Jogerős: Kásler nyilatkozata a kirúgott igazgató rossz hírét keltette
2022. február 15. – 13:54
A Győri Ítélőtábla összesen 28 millió forintot ítélt meg dr. Csernavölgyi Istvánnak, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 2020. április 9-én jogellenesen menesztett főigazgatójának. A kórházvezetőnek azért kellett távoznia, mert a Covid-járvány első hullámában intézménye megcsúszott az elhunytakra vonatkozó adatszolgáltatással. Az orvosszakma joggal gondolhatta akkor úgy, hogy Csernavölgyi esetével figyelmeztetik a többi kórházigazgatót: a parancs az parancs.
Már első fokon is Csernavölgyi nyert: az ügyében eljáró Tatabányai Törvényszék szintén kimondta felmondásának jogellenességét, és ezért 24 millió forint elmaradt munkabért, illetve annak kamatait ítélte oda a volt kórházigazgatónak. Az intézményvezető ugyanakkor sérelemdíjat is követelt (harminc millió forintot, szintén kamatostul), azt első fokon nem ítélték meg, így fellebbezett. Másodfokon már nem harminc, hanem 10 millió forint szerepelt a beadványában. A Győri Ítélőtábla ma hozta meg a végleges döntést.
De előtte az előzményről, amelyet a peranyag részletesen taglal, és nagy vonalakban mi is ismerjük, mert az ügyből országos hír lett. A Covid-járvány magyarországi első hullámának elején (2020. március 24-én) a kórházigazgatók emailt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Központtól – adatszolgáltatásra szólították fel őket. Ha Covid-19-haláleset történik az intézményükben, azonnal jelenteni kell. A Szent György kórházban az volt az eljárásrend, hogy az üzenetet az orvosigazgatónak kell továbbítani.
A Fejér megyei kórházban 2020. április 4-én következett be az első Covid-haláleset, aznap ketten hunytak el. Április 5-én aztán még egy beteg, április 6-án pedig négy személy halt meg koronavírus-fertőzés miatt. A bajok itt kezdődtek. A kórház egyik dolgozója a jelentést csak április 8-án 12 óra 42 perckor küldte el az illetékeseknek, s mivel látta, hogy az április 6-i jelentésből egy elhunyt kimaradt, így 13 óra 26 perckor a hiányzó adatot még korrigálta.
A minisztérium államtitkára már másnap választ várt arra, hogy miért csak 8-án jött az első jelentés, s mi történt pontosan azzal az 5-6 beteggel, akik a kórházban Covid-fertőzés miatt elhunytak. Az akkor még főigazgatóként regnáló Csernavölgyi nem vitatta, hogy a jelentési kötelezettségről szóló email elkerülte a levelezést kezelő kollégái figyelmét. De azt is hangsúlyozta, hogy április 5-én, amikor a jelentés hiányát neki jelezték, korrigálták a hiányt, majd pontosították az adatot is. De ez nem volt elég, a kórház azonnali hatállyal megszüntette dr. Csernavölgyi István munkaviszonyát.
A Szent György kórház parancsnoka a még ugyanezen a napon kelt feljegyzésében rögzítette, hogy „a 2020. március 24-én érkezett ügyiratban foglaltak nem teljesítésével kapcsolatban a kórházigazgatót felelősség nem terheli”.
Ezt követően felmondott az orvosigazgató, a kórházi dolgozók a köztársasági elnöknek írtak levelet a menesztés visszavonását kérve, és még Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is megszólalt az ügyben. Azt írta akkor, hogy „a közvélemény megnyugtatását az szolgálná, ha a fenntartói intézkedést megalapozó, vagy az annak nyomán induló esetleges belső vizsgálat eredményét megismerhetnénk”. A vizsgálatot az orvosigazgató lemondása miatt végül nem folytatták le.
Kásler Miklós miniszter 2020. május 20-án a Demokratában még egyszer beleszállt Csernavölgyibe, amikor azt nyilatkozta, hogy „nemcsak ez (az adatszolgáltatás csúszása – a szerk.) volt a gond, hanem hogy egyszerűen nem követték az utasításokat, és kialakult egy fertőző góc a kórházon belül. Az orvosigazgató a legújabb hír szerint magára vállalta a hibákat, de a felelősséget egy személyben a kórház főigazgatója viseli. Az ő feladata a hibák megelőzése, észlelése és azok megszüntetése.”
Megérkeztünk a jelenbe, a kórház (ebben a perben az intézményt pereli a volt főigazgató) is fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, a másodfokú tárgyalás ugyanakkor a jogi képviselőjük jelenléte nélkül zajlott. Eljött viszont az ülésre Csernavölgyi István. A kórház arra hivatkozott még első fokon, hogy a volt főigazgató nem szenvedett sérelmet, sőt: a közvélemény szemében pozitív szereplője ennek a történetnek, a minisztériumi közleményt, illetve a Kásler-féle nyilatkozatot pedig nem kellene a kórházénak tekinteni. Csernavölgyi ügyvédje az ellenkezőjét gondolja. Ha az orvosszakma tudta is, hogy az igazgató nem vétett szakmai hibát, a közvélemény a közleményekre építő hírekből joggal gondolhatta ezt. A minisztériumi és miniszteri nyilatkozat „objektív alkalmas volt arra, hogy a felperes rossz hírét keltse”.
Csernavölgyi is megszólalt, hangsúlyozva, hogy „ez az ügy nem a pénzről szól”.
Az igazságomat keresem, tartozom ezzel a családomnak, a barátaimnak, és azoknak a volt kollégáimnak, akik ott álltak, amikor el kellett hagynom a kórházat. A helyet, ahol évtizedek óta dolgoztam. Reggel még gyógyítottam, este már kikerültem az utcára.
A főigazgató hamis állításnak minősítette a minisztériumi közleményt és a miniszteri nyilatkozatot is, ráadásul – mondta szintén a tárgyalóteremben – ezt követően mindent megtettek, hogy szakhatósági vizsgálatokkal alá tudják támasztani ezeket az igaztalan állításokat. Vizsgálatot zúdítottak a kórházra, érdeklődtek a kollégái és a barátai körében róla, ráadásul még meg is fenyegették, hogy ha nem áll el a keresetétől, további eljárást indítanak a környezete ellen. „De azt mondtam, hogy nem, nem vonom vissza.” Az orvos állítja, semmit nem találtak a szakhatóságok, ami alátámasztotta volna a szakmai hiányosságokat. „Ez a kórház a Covid-járvány elején az országos intézkedéseket megelőzve reagált a helyzetre, több megye helyett feleltünk meg az elvárásoknak.”
Végül köszönetet mondott az egykori kollégáinak, és beszélt arról a kórháztörténeti könyvről is, amelynek az előszavát végül megírta, de a kórházvezetés már nem adta át neki, elmehetett volna a portára átvenni. „Üzenem ugyanakkor, hogy nem törtem össze, van családom, vannak barátaim és van állásom, de ezt nem annak köszönhetem, aki a hajtóhadjáratot elindította ellenem.”
Csernavölgyi doktor most Budapesten a magánegészségügyben dolgozik, az állami szférában nem tudott elhelyezkedni. Napi 150 kilométert ingázik, angolul tanul, reggel indul, este ér haza. A bíróság jogerősen is megítélte neki a 24 millió forintot „távolléti díj” címén, s emellett még 4 millió forint sérelemdíjat is. A miniszteri-minisztériumi nyilatkozatok ugyanis alkalmasak voltak dr. Csernavölgyi István jó hírnevének megsértésére, s egyéb hátrányok is érték, érik nap mint nap. „Győztünk” – ennyit mondott a tárgyalóteremből kilépve a volt főigazgató.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.