Vörösiszapügy: a Kúria fenntartotta a Mal-vezetők börtönbüntetését

2020. november 27. – 11:42

Vörösiszapügy: a Kúria fenntartotta a Mal-vezetők börtönbüntetését
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Kihirdette a határozatát a Kúria pénteken a vörösiszapügyben. A Mal Zrt. három kulcsembere, az egykori vezérigazgató, a műszaki-stratégiai vezérigazgató-helyettes és a hidrátgyártási üzemvezető, aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt börtönben marad a Győri Ítélőtáblán tavaly megítélt büntetéseknek megfelelően.

B. Zoltánt, a Mal vezérigazgatóját négy év börtönre ítélték, a műszaki igazgató hároméves, a hidrátgyártási üzemvezető két és fél éves fogházbüntetést kapott. A vádlottak személyesen nem jelentek meg az ülésen, a börtönből kapcsolták őket.

Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke körülbelül egy órán át indokolta a döntést, miért nem láttak okot a jogerős ítélet megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban. A legfontosabb, alapvető meglátása a Kúriának az volt, hogy a közveszély már akkor is megvalósult volna, ha nem maró vörösiszap lett volna a nagy mennyiségű folyadék, ami kifolyt. Ebből a szempontból nincs olyan nagy jelentősége egyes olyan szakértői kérdéseknek, amelyekről a hosszadalmas bizonyítási eljárás során esetleg a szakértők nem tudtak egymással zöldágra vergődni. Maga az áradás, a lakott terület elárasztása már közveszély volt. „Ezt a gyereket nem a lúgos hatás vitte ki az édesanyja kezéből” – mondta a tanácselnök katasztrófa 14 hónapos áldozatára utalva. A három vezető mindegyikénél megállt a gondatlan közveszélyokozás, de B. Zoltán esetében ehhez hozzájött még egy szándékos bűncselekmény is. Ezt a bíróság szerint akkor követte el, amikor az iszap kiömlése után bagatellizálta a kockázatot, azt mondta a mentést irányító polgármesternek Devecserben, hogy az anyag nem mérgező, nem kell megijedni. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a szándékosság megállapítása ebben az esetben sem azt jelenti, hogy a Mal-vezető akarta volna az emberek halálát, a pusztulást, de amit tett, rossz irányba mutatott.

A gondatlan közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vádjával indult vörösiszapügy tizenöt vádlottja közül ők hárman voltak azok, akiket korábban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. A Győri Ítélőtábla 2019 decemberében meghozott jogerős ítéletét felülvizsgálati kérelemmel támadták meg, így került az ügyük a Kúria elé. A Kúria a határozathirdetés előtt mindössze egy ülést tartott, november elején, erre már a börtönből távkapcsolták a Mal-vezetőket.

Amikor 2010. október 4-én átszakadt a gát, és a vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, az iszapömlés 8 halálos áldozatot követelt. Meghalt egy 14 hónapos kisgyerek is, akit az anyja kezéből sodort el az ár. 227 ember sérüléseket szenvedett el a maró lúg miatt, a Torna patak élővilága kipusztult, a Marcalé is károsodott. 454 ember ingó és ingatlan vagyonában keletkezett kár, az anyagi kár összességében több 10 milliárd forint volt.

A vörösiszap-katasztrófa után hosszadalmas, kanyarokkal teli büntetőeljárás következetett. Az első bírósági ítélet, amelyet 2016 januárjában hirdetett ki a Veszprémi Törvényszék, még a Mal Zrt. összes vád alá helyezett munkatársát felmentette. Novemberben a Kúria előtt ezt – a maga idejében sokakat felháborító – régi ítéletet, illetve az azt meghozó bírót dicsérték a vádlottak ügyvédei. Méltatták, amiért mélyen beleásta magát az ügy szakértői kérdéseibe, és arról beszéltek, mennyire alapos munkát végzett 152 tárgyalási napon keresztül.

A bíró felolvass az ítéletet – Fotó: Bődey János / Telex

A Veszprémi Törvényszék 2016-os ítéletét azonban nem sokkal később hatályon kívül helyezték, és új eljárás kezdődött, amelyet a Győri Törvényszék folytatott le. Győrben első fokon már sokakat bűnösnek mondtak ki, és a fellebbezések után másodfokon, az ítélőtáblán hét vádlott esetében még tovább súlyosbítottak az ítéleten. A hét között volt az a három vezető is, akikről ma mondta ki a végső szót a Kúria. Az ő esetükben a súlyosbítás az első fokon kiszabotthoz képest hosszabb szabadságvesztést jelentett, a vezérigazgató és a műszaki helyettes esetében ezen kívül szigorúbb körülményeket, fogház helyett börtönt, a hidrátgyártási üzemvezetőnél pedig felfüggesztett büntetést cseréltek letöltendőre.

A vörösiszap-katasztrófának vannak olyan felelősei, akiket büntetőjogi értelemben soha nem vontak felelősségre. Büntetlenük maradtak, akik a tervezésnél, a hatósági engedélyek kiadásakor és az ellenőrzések során hibáztak. Ennek a helyzetnek az igazságtalanságával is érveltek a Kúria előtt a Mal Zrt. vezetőinek az ügyvédei.