Polt: Az elmúlt hat évben több képviselővel szemben folyt büntetőeljárás korrupció miatt, mint az előző 25-ben

Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője „Milyen személyes felelősség terheli a korrupciós helyzet romlásában?” címmel kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt.

Írásában név nélkül megemlíti azt a kutatást, amely szerint „Magyarország az EU második legkorruptabb országa, már csak Bulgáriát sikerült megelőznünk”.

„A folyamatosan romló helyzeten és a rekord gyenge eredményünkön már meg sem
lepődünk. Elég, ha a Schadl–Völner–Varga-botrányra gondolunk. Az állam egyes vezetői pénzért adják-veszik az egyetemi vizsgákat, a diplomákat, félemlítenek meg bírókat” – írja, majd három kérdést tesz fel a legfőbb ügyésznek, aki válaszolt is rájuk. A teljes választ itt tudja elolvasni, a lényeget pedig alább:

Kérdés: Milyen személyes felelősség terheli Önt a korrupciós helyzet romlásában?
Válasz: Az Alaptörvény értelmében a legfőbb ügyész kérdezhető ugyan a feladatkörébe tartozó bármely ügyben, azonban a személyes felelősségéről véleményt alkotni nem tartozik ezek közé, arra az Országgyűlés hivatott.

Kérdés: Mit tesz azért, hogy Magyarországon csökkenjen a korrupció?
Válasz: Mivel a kérdésben a Transparency International Korrupciós Érzékelési Indexére (CPI) utal, ahogy az már a nevében is szerepel, úgynevezett percepciós mutató, vagyis nem objektív adatok, hanem közvélemény-kutatások adatai alapján rangsorolja az országokat. A CPI ezért csak a szervezet véleménye, mely a tudományos alapokat nélkülöző módszertan miatt nem is ellenőrizhető.

• 2018. és 2020. között a korrupciós bűncselekmények miatt indult ügyekben a váderedményesség fokozatosan javult,
• jelentősen meghaladja az uniós tagállamok átlagos vademelési arányát,
• rövidesen sor kerülhet az OLAF-fal együttműködés aláírására,
• az elmúlt hat évben több országgyűlési képviselővel szemben folyt büntetőeljárás korrupció miatt, mint az előző 25-ben,
• ezek a tények az ügyészség korrupció elleni elkötelezettségét bizonyítják.

Arról, hogy állami vezetők egyetemi vizsgákat, diplomákat pénzért adtak volna, nem merült fel adat, sem arról, hogy állami vezetők bírókat kívántak volna megfélemlíteni.

Kérdés: Milyen következménye lesz a Schadl–Völner–Varga-botránynak?
Válasz: A Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás lefolytatását követően kerülhet abba a helyzetbe, hogy vádemelésről döntsön.