Eltűnnek a téli hidegrekordok, és ez egyáltalán nem olyan jó hír, mint amilyennek elsőre tűnhet

A legutóbbi télen ötször is megdőlt a napi melegrekord, hidegrekordot viszont egyszer sem mértek Magyarországon. Hazánkban a tél számít a legváltozékonyabb évszaknak, azaz ilyenkor lenne a legnagyobb esélye meleg- és hidegrekordok előfordulásának is, de a Másfélfok.hu friss elemzése szerint az elmúlt tél példája nem egy kirívó eset.

„Az elmúlt tíz évben látványos eltolódásnak vagyunk a szemtanúi: miközben a melegrekordok száma még továbbra is változékonyabb vagy enyhén nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken, sőt, napjainkban már alig jelentkezik”

– olvasható a csütörtökön publikált jelentésben, amelyet Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa közösen jegyez. A kutatók az ország teljes területét vizsgálva elemezték az elmúlt két évtized változásait, és többek között arra jutottak, hogy:

• A hidegrekordok a 2000-es évek elején még a melegekkel közel azonos mértékben és szórásban fordultak elő, de a 2010-es években a hidegrekordok száma nagyon jelentősen csökkent (különösen az ország keleti és nyugati felében).
• Az utóbbi nyolc évben a relatíve hideg 2017-es telet kivéve az átlagnál jóval kevesebb napot és kisebb területet érintettek az extrém minimumok.
• A melegrekordok elsősorban az ország déli és keleti részén fordultak elő az elmúlt húsz év alatt.

A rendelkezésre álló adatok alapján a kutatók két különböző forgatókönyv alapján is megpróbálták modellezni, hogyan alakulhatnak a téli rekordhőmérsékletek a 21. század végéig. Az optimistának nevezett forgatókönyv azzal számolt, hogy csökkenni fog az éghajlatváltozást előidéző emberi tevékenység, a pesszimista viszont abból indult ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik tovább.

Mindkét modell azt mutatja, hogy 2030-tól egészen a század végéig egyre kevesebb lesz a hidegrekord, olyannyira, hogy a pesszimista forgatókönyv szerint ezek teljesen meg is szűnnek.

Az is látszik a két modell összevetéséből, hogy a 21. század közepétől egyre nagyobb szerepe van az emberi felelősségnek (azaz annak, hogy csökkentjük-e az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy a jelenlegi ütemben folytatjuk). 2080-tól a két forgatókönyv között már nincs átfedés:

a pesszimistább jövő szerint tovább erősödő melegrekordokra számíthatunk, míg az optimistább szerint már kissé megnyugvó éghajlatra és csökkenő számú rekordra van kilátás.

Bár elsőre vonzónak is tűnhetne a kevésbé hideg telek gondolata, a szakértők szerint egyáltalán nem érdemes örülni annak, hogy több lesz az enyhe, már-már tavaszias nap a téli évszakban. A klímaváltozás ugyanis ezzel párhuzamosan azt is jelenti, hogy az összes többi évszak is forróbb lesz, a természetes környezet vagy a mezőgazdaság alkalmazkodása pedig kérdéses.

Ahogy arról a Telex is beszámolt, a Másfélfok.hu korábbi elemzései szerint az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma hazánkban, és látványosan csökkent a havas napok száma Magyarországon az elmúlt tíz évben.