Amikor 800 menekülttel befut a vonat a Nyugatiba, akkor elvesznek a segítők és az információs táblák a tömegben

2022. március 10. – 18:20

Amikor 800 menekülttel befut a vonat a Nyugatiba, akkor elvesznek a segítők és az információs táblák a tömegben
Menekült embereket szállító vonat érkezik a Nyugati Pályaudvarra 2022. március 7-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Csütörtökre már 2,3 milliót is meghaladta az Ukrajnából menekülő emberek száma, közölte az ENSZ menekültügyi ügynöksége. Hazánkba a hivatalos adatok alapján csütörtök reggelig több mint 200 ezer ember érkezett a szomszédos, háború sújtotta országból. Közülük csak hétfőn,

egyetlen nap alatt majdnem négyezer menekült (köztük ezeregyszáznál is több gyerek) jutott el Budapestre, a Nyugati pályaudvarra, ahová több mint egy hete folyamatosan érkeznek a menekülteket szállító vonatok az ország keleti részéből.

A fővárosba vonattal érkezők többsége még mindig továbbutazásra készül, vagy legalábbis nem biztos abban, hogy maradna Magyarországon, azok ugyanis, akik eleve az itt maradás szándékával érkeznek, akár már a határon is kaphatnak megfelelő segítséget.

Na de mi történik azokkal, akik továbbjönnek, és Budapesten kötnek ki? Mi vár rájuk a pályaudvaron és azon túl? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor hétfőn egy fél napot a Nyugatinál töltöttünk, ahol láttuk, milyen az, amikor befut egy menekülteket szállító vonat, beszélgettünk menekültekkel és segítőkkel egyaránt, és éreztük a nem túl tavaszias hideget, amit ezek az emberek hosszú órákon, néha akár egész napokon keresztül is állnak ott a helyszínen. Szerdán pedig ellátogattunk a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Bánya utcai épületébe, ahol menekültek számára alakítottak ki ideiglenes szállást.

Humanitárius központ a 10. vágány mellett

Az átragasztott MÁV-os „Forgalmi változás” táblából nyomtatott piktogramokkal és kézzel készített feliratokkal barkácsolt valami, amely útbaigazítani hivatott a Nyugatiba érkezőket, tökéletes szimbóluma lehetne azoknak az állapotoknak, amikkel hétfőn mi magunk is találkoztunk. Látszott rajta a segítő szándék és az, hogy hivatalos szervek, segítő szervezetek és teljesen egyéni módon bekapcsolódó önkéntesek a krízishelyzetben improvizálva, központi irányítás nélkül igyekeznek megbirkózni a helyzettel, illetve az is, hogy ezek a megoldások napról napra, sőt óráról órára növik ki magukat, de nyilván nem tökéletesek.

Amikor ugyanis hét-nyolcszáz menekülttel együtt befut egy újabb szerelvény a tizedik vágányra, akkor az elcsigázott, fáradt, éhes, kilátástalan vagy épp sokkos állapotban lévő felnőttekből és gyerekekből álló tömegben sokszor elvesznek a táblák, de még a peron mellett várakozó önkéntes tolmácsok, információs segítséget kínálók is.

Amikor a főbejárat felé vezető utat rendőrök zárják le, végül is csak egyetlen út vezet kifelé, az, ami a rögtönzött humanitárius „központ”-on keresztül halad át, a Westend felé. A pályaudvar zajló felújítása ellenére megnyitott átjáróban nagy szervezetek (ottjártunkkor épp a Református Szeretetszolgálat, a Vöröskereszt és a Hit Gyülekezete) osztanak ételt, italt és a legszükségesebbeket gyógyszertől a higiéniai termékeken, illetve ruhákon, játékokon át kutya- és macskatápig. Ezen a fedett, szélcsendes helyen napközben van orvos, és mobil melegítőknek hála viszonylagos jó idő is, hely azonban nincsen. Így minden áthaladó csak addig marad, amíg megkapja azt, amire épp szüksége van.

Menekült emberek várnak a Nyugati pályaudvar melletti parkolóban 2022. március 7-én, a háttérben a melegedőbuszok és a transzferbuszok – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Menekült emberek várnak a Nyugati pályaudvar melletti parkolóban 2022. március 7-én, a háttérben a melegedőbuszok és a transzferbuszok – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A pályaudvar mellett, már a szabad ég alatt, az időjárás viszontagságainak többnyire kitéve folytatódik a segítségnyújtás, itt van

  • a Migration Aid sátra, ahol civil szállásfelajánlások alapján keresnek átmeneti szállást,
  • egy teljesen szervezetfüggetlen infópult, ahol civilek próbálnak elsősorban fuvarokat szervezni a menekülteknek, amivel eljuthatnak a szállásukra,
  • szintén teljesen szervezetfüggetlen, önkéntesek által működtetett adománypont,
  • további civil szervezetek, egyházak időszakos ételosztásai,
  • illetve két katasztrófavédelmi összekötő, akik váltásokban a nap 24 órájában szervezik ezen a helyszínen a vonattal érkező, háború elől menekülő emberek utazását és elhelyezését.

Továbbhaladva a parkolóban állnak az utasvárók hiányában járó motoros buszokból kialakított melegedők (egy ilyen buszon találkoztunk Galinával és Volodimirral), illetve reptérre, a Keleti pályaudvarra és a katasztrófavédelem szálláshelyeire is innen indulnak külön buszok.

Hova tovább?

Az, hogy a Nyugatinál hogyan találják meg az ideérkezők azt, amire szükségük van, leginkább a helyben, egymástól függetlenül megjelent, döntő többségében civil segítők együttműködésén múlik. Ők azok, akik központi koordináció nélkül az épp felmerülő igényekre, helyzetekre reagálva folyamatosan alakítják a rendszert. Még azoknak is szüksége van útbaigazításra, információra, időnként ideiglenes szállásra is, akik konkrét (magyarországi vagy külföldi) úti céllal érkeznek, de egyre több menekültnek van szüksége hosszabb távon is menedékre.

Sokakat ideiglenesen teljesen egyéni felajánlások alapján civilek fogadnak be az otthonukba, ennek a koordinálását a Migration Aid végzi a Nyugatinál.

Azok, akik várhatóan hosszabb ideig maradnak Magyarországon, jellemzően vagy a főváros, vagy a katasztrófavédelem szálláshelyeire kerülnek. Az önkormányzati férőhelyek koordinálásával részben a Menhely Alapítvány foglalkozik. Az alapítvány diszpécserszolgálata eredetileg hajléktalanellátó intézmények szállásait tartja nyilván, de most már összesen 12 partnerintézményük van, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) mellett civil szervezetek, kollégiumok és hotelek is fogadnak rajtuk keresztül érkezőket, összesen több mint 600 férőhelyen – nyilatkozta a Telexnek Aknai Zoltán, az alapítvány igazgatója.

A BMSZKI két olyan intézményében, ahol békeidőben hajléktalan embereknek nyújtanak szálláslehetőséget, most menekült családok kapnak helyet. Szerdán jártunk a Bánya utcai épületben, ahol két hete még koronavírus-fertőzött hajléktalan emberek elkülönítője működött, gyors átszervezés után múlt hét eleje óta viszont már Ukrajnából érkezőket szállásolnak el.

Az kijevi házaspár anyukái – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Az kijevi házaspár anyukái – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Mi magyarul beszélő kárpátaljai családok mellett egy olyan kijevi ukrán házaspárral találkoztunk, akik Egyiptomban nyaraltak, mikor kitört a háború. Velük volt mindkettejük édesanyja, az egyik idős asszonynak ez volt élete első külföldi utazása. Ők négyen döntöttek úgy, hogy a hazatérés helyett Magyarországot választják. Velük, és a hozzájuk hasonlóan magyarul és angolul nem beszélő menekültekkel apróbb ügyekben telefonos fordítóalkalmazásokkal kommunikálnak a BMSZKI szociális munkásai, a komolyabb témákat pedig telefonon, önkéntes tolmácsok segítségével bonyolítják.

A Bánya utca első befogadóként működik, jellemzően 2-3 napot töltenek itt az Ukrajnából érkezők. Biczók Zoltán intézményvezető szerint ezalatt az idő alatt azon dolgoznak, hogy mindenkinek megtalálják a megfelelő, hosszabb távú ellátási formát (civil felajánlások és civil szervezetek segítségével, vagy a fővárosi önkormányzat vidéki üdülőiben).

A katasztrófavédelemhez már azok kerülnek, akiknek semmilyen egyéb módon nem megoldható az elhelyezése. A katasztrófavédelem összekötőinek az állomáson az a feladatuk, hogy egy-egy vonat beérkezésekor felmérjék, hány embernek nincs hová mennie. Ezt a létszámot jelzik a szállások előkészítésén, a szervezésen és a logisztikán nem a helyszínről dolgozó operatív törzsnek, amely kiválasztja a megfelelő befogadóhelyet, ami lehet például közösségi épület vagy kereskedelmi szálláshely is. Ezekre aztán külön buszokkal utaztatják az embereket.

Mennyien kaptak már segítséget Budapesten?

A Migration Aid elnöke szerint akkora a pörgés a jelenlegi krízishelyzetben, hogy a szervezet nem tud pontos adatot mondani arról, hány embernek tudtak már magánfelajánlásokból és vendéglátóhelyek által felajánlott kapacitások alapján szállást szerezni. A hozzájuk érkezők többsége még mindig átmeneti, 1-2 napos szállást keres, a nyilvántartásukba csak azoknak van ideje bekerülni, akik hosszabb távon maradnak, de Siewert András a Telexnek azt nyilatkozta, hogy

keddig már meghaladta az ezret azoknak a száma, akik a Nyugati pályaudvarra beérkezve a Migration Aiden keresztül kaptak segítséget.

A BMSZKI Bánya utcai épületében 70 menekült embert tudnak fogadni – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
A BMSZKI Bánya utcai épületében 70 menekült embert tudnak fogadni – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Szerinte az is természetes, hogy a segítségnyújtás a pályaudvaron decentralizált, központi irányításnak nem lenne sok értelme, ugyanis csak lassítaná a dolgokat, ha folyton egy központba kellene mondjuk telefonálgatni, onnan kellene várni a döntéseket. A Migration Aid tapasztalata szerint a Nyugatinál egyébként a helyszínen lévő segélyszervezetek, civilek és önkéntesek jól tudnak együtt dolgozni, az aktuálisan felmerülő igényekre reagálva próbálnak megoldásokat találni a krízishelyzetben.

Annyit biztosan lehet tudni, hogy

  • a fővárosi önkormányzat keddig összesen 1500 Ukrajnából érkezett menekültnek nyújtott szállást, és több mint tízezer adag ételt osztott ki Karácsony Gergely szerint,
  • a katasztrófavédelem pedig a Keleti és Nyugati pályaudvarra érkezők közül naponta kétszáz-kétszázötven ember elhelyezéséről és utazásáról gondoskodik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása alapján.

Kövess minket Facebookon is!