Már a börtönből távkapcsolták a Mal-vezetőket a vörösiszap-tárgyalásra

Rabruhában, fehér maszkban jelentek meg a Kúria tárgyalótermének a monitorjain a Mal Zrt. egykori kulcsemberei kedd reggel, amikor elkezdődött a felülvizsgálati ügyük tárgyalása. A vállalat egykori vezérigazgatója Kecskeméten, a másik két vádlott – a műszaki-stratégiai vezérigazgató-helyettes és a hidrátgyártási üzemvezető, aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt – Szombathelyen ül.

A Győri Ítélőtábla által 2019 decemberében meghozott jogerős ítélet mindhármukat bűnösnek találta és letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Ráadásul még súlyosabb, hosszabb büntetést kaptak, mint első fokon: a vezérigazgató 4, a műszaki helyettes 3, a hidrátgyártási üzemvezető 2 és fél év szabadságvesztést. A vörösiszapper összesen 15 Mal Zrt.-s vádlottja közül egyedül ez a három ember kapott letöltendőt. Nem törődtek bele, így került az ügyük most a Kúria elé rendkívüli perorvoslati eljárásban. A jogerős ítélet felülvizsgálatát indítványozták.

A távkapcsolás jól működött, technikai probléma nem volt: a teremben a bírák, az ügyvédek, az ügyész és a hallgatók két monitoron végig figyelhették, ahogy a három elítélt csöndben, többnyire lehajtott fejjel, papírokat lapozgatva követi az eseményeket. Egyikük sem járult hozzá, hogy felismerhető felvételt készítsenek róluk.

A most felülvizsgálatra került jogerős, győri ítélet szerint a vádlottak tehettek róla, hogy a X-es kazettában felhalmozódott lúgos víz mennyisége és lúgossága a katasztrófa napján, 2010. október 4-én jóval meghaladta az üzemeltetési szabályok szerinti maximumot, és ezért voltak ennyire súlyosak a következmények, amikor átszakadt a gát (ami egyébként nem ezeknek az embereknek a hibája volt, hanem tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra lehet visszavezetni), és elöntötte a vörösiszap Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.

Az iszapömlés 8 halálos áldozatot követelt. Közéjük tartozott egy 14 hónapos kisgyerek is, akit az anyja kezéből sodort el az ár.

227 ember sérüléseket szenvedett el a maró lúg miatt, a Torna patak élővilága kipusztult, a Marcalé is megsínylette, 454 ember ingó és ingatlan vagyonában keletkezett kár, az anyagi kár összességében több 10 milliárd forint.

A gátszakadás egy hétfői napon következett be: az ítélet szerint ennek köszönhető, hogy nem volt még ennél is súlyosabb a katasztrófa, a lakosság nagyobb része ugyanis így legalább nem volt otthon.

A Mal Zrt-seket gondatlan közveszélyokozásban és hulladékgazdálkodás rendjének megsértésében találták bűnösnek. Az elmarasztaló ítélet azután érte őket, hogy a kanyarokkal teli büntetőeljárásban első körben, 2016 januárjában a Veszprémi Törvényszék még felmentett mindenkit – a Mal Zrt. összes vád alá helyezett munkatársát, velük együtt. Ez a döntés akkor sokakat felháborított. Nem sokkal később a felmentő ítéletet hatályon kívül helyezték, és új eljárást kellett lefolytatni. Ekkor már nem Veszprém kapta vissza az ügyet, hanem a Győri Törvényszék kezdte újra a pert, majd innen került tovább a Győri Ítélőtáblára. Ebbe az ítéletbe az ügyészség a maga részéről belenyugodott: most, kedden is a fenntartását indítványozta az ügyész.

Ezen a ponton, a Kúrián bizonyításnak már nincs helye. A keddi tárgyalási napot javarészt a három Mal Zrt-s védőinek az érvelése töltötte ki. A három ügyvéd együttműködik egymással.

Közös állításuk az, hogy a három ember egyike sem felelős a katasztrófáért, fel kell menteni őket.

A felmentést, illetve azt próbálják elérni, hogy a Győri Ítélőtábla ítéletét helyezzék hatályon kívül, és legyen új eljárás, mégpedig azon a Veszprémi Törvényszéken, amely még 2016-ban mindenkit felmentett.

Gerjesztett elfogultság, bűnbakok

Az ügyvédek mindhárman dicsérték a veszprémi bírót, aki ezt a régi felmentő ítéletet hozta, felemlegették, mennyire alapos munkát végzett 152 tárgyalási napon keresztül, milyen mélyen beleásta magát az ügy szakértői kérdéseibe.

A Mal Zrt. egykori vezérigazgatóját védő Bánáti János arról beszélt: a felmentő ítélet „politikai vihart ” idézett elő, felidézte, hogy vezető politikusok kérték számon a döntést, és Bánáti szerint ezután már „a közhangulat által gerjesztett elfogultság” volt látható, „furcsa körülmények között” zajlott a megismételt eljárás. A hidrátgyártási üzemvezető védője szerint „a társadalmi elvárás szerint bűnbakot” kerestek.

Az ügyvédek szerint lényegében az történt, hogy az új, megismételt eljárásban már nem volt semmiféle bizonyítás, a Győri Törvényszék abból az anyagból dolgozott, amit a veszprémi összeszedett, de homlokegyenest eltérő következtetésre jutott a vádlottak bűnösségéről.

A védői perbeszédek központi motívuma volt annak az igazságtalansága, hogy büntetőjogi szempontból kizárólag a Mal Zrt-seket vonták felelősségre, miközben azok, akik annak idején a tervezésnél, a hatósági engedélyek kiadásakor és az ellenőrzések során hibáztak, büntetlenül maradtak.

Az ügyvédek érvelése szerint nem volt elvárható a védenceiktől, hogy mindenről tudjanak, és hogy kételkedjenek: jogállamban joggal bízhattak a tervezőkben és az engedélyeket megadó, az ellenőrzéseket lefolytató hatóságokban.

Ezt a bizalmat jutalmazták aztán büntetéssel, mondta a műszaki-stratégiai vezérigazgató-helyettes ügyvédje, Pál Helga, aki szerint „a katasztrófa előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt”, védence esetében pedig „szinte önmagában a Mal Zrt.-nél betöltött munkakörét” szankcionálta a bíróság. Ő egyébként megemlítette azt is, hogy nemcsak a büntetőeljárás az, ami már egy évtizede húzódik: a 100 milliárd forint körüli közigazgatási bírság ügyében is nemrég újabb eljárás-megismétlésről döntöttek.

Az ügyvéd Cervantes Don Quijote-ját idézve azzal fejezte be a beszédét, hogy 10 év után is hisz abban, hogy nem hiábavalóan küzdenek. Miután leült, Márki Zoltán, a Kúria tanácsvezető bírója mosolyogva megjegyezte:

„valamennyien azért vagyunk itt, mert hiszünk az igazságban”.

A Kúria november 27-én fog határozatot hirdetni.