A Kúria közleményben magyarázza, miért alakult ki véleménykülönbség politikailag kényes kérdésekben a Kúria és az Alkotmánybíróság között

„Nincs semmiféle csata a Kúria és az Alkotmánybíróság között” – ezzel a címmel adott ki közleményt csütörtökön a Kúria Kommunikációs Osztálya, reagálva arra, hogy a közelmúltban több, politikailag kényes kérdésben is jelentős véleménykülönbség alakult ki a Kúria és az Alkotmánybíróság (AB) között, írja a 444.

Az egyik ilyen ügy az április 3-i, gyermekvédelminek nevezett népszavazást érinti. A kormány által kezdeményezett népszavazás ötödik kérdését („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?”) a Kúria ősszel nem hitelesítette, mert szerintük nem egyértelmű a jelentése. A kormány erre megtámadta a Kúria döntését az Alkotmánybíróságon. Az AB decemberben a kormánynak adott igazat, megsemmisítették a Kúria döntését, és új eljárásra kötelezték. Most szerdán, március 23-án új döntés született a Kúrián: ismét elkaszálták a kérdés hitelesítését.

A másik vita a kormány tájékoztató hírleveleit érinti. A koronavírus-hírlevélre feliratkozóknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ az orosz–ukrán háborúról szóló tájékoztatás részeként az ellenzéket bíráló kampányüzenet is küldött. A Kúria ezt törvénysértőnek ítélte, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a végzést, mert szerintük a kormány teljesítette a tájékoztatási kötelezettségét.

Az Alkotmánybíróságon ma kizárólag az elmúlt 12 évben kinevezett bírák ülnek, a Kúrián viszont nagyrészt olyan bírák dolgoznak, akik sokévnyi bíráskodás után, alsóbb bíróságokról kerültek oda. A Kúria mostani közleménye nyilvánvalóan a Kúria elnöke, a 2021-ben a Kúria élére kinevezett Varga Zs. András álláspontját tartalmazza. A közlemény szerint nem az Alkotmánybíróság és a Kúria között van jogértelmezési vita, hanem legfeljebb egyes kúriai bírák és az AB között.

„Az Alkotmánybíróság jogosult alkotmányossági szempontból felülbírálni a Kúria és más bíróságok határozatait. Az Alkotmánybíróság döntése és az abban foglalt jogértelmezés mindenkire, így a rendesbíróságokra is kötelező. Ezeket a határozatokat a megismételt eljárásban a jóhiszemű együttműködés elve szerint kell olvasni és alkalmazni.

A Kúria mindenkor ezt teszi. Ennek ellenére elvileg nem zárható ki, hogy egy bíró vagy bírói tanács megismételt döntése sem bizonyul alkotmányosnak. Szándékos eltérés nyilván nem fordulhat elő, mert az nem lenne sem szabályos, sem észszerű.

Az igazságszolgáltatás természetéből adódóan azonban egy ilyen helyzet is csak megfelelő jogorvoslati eljárásban vizsgálható. Másként nem – igazgatási eszközökkel sem, nyilvános vita formájában sem oldható fel egy döntést érintő dilemma. Ha a felek élnek jogorvoslati jogaikkal, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nyilván meghozza a helyes, törvényes, az Alaptörvénnyel összhangban álló új döntést” – áll a közleményben.

Mindebből az olvasható ki, hogy hogy mivel a Kúriának nincsenek igazgatási eszközök a kezében, nem felelősek a kollégáik döntéseiért, kénytelenek bízni a kúriai bírák jóhiszeműségében, szakmaiságában. Ezért előfordulhat, hogy a bírák olykor szembemennek egy-egy alkotmánybírósági döntéssel.