Médiatanács elnöke: Nincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól

Koltay András, a médiahatóság új, kilenc évre kinevezett elnöke szerint lehet ugyan bebetonozásról beszélni, és lehet ugyan úgy keretezni az ő kinevezésének történetét, hogy elődje szándékosan mondott le a választás előtt, hogy így újabb kilenc évre lehessen egy a jelenlegi kormányhoz lojális vezetőt kinevezni a hatóság élére, de ő másképp látja – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökével a 24.hu készített interjút.

Emlékeztetőül: Koltayt azután jelölte Orbán Viktor a médiaügyeket felügyelő testület élére, hogy októberben lemondott Karas Monika korábbi elnök, akinek kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le, azaz a választások után. Így lemondásával megnyílt a lehetőség arra, hogy a jelenlegi kormány jelölhesse ki utódját, akinek mandátuma ráadásul kilenc évre, 2030-ig szól majd. Áder János államfő december elsején nevezte ki Koltayt az NMHH elnökévé, majd december közepén a parlament az NMHH mellett működő választott szerv, a Médiatanács elnökévé választotta meg. Koltay 2010 és 2019 között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja volt, 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Az interjúban a lap felveti, hogy nagyon könnyen el lehetett volna oszlatni a Médiatanács százszázalékos fideszességével kapcsolatos kritikákat, ha például a kormánypárti többség nem szavazza le azt a felvetést, hogy az ellenzék legalább egyetlen tagot delegálhasson a testületbe. Koltay válaszában csak arról beszél, minden törvényes, a tagok delegálása kívül esik a rájuk ruházott hatáskörön.

Azt is felteszik a Médiatanács elnökének kérdésként, hogy a KESMA a maga ötszáz orgánumával és a több mint százmilliárdból finanszírozott, politikailag irányított közmédia talán mégiscsak torzítja a magyar nyilvánosságot, de Koltay szerint

„nem az a fő kérdés, ki uralja a nyomtatott sajtót vagy a közmédiát. A magyarországi nyilvánosság ma olyan sokszínű, mint korábban soha, függetlenül attól, hogy politikai alapon ezt ki miként minősíti.”

Amikor Koltay arról beszél az interjúban, hogy a sajtószabadság a tulajdonlás szabadságát jelenti, akkor a lap felveti, a KESMA-hoz tartozó közel ötszáz orgánumot Fideszhez köthető tulajdonosok vásárolták meg, majd váratlanul, ugyanazon napon mindannyian ingyen felajánlották „tulajdonukat” az alapítványnak. Amire megint csak nem reagál érdemben a Médiatanács elnöke, csak azt mondja, „a modern nyilvánosságban az online kommunikáció sokszorosan meghaladja a hagyományos orgánumok elérését”.

Az NMHH oldalán szerepel egy olyan mondat, hogy „a Médiatanács folyamatosan figyeli a médiapiaci folyamatokat, és ha szükséges, ellátja azokat a hatósági feladatait is, amelyekkel megakadályozható a jogszabályba ütköző piaci koncentráció.” Rá is kérdez a lap, hogy amikor közel ötszáz orgánum egy alapítványba kerül, az nem piactorzító koncentráció-e. Választ megint nem kapunk, csak azt, hogy – amellett, hogy a KESMA ügye kívül esett az NMHH hatáskörén – Koltay szerint félreviszi a gondolkodást, ha egyszavas választ várunk arra, hogy a magyar nyilvánosság torz vagy nem torz.

„Ahogy a politikai erőviszonyok változnak, úgy módosulhatnak a médiapiac tulajdoni viszonyai is, ez jól kirajzolódott 2010 után. A nyilvánosság igen jelentős szelete azonban nem fogékony a magyar politika felől érkező erőhatásokra.”

Van egy kiszivárgott hanganyag, amelyen Bende Balázs MTVA-s szerkesztő bevallja, hogy a köztévében nem az ellenzéki összefogást támogatják, és ennek megfelelő narratíva alapján kell az anyagokat elkészíteni, akinek pedig ez nem tetszik, az mondjon föl. Ezzel kapcsolatban is érkezett bejelentés a Médiatanácshoz, de az volt a válasz, hogy csak közzétett tartalmakkal kapcsolatban léphetnek. Koltay erről most is annyit mondott:

„Erről az ügyről megvan a magam véleménye. De a megfelelő következtetést házon belül az MTVA vezetésének kell levonnia.”

Koltay szerint nagyon rossz irány lenne, ha egy hatóság mondaná meg, miről kell beszámolnia a médiának, és hosszabb fejtegetése végén kijelenti:

„Amúgy sincs ember ma Magyarországon, aki kiegyensúlyozott tájékoztatást várna el az egyes médiumoktól.”

Majd ezen kijelentését azzal támasztja alá, hogy a hatóság erre vonatkozó eljárást csak nézői, hallgatói panasz alapján indíthat, ezek viszont mára gyakorlatilag eltűntek, és csak politikai pártok „és társult civiljeik” adnak be panaszokat.

Koltay szerint minden médiumnak van saját értékrendje, irányultsága, a lap pedig felveti, hogy ez talán mégsem lehet indok arra, hogy az MTI egyáltalán ne számoljon be az egyik meghatározó közéleti eseményről, az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztásról, csak azért, mert az ellenzékről szól. Koltay azt válaszolja:

„Nem azt mondom, hogy a döntés ne lenne vitatható, de jogi szempontból nem támadható.”

További tökéletes válaszokat itt talál, érdemes elolvasni a teljes interjút.

Ahogy arról részletesen írtunk, a médiahatóság és a Médiatanács a legbotrányosabb esetekben is évek óta kerüli az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyről van szó, ellenben segédkezet nyújt az ellenzéki orgánumok elhallgattatásához: az elmúlt években a kormánypárttal szemben kritikus Klubrádió elvesztette a 92,9 MHz-es frekvenciára az engedélyét, miközben az egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvenciát a kormánypárti KESMA médiaholding adója, a Retro Rádió kapta meg.