A Kúriához fordul a Fejér megyei kórház a kirúgott főigazgató ügyében

2022. február 16. – 19:04

frissítve

Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító
Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház mint alperes, a másodfokú ítélettel kapcsolatban a Kúriához fordul felülvizsgálati kérelemmel dr. Csernavölgyi István volt főigazgató menesztésének ügyében – a közlemény a kórház főigazgatói titkárságától érkezett a Telexhez.

Egy nappal azután, hogy a Győri Ítélőtábla jogerős ítéletben 24 millió forint „távolléti díj”, illetve 4 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a Szent György kórházat, az intézmény jelezte, az ítéletet nem fogadják el, és a Kúriához fordulnak. A kórháznak a volt főigazgató, dr. Csernavölgyi István jogellenes menesztése miatt kell fizetnie. A per lassan két éve húzódott, a főigazgatót a Covid-járvány első hullámának elején, 2020. április 9-én rúgták ki, annak módjáról az ítélőtáblán azt mondta, „reggel még gyógyítottam, este már kikerültem az utcára”.

Frissítés február 17-én: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csütörtökön rövid közleményben reagált az ügyre. Azt írták: „A Győri Ítélőtábla a felmondást formai okból, az indoklás nem kellő részletezettsége miatt bírálta. Az érintett kórház bejelentette, hogy a döntés ellen a Kúriához fordul.”

A jogerős ítélet nyilván Kásler Miklós érintettsége miatt is lett országos hírű, a Győri Ítélőtábla bírói tanácsa ugyanis azt is kimondta, hogy a miniszter akkori nyilatkozata (Csernavölgyi Istvánról), illetve a minisztériumi közlemények alkalmasak voltak a főigazgató jó hírnevének megsértésére. A mai kormányinfón rákérdeztünk erre az ügyre is, Gulyás Gergely délben még azt mondta, tiszteletben tartják a bíróság ítéletét.

Dr. Ferenczy Tamás, a keddi határozatot hozó Győri Ítélőtábla szóvivője elmondta: rendszerint két fő okot szoktak megjelölni a felülvizsgálati kérelemnél. Az egyik az, ha az ítélettel elégedetlen fél – vagy vádlott – súlyos eljárási szabálysértésre hivatkozik; ez esetben erről feltehetően nincs szó a szóvivő szerint. A másik, ha az anyagi jog sérül, vagyis az a megoldás, amit alkalmazott a másodfokú bíróság, az ő álláspontjuk szerint eltér a kúriai határozatok gyűjteményében foglalt jogalkalmázásoktól.

Ennél konkrétabban – mondta – nem ismerheti még a kérelem okát, előtte látni kellene. Azt pedig nyilván akkor van értelme benyújtani az ügyfél jogi képviselőjének, ha már kézhez kapta és elolvasta az írásba foglalt határozatot, amire 30 napon belül kell sort keríteni. Utána 60 nap áll rendelkezésére, hogy a kérelmét benyújtsa a korábban eljárt első fokú bíróságra.

Közismert példa egyébként a felülvizsgálati kérelemre a vörösiszap-katasztrófa büntetőpere, amelyben az érintett védők a letöltendő szabadságvesztésre ítélt három cégvezető érdekében kért a Kúriánál jogorvoslatot a jogerős ítélettel szemben. Többek között eljárási kérdésre és jogi tévedésre hivatkoztak, de a Kúria elutasította a kérelmet.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!