezt a hazugságot, mert Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának.
• Arról, hogy Orbán Viktor nem ítélte el konkrétan a bucsai vérengzést azt mondta: „most olyan világot élünk, hogy ha valaki nem azzal kel mindennap, hogy megismétli: Putyin elnök egy elfogadhatatlan háborút indított Ukrajnával szemben, az nem jó ember”. Szerinte ha ezt nem teszi meg mindennap az ember, akkor a média fogja kiátkozni.
• A 2008-as grúziai invázióról ugyanazt gondolja, mint most az orosz–ukrán háborúról: el kell ítélni az agressziót, de a kormánynak van egy speciális Oroszország-politikája. Ennek lényege, hogy egyrészről a NATO és az Unió tagjai vagyunk, de másrészt pragmatikus együttműködésre van szükség Oroszországgal.
• Egyetért Mérő Lászlóval, miszerint nem a magyar nép, hanem a liberális értelmiség lett agymosás áldozata. Szerinte ennek kialakulásában a liberális sajtónak van nagy felelőssége.

Visegrádi együttműködés:

• Megerősítette, hogy a visegrádi együttműködésen belül valóban feszültséget okoz az országok eltérő viszonyulása a háborúhoz. Azt mondta: a kormány pozíciója Németországhoz vagy Franciaországhoz áll közelebb, nem Lengyelországhoz vagy a balti államokhoz. Ennek oka szerinte az eltérő történelmi tapasztalat, geopolitikai és gazdasági helyzet.

MKB-hitel:

• Korábban a Telexen tíz pontban összefoglaltuk, hogy miért szokatlan, hogy egy bank, jelen esetben az MKB 4 milliárd forint hitelt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali jelölt kampányára. Orbán Balázs szerint fontos hangsúlyozni, hogy egy bankról van szó, ahol üzleti alapon döntenek finanszírozási kérdésekről. Szerinte az sem igaz, hogy szélsőséges pártról lenne szó, hiszen több mint 13 millió francia szavazott Marine Le Pen politikájára.

Orosz energiafüggés:

• A Telex írta meg azt is, hogy Orbán Viktor éppen 2022-re ígérte azt, hogy Magyarország le fog válni az orosz energiáról. Erre Orbán Balázs úgy reagált: nem rajtunk múlt sajnos. Azt mondta, támogatnának egy olyan paradigmaváltást, ami az energetikát többé nem üzleti, hanem geopolitikai ügyként kezelné. Viszont amíg ilyenről nincs szó, addig nem hagyják, hogy a „lehetetlen szankciós javaslatokkal politikai atombombát dobjanak a magyar gazdaságra”.
• A politikai tanácsadó szerint ugyanakkor Magyarország gazdasági kitettsége Oroszország irányába nem jelentős mértékű. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy újabb, immár a hatodik szankciós csomagot jelentette be Oroszországgal szemben, amelynek leglátványosabb része az orosz olajimport gyors feladása és a harmadik országokkal való orosz energiabiznisz akadályoztatása lenne. Ennek megszavazásához azonban a tagállamok egyetértésére van szükség. A javaslatra Magyarország úgy reagált: az energiaellátásra vonatkozó szankciók számunkra „vörös vonalat” jelentenek. Most Orbán Balázs megerősítette: nem szabad a vétót visszavonni, mert az orosz kőolajnak és földgáznak nincs alternatívája.

Országgyűlési választás:

• Orbán Balázs szerint nem a háború miatt nyert ismét kétharmaddal a Fidesz. Szerinte legfeljebb rátett egy lapáttal az eredményre, de a folyamatok egyértelműek voltak anélkül is. Három jelenséget tapasztalt a kampányolása alatt, ami döntő lehetett: most voltak a legeltökéltebbek a szavazóik, a bizonytalanok közül sokakat felháborított a baloldal politikája, az ellenzék törzsbázisa nem volt annyira eltökélt.

Egyetemek finanszírozása:

• A beszélgetésben szóba került a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány is, melynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs. Az egyetem alapítványához 290 milliárdnyi részvénycsomag és 500 milliárd forint értékű állami vagyon került. Korábban mi is írtunk róla, hogy összehasonlításképp 18-szor annyit kereshet egy külföldi vendégtanár az MCC-n, mint egy magyar adjunktus az ELTE-n. Az MCC finanszírozásának kérdéséről Orbán Balázsnak a foci jutott az eszébe: „ha be akarunk jutni a Bajnokok Ligájába, meg kell néznünk az ott játszó klubok költségvetését. Ha azt a szintet nem érjük el, soha nem jutunk be. Ezért minden egyetem több forráshoz jutott, nem csak a modellváltók. Nem az történt, hogy kiemeltük az MCC-t, és sorsára hagytuk a magyar felsőoktatást, hanem egyszerre fejlesztjük az egész rendszert”.
• Azt is mondta, hogy az akadémiai, társadalomtudományi világ sok esetben balra tolódott, ezért kicsit jobbra kell csavarni a kormányt.
• Szerinte ezzel tisztában vannak az akadémián dolgozók is, ezért azt kéri tőlük: a diákok ne csak egyféle véleménnyel találkozzanak a tanulásuk alatt.

A kormány jövője:

• Orbán Balázs sejtelmesen beszélt az újonnan megalakuló kormányzat résztvevőiről. Annyit árult el, hogy több komoly szereplő is lesz a kormányban, mint fogalmazott: „tőkesúlyos lesz az új kormány”.