Baka András: Olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben

Az AFP hírügynökségnek adott interjút Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Baka az interjúban beszélt arról, hogy ha a korrupció annak ellenére sem jelenik meg a bírósági ítéletekben, hogy az elérhető adatok szerint a magyar állam az egyik legkorruptabb az egész unióban, annak valószínűleg politikai okai lehetnek, a jogállamiság helyzetét pedig a kommunista rendszerhez hasonlította – írja az Euronews.

„Ha a bíró bizonytalan, hogy meddig lehet bíró, ha el lehet venni a bírói státuszát, akkor ez egy sokk a bíróságok számára. Ez mindenki számára sokkoló, de egy olyan szakmában, ahol a függetlenség alapvető jelentőségű, különösen az.”

– mondta Baka.

Az egykori főbíró arról is beszélt, hogy az elérhető statisztikák szerint a magyar állam az egyik legkorruptabb az egész unióban, és ha ez nem jelenik meg a bírósági ítéletekben, annak van valamilyen oka. Szerinte a statisztikák – például a Transparency International januári felmérése – azt mutatják, hogy Magyarország az utolsó előtti helyen áll a korrupciós rangsorban. Ha ez így van, akkor ennek a korrupciónak normál körülmények közt tükröződnie kellene bírósági ítéletekben, de ez még sincs így.

Mint mondta, ha nem történik vádemelés súlyos korrupciós ügyekben, annak magyarázata csak a politika lehet. Érdemes megemlíteni, hogy Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője másfél hónapja a Transparency felmérését is emlegetve kérdezte Polt Pétert a korrupciós helyzetről, aki azt mondta, ezek nem objektív, ellenőrizhető adatok, majd arról írt, hogy az elmúlt hat évben több képviselővel szemben folyt büntetőeljárás korrupció miatt, mint az előző 25-ben

Baka arról is beszélt, hogy szerinte olyan fajta jogállamiság alakul ki, mint a kommunista rendszerben. Mint mondta, az nem volt jogállam, de a bíróságok funkcionáltak, és hozzátette, hogy az egész szisztémával volt baj, és ma azt érzi, hogy ugyanez a helyzet. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírósági hatalom egyetlen tömb, egyre inkább a politika befolyása alá kerül igazságszolgáltatás – tette hozzá.

A Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016-os ítélete szerint 2011-ben jogellenesen menesztette a kormány idő előtt, személyre szabott jogalkotással. Az ügyben az Európa Tanács nemrég ismét elmarasztalta a magyar államot, amely civil szervezetek szerint újabb erőteljes jelzés volt arra, hogy nem biztosított a magyar bírák függetlensége és véleménynyilvánítási szabadsága.