Szívet formálva tiltakoztak székesfehérvári pedagógusok, tanár nélkül nincs jövő, üzenték

Szerdán 11 órától 16 óráig a polgári engedetlenség eszközével élt a székesfehérvári Kossuth Lajos Általános Iskola mintegy harminc pedagógusa. Nem folytattak oktatási, nevelési tevékenységet, de azt nyomatékosították, hogy kiállásuk mindennemű pártpolitikától független, és nem kapcsolódik a szakszervezetek tevékenységéhez sem.

A pedagógusok egy néhány hete megjelent kormányrendelet ellen tiltakoztak, amely a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva meghatározta, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy sztrájk esetén. „Ezáltal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg” – írták.

Az érintett székesfehérvári pedagógusok hangsúlyozták: „A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről nem tantestületként, hanem egyénenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk, tettünk ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk.”

Azt is leszögezték, hogy az akciójuk nem az iskolájukat felügyelő és irányító tankerület, és nem az iskolájuk vezetősége, „kiváltképp nem a gyermekek és a szülők ellen irányul. Elsősorban tanítványaink és a következő generációk érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk.”

„Kötelességünknek érezzük, hogy kiállásunkkal is felhívjuk a figyelmet az alaptörvénybe foglalt jogainkra, valamint az oktatás kiemelt fontosságára. A SZTRÁJK ALAPJOG! TANÁR NÉLKÜL NINCS JÖVŐ!” – üzenték.

A kormány rendelete „láthatatlanná” tenné a sztrájkot

Szerda délelőtti cikkünkben megírtuk, hogy több helyen is folytatódott a tanárok tiltakozása. Többek között a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium, a gyöngyösi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium, Budapestről a Megyeri Úti Általános Iskola, a Lázár Ervin Általános Iskola, a Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola, a Németh László Gimnázium, a Budapest XIII. Kerületi Tomori Pál Általános Iskola több tanára is csatlakozott a tiltakozáshoz.

A PDSZ és a PSZ mai akciójára pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma kora este úgy reagált: „Nyugalomra, békére, a gyerekek és a szülők érdekeinek figyelembe vételére kérjük a pedagógus szakszervezeteket. A kormány több alkalommal egyértelművé tette, hogy egyetért a pedagógus bérek további emelésével. A béremelési programokat a pedagógusokkal kezdtük, bérük az elmúlt években több ütemben nőtt, idén januárban is emelkedett és 2023-ban is további emelést tervezünk. A kormány álláspontja szerint a koronavírus-járvány miatt sokszor szünetelt a jelenléti oktatás, az iskolai beteghiányzások miatt eddig is nagy teher hárult már a szülőkre és a diákokra. Fontos lenne, hogy a gyerekek végre zavartalanul tanulhassanak és a szülők nyugodtan dolgozhassanak. A kormány ezért döntött úgy, hogy sztrájkakciók esetén is biztosítani kell a gyermekek oktatását és felügyeletét.”

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, akkor több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.