Publicus: A magyar társadalom 63 százaléka szerint nem politikai akció, hanem igazi bérküzdelem a tanársztrájk

2022. március 18. – 11:29

Publicus: A magyar társadalom 63 százaléka szerint nem politikai akció, hanem igazi bérküzdelem a tanársztrájk
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Összesen a magyar lakosság mindössze 21%-a osztja a kormány álláspontját, miszerint a pedagógussztrájk csak politikai hangulatkeltés a választások előtt, míg azt, amit a pedagógus szakszervezetek is állítanak: fizetésük emelése érdekében álltak sztrájkba a tanárok, a megkérdezettek összesen 63%-a válaszolta a Publicus Intézet friss közvélemény-kutatása szerint. A Telex birtokába került kutatási eredmények alapján még a fideszes választók is rendkívül megosztottak a kérdésben, az ellenzékiek elsöprő többsége egyetért a pedagógusok munkabeszünetésével, de még a bizonytalanok is jobbára a tanárok oldalán állnak.

A kutatás telefonos, kérdőíves adatfelvétellel készült 2022. március 7-11. között, 1001 fő megkérdezésével. A minta a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív. A hibahatár +/- 3,1 százalékpont.

Az egyetértési skálákkal dolgozó kutatás szerint a magyar társadalom többsége, 63%-a tehát nem politikai, mint inkább bérharcnak látja a sztrájkot, ugyanakkor a pártpreferenciák alapján a kormánypártiak 46 százaléka ért egyet a fideszes állsponttal, míg a kormánypárti szavazók 36 százaléka is osztja azt, hogy a tanárok a béremelésükért szólalnak fel. Az ellenzékiek körében – nyilván nem véletlenül – ez a kérdés kevésbé megosztó: 87 százalékuk egyetért a tanárok követeléseivel, és nem gondolja, hogy politikai akció lenne a sztrájk – ez utóbbival csupán 3% tudott aznosulni.

Eközben a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők körében is 68 százalék látja a béremelésért folytatott érdekképviseleti eszköznek a tanári munkabeszüntetést, a kormányzati álláspontot pedig 13% osztja.

A válaszadók között, akinek általános- vagy középiskolás gyereke van, a többség – 65 százalék – azzal ért egyet, hogy nem politikai, hanem bérküzdelem a sztrják, a kormányzati narratívával a családosok mindössze 23%-a értett egyet.

Forrás: Publicus Intézet
Forrás: Publicus Intézet

Érdekesség, hogy abban a kérdésben, hogy a tanárok sztrájkja jogos-e annak ellenére is, hogy a kormány időközben megkérdőjelezhetővé tette annak legitimását egy rendelet kiadásával, már megosztottabb a kép. A többség, a válaszadók 51 százaléka még így is inkább jogonak tartja a sztrájkot, 31% viszont ilyen jogi környezetben már inkább nem. A pártpreferenciák tekintetében itt is jelentős eltérések mutatkoznak, hiszen a fideszes szavazók mindössze 9%-a válaszolt úgy, hogy az aktuális rendelet ellenében is jogos a sztrájk, míg 70%-uk szerint inkább nem az. Eközben az ellenzéki szavazók 93 százaléka úgy látja, inkább jogos akár a hatályos rendelettel szemben is a munkabeszüntetés, és mindössze 3%-uk válaszolt úgy, hogy inkább nem jogos. Érdekesség, hogy a bizonytalanok többsége, 53 százaléka szintén úgy válaszolt, kormányrendelet ide vagy oda, inkább jogosnak érzi a sztrájkot, miközben 24%-uk szerint így inkább nem jogos.

A gyermekesek a hatályos jogi környezetet érintő kérdésnél már jóval megoszottabbnak tűntek, hiszen erre a kérdésre 46% nevezte inkább jogosnak, míg 37% szerint a rendelet megsértésével inkább nem jogos sztrájkolni.

Azzal egyébként a családosok – azaz a felmérés szerint az általános- vagy középiskolás gyereket nevelők – egyértelmű többsége egyetértett, hogy a pedagógussztrájk a diákok érdekeit is szolgálja. Ezzel a megállapítással a gyereknevelő válaszadók 37%-a teljes mértékben, összesen pedig 60 százaléka valailyen mértékben egyetért, az „Egyáltalán nem ért egyet” választ a családosok 30%-a jelölte meg (mások inkább nem értettek egyet, a megkérdezettek 4 százaléka pedig nem tudja, illetve nem válaszolt).

Nem meglepő, hogy a diákok érdekeit érintően is jelentős különbséget mutattak a válaszok a pártpreferenciák alapján. A fideszes megkérdezettek 21 százaléka ért egyet azzal, hogy a pedagógussztrájt a diákok érdekeit is szolgálja, és 47 százalékuk szerint ez egyáltalán nem igaz. Eközben az ellenzékiek körében 80% teljes mértékben egyetért azzal, hogy a tanársztájk a diákok érdekeit is képviseli, a bizonytalanok körében pedig 41% válaszolt ugyanígy. Az 1-5-ig terjedő egyetértési skálán az ellenzékiek körében 6 százalék, a bizonytalanok körében 21 százalék jelölte meg azt, hogy egyáltalán nem ért egyet ezzel

A kutatás arra is rákérdezett, mennyire értenek egyet az emberek azzal a kijelentéssel: a sztrájk alapjog, ami semmilyen esetben sem korlátozható. Itt összesen szintén 63%-a a válaszadóknak mondta azt, hogy ezzel teljes mértékben egyetért, és az „egyáltalán nem ért egyet” kategóriát mindössze 11 százalék választotta. A kormánypárti szavazók 37%-a, az ellenzéki szavazók 87%-a, míg a bizonytalanok 68%-a is úgy nyilatkozott erre a kérdésre: teljes mértékben egyetért vele.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete régóta tárgyal a kormánnyal, de követeléseiket nem hallgatták meg. A tanárok fizetése folyamatosan szakad le a többi értelmiségi pályáétól és a nemzetgazdasági átlagkeresettől, nemzetközi összehasonlításban az OECD országai közül a második legrosszabbul fizetett helyen állnak a magyar pedagógusok A miniszterelnök korábban azt mondta: 2023-ban lesz lehetőség nagyobb béremelésre a tanároknál.

Az érdekképviseletek most azt követelik, hogy ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. Így a kormány által ajánlott 10 százalékon felül a garantált illetményüknek további 45 százalékkal kellene emelkednie januártól. Követelik a munkaterheik csökkentését, vagyis azt, hogy 22 órában határozzák meg a kötelező heti óraszámukat. Béremelést akarnak elérni az iskolákban nem tanárként dolgozó alkalmazottaknak is.

A járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány február 11-én egy olyan rendeletet alkotott, ami előírta a sztrájkoló tanároknak az elégséges szolgáltatásokat. Miután az iskolákban ilyenkor is gyerekfelügyeletet kell adni, meg kell tartani az órák felét, a végzősöknek pedig az összes érettségi tantárgy óráját, a szakszervezetek úgy látják: ezzel lényegében láthatatlanná és értelmetlenné teszik a tanárok munkabeszüntetését, azaz kiüresítik a sztrájkjog gyakorlását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma több ízben „kormányellenes kampányakciónak” minősítette a sztrájkot és az aköré szervező megmozdulásokat.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!