Fogós feladatok, alulfizetett tanárok – 10 pont a ma kezdődő érettségikről

Hétfőn elkezdődik az idei érettségi szezon. A hagyományok szerint a diákok reggel 9-kor a magyar írásbelikkel kezdik a vizsgákat, kedden matematikából, szerdán történelemből vizsgáznak. A többi tárgyból az írásbelik május 23-ig tartanak. A szóbeli vizsgákat emelt szinten június 1–9. között, középszinten június 13-24. között tartják meg.

A hétfői, a keddi és a szerdai írásbeli vizsgák délutánján a Telexen elérhetők lesznek a középszintű feladatlapok megoldásai magyarból, matematikából és történelemből.

Néhány érdekes feladatot rövid videókon is bemutat majd Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium magyartanára, Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa és Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gimnázium történelemtanára.

1. Beállt az érettségizők száma

Idén az előzetes adatok szerint 114 700-an fognak érettségizni, ami 3 ezerrel több a tavalyinál. A most vizsgázók közül mintegy 73 ezren végzősök, a többiek általában az egyetemi felvételi miatt tesznek vizsgát valamelyik tárgyból – hiszen az érettségi egyben az egyetemi felvételi vizsga is –, vagy előrehozott, szintemelő, kiegészítő, pótló, javító vizsgákat tesznek. Az érettségizők számában 2009 és 2013 között volt egy kiugrás. Akkoriban 130 ezernél is többen vettek részt a vizsgákon, amivel párhuzamosan az egyetemre bejutni próbálók száma is megemelkedett. Ezután azonban drasztikus, 15 ezres csökkenés következett be. Ez nem volt magyarázható a korosztály létszámának ilyen mértékű csökkenésével. A fő ok az volt, hogy a kormány jelentősen csökkentette az államilag finanszírozott helyek számát az egyetemeken, megemelte a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimum ponthatárokat, és igyekezett a diákok egy részét a gimnáziumok és a felsőoktatás helyett a szakmatanulás felé fordítani. Mindennek hatására az egyetemre felvételizők száma is csökkent. 2020-ban, a koronavírus első évében ugyan 113 ezren jelentkeztek, de végül csak 84 ezren vizsgáztak.

2. Széles a kínálat

Minden végzős középiskolás diáknak öt tárgyból kell érettségit tennie. Magyarból, matematikából, történelemből, valamint egy idegen nyelvből mindenkinek kötelező vizsgáznia, ezenkívül még egy tantárgyat kell választani. A kínálat igencsak széles. A hagyományos középiskolai oktatásban 76 tantárgyból lehet érettségit tenni, köztük digitális kultúrából, katolikus, református vagy evangélikus hittanból, beás vagy lovári nyelvből, népművészetből, honvédelmi alapismeretekből vagy belügyi rendészeti ismeretekből. Ezenkívül még van egy sor szakmai érettségi és előadó-művészeti vizsgatárgy is.

3. Újra lesz szóbeli

Az elmúlt két évben a járvány alaposan megzavarta az érettségiket is, amelyeket most ismét a hagyományos rendben tartanak meg, azaz ismét lesznek szóbeli vizsgák. Idén egy végzős osztály petíciót indított, hogy most se tartsanak szóbeliket, de a kormány nem osztotta ezt az elképzelést. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a 2019/20-as tanévben érettségizők csak 3 hónapot töltöttek online oktatásban, a járványhelyzet miatt mégsem kellett szóbelizniük. Az ő esetükben azzal az indokolták a szóbelik eltörlését, hogy nem volt lehetőségük a rendes felkészülésre. A most érettségizők ugyanakkor a felkészülésük jelentős részét online oktatásban töltötték, és a 2021. szeptemberi visszatérésük óta is rendszeresen kerültek karanténba diákok és tanárok. A petíció írói szerint így nem volt lehetőségük a szóbeli feleletek gyakorlására vagy a természettudományos kísérletek elvégzésére. A szóbeli érettségi fontosságáról egyébként megoszlanak a vélemények: ez egyesek szerint csak a gyengébb tanulók „átrugdosására” szolgál, mások szerint semmiképpen nem lehet szóbeli vizsga nélkül lezárni a középiskolai oktatást. Külön érdekessége volt a járványhelyzetnek, hogy szóbeli nyelvvizsgákat sem tartottak. Ennek köszönhetően 2020-ban és 2021-ben az idegen nyelvi érettségiken sokan úgy szerezhettek teljes értékű nyelvvizsgát, hogy nem kellett megszólalniuk az adott idegen nyelven, ráadásul az egyetemi felvételin is megkaphatták ezért a teljes többletpontot.

4. Most is figyelnek a járványügyi szabályokra

Bár a járvány alábbhagyott, idén is kell lennie a vizsgák helyszínén kézfertőtlenítőnek. A diákok és a tanárok maguk dönthetik el, hogy viselnek-e maszkot. Az írásbeli dolgozatokat egyesével kell beadni, hogy elkerüljék a diákok csoportosulását – olvasható az idei ajánlásban.

5. Ilyen ma egy magyarérettségi

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az érettségik feladatai a lexikális tudás számonkérése helyett egyre inkább a megtanult ismeretek alkalmazását igénylik. A középszintű magyar írásbeli érettségi 4 órás. Az első részében a diákok egy szöveget kapnak, majd ezzel kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolniuk. Ezután írniuk is kell egy rövid szöveget, levelet megadott szempontok alapján. Tavaly például két lehetőség közül választhattak. Röviden érvelniük kellett arról, hogy a fiatalok jelentős része szerint ma már sokkal menőbb videójátékozni, mint társasjátékokat játszani. A másik feladatban az iskolai diákönkormányzat képviselőjeként kellett kérvényt írniuk az iskola igazgatójának, amelyben iskolai természetjáró szakkör indítására tesznek javaslatot. Emellett természetesen megmaradt a hagyományos esszé, amelyben vagy egy irodalmi művet kell elemezni, vagy kettőt összehasonlítani. Tavaly Mikszáth Kálmán Szücs Pali szerencséje című novelláján kellett bemutatni a történetformálás sajátos elbeszélői megoldásait, valamint azokat az eszközöket, amelyekkel a narrátor a főszereplő személyiségváltozását mutatja be. A másik választható feladat Arany János Epilogus és Tóth Árpád Gyopár című költeményének, két létösszegző versnek az összehasonlítása volt. A tavalyi középszintű magyar feladatlapot itt nézheti meg, itt pedig a megoldókulcsot láthatja.

6. Egy kis matek

A középszintű matematika-feladatlapon vannak teljesen hagyományos, nagyon „matekos” feladatok, de akad egy-két kivétel is. Tavaly például bemutattunk egy olyan gondolkodtató logikai példát, amihez egyetlen képletet sem kellett tudni, csak az eszét kellett használnia az embernek. Nézze meg, vajon meg tudja-e oldani? Ha nem megy, ezen a videón Gerőcs László matematikatanár, tankönyvszerző ismerteti a feladat megoldását.

Itt van egy másik, hagyományos és viszonylag könnyebb feladat a tavalyi középszintű matematikaérettségiből.

Itt nézheti meg a teljes tavalyi középszintű matematika-feladatsort, itt pedig a megoldásokat.

7. Képek, ábrák, források a történelem írásbelin

A diákok szerdán 3 órát kapnak a középszintű történelem írásbeli teszt megoldására. A vizsga első része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból, második része szöveges esszéfeladatokból áll. A feladatok nagy részéhez szöveges forrásokat, (vak)térképeket, fotókat, képeket, diagramokat, táblázatokat mellékelnek, a diákoknak a háttértudásuk és ezek alapján kell megválaszolniuk a kérdéseket. Itt egy tavalyi feladat:

A megoldást megnézheti Repárszky Ildikó tavalyi feladatismertetésében:

Itt nézheti meg a tavalyi középszintű történelem-feladatsort, itt pedig a megoldókulcsot.

8. Számítanak a pontok

Az írásbeli érettségi dolgozatokra maximum 100 pontot lehet kapni, ez egészül ki a szóbeli eredményekkel. Akik egyetemre szeretnének menni, azoknak fontos a most születő eredmény, ugyanis az érettségi eredmény fontos részét képezi a felvételi pontszámnak. A felvételin elérhető maximum 500 pontból 200 a középiskolai teljesítmény és az érettségi eredmények átlagára jár, további 200 pont pedig a két felvételi tantárgy érettségijére. További maximum 100 többletpont járhat az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyeken elért eredményekért.

9. Megoldások a Telexen

Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján. A Telexen az érettségik lezárása után nem sokkal, reményeink szerint 14-15 óra körül látható lesz hétfőn a magyar, kedden a matematika, szerdán a történelem-feladatsor megoldása, amelyeket szaktanárok töltenek ki. Néhány érdekes feladatot a tanárok rövid videókban is bemutatnak.

10. Alulfizetett tanárok, utánpótláshiány

Vajon mennyire becsüli meg a társadalom a tanárokat, akiknek köszönhetően a diákok a járvánnyal nehezített elmúlt két évben is fel tudtak készülni az érettségire? Ebben a cikkünkben írtunk részletesen arról, milyen drámai képpel szembesülünk, ha megnézzük, mit is jelent pontosan az, hogy „keveset keresnek a tanárok”. Bár Magyarországon mindig alacsonyak voltak a pedagógusbérek más szakmákhoz képest, az elmúlt pár évben még látványosabb leszakadást látni. Ezzel összefüggésben a másik egyre feszítőbb probléma a pálya elöregedése és az utánpótlás hiánya. Ilyen feltételek mellett egyre nagyobb gondot fog okozni, hogy a fiatalokat egyáltalán a pedagóguspályára lehessen vonzani. A bérek miatt a szakszervezetek az év elején figyelmeztető sztrájkot, polgári engedetlenségi akciót, majd valódi sztrájkot tartottak. Az új kormánynak minden bizonnyal kezdenie kell valamit ezzel a helyzettel.