Nem volt jutalékos rendszer, irányított pályázat – elfogadta a főváros a Városháza eladását vizsgáló bizottság jelentését

Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. (Az erről szóló előterjesztés innen letölthető.)

A bizottság fideszes elnöke által beterjesztett kisebbségi jelentést, melyben számos kérdést tisztázandónak tartana még az ügyben, nem fogadta el a testület. A kisebbségi véleményben többek között az áll, hogy a Városháza eladásával kapcsolatban több külföldi befektetőt kerestek meg, az ingatlanértékesítési „jutalékos rendszer” meglétéről a bizottság nem tudott kétséget kizáró megállapítást tenni, abban a kérdésben, hogy voltak-e gyanús ingatlanértékesítések a fővárosi vagyonkezelőnél, a bizottság „dolgavégezetlenül fejezte be a munkát”, nem tudták meghallgatni az ügy két főszereplőjét, Gansperger Gyulát és Berki Zsoltot, valamint a szakértő nem tudta megerősíteni, hogy a kiszivárgott hangfelvételek az orosz titkosszolgálat készítette/készíttette volna. (A teljes jelentés innen letölthető.)

A vitában felszólalt többek között (időrendi sorrendben) V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki szerint nagyon nehéz volt részt venni a vizsgálati folyamatban, „ahol a tény nem tény volt, hanem igazából valami más”. Véleménye szerint két ember beszélgetése volt ugyanis tényként eladva, amiről kiderült, hogy valójában hazugságok voltak, amik koncepciós céllal kerültek fel egy hangszalagra.

Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) szerint az, hogy a főváros nem fogadja el a kisebbségi véleményt, azt bizonyítja, hogy az egész bizottság egy bohózat volt, előre lehetett tudni, mi lesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: beszűkítette a vizsgálat lehetőséget, hogy a bizottságban a vizsgáltak (a városvezető koalíció pártjainak képviselői) voltak többségben. Leszögezte: sok kérdés volt, amiben a bizottság nem tudott egyértelmű megállapítást tenni, például a jutalékos rendszerről elhangzott állításokat sem sikerült cáfolni.

Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a (kisebbségi) jelentésében szereplő állításokat tudták kideríteni, ezért vállalja a felelősséget. Karácsony Gergely főpolgármesternek célozva szavait, hozzátette: „vagy azért mert tudott az eladásról, vagy azért, mert nem tudott róla, el kéne gondolkoznia, ez a megfelelő munkahely-e a számára”. Közölte: a lelkiismerete tiszta, a munkát elvégezték. A nyomozó hatóság fogja még vizsgálni a szerepeket, de a bizottság idáig jutott.

Karácsony Gergely zárszavában arról beszélt, hogy kellemetlen volt az ügy, de nem azért, mert bármi igaz lenne belőle, hanem azért, mert így nagyon nehéz lesz együtt dolgozni a városért a fővárosi Fidesszel. „Önök asszisztáltak egy lejárató kampányhoz, amiből kiderült, semmi nem igaz” – tette hozzá.

A Városháza-ügy azzal indult tavaly novemberben, hogy megjelent: a főváros vezetése el akarja adni a Városházát, amit a főpolgármester rögtön cáfolt. Ezután sorra jelentek meg olyan Anonymous-videók, amiken üzletemberek, ingatlanosok és a fővárosi vagyonkezelő munkatársa beszélgetnek különböző fővárosi ingatlanok esetleges eladásáról, majd kiderült, hogy a főváros vezetése előtt valóban volt egy anyag, amiben opcióként a Városháza eladása is szerepelt, de azt elvetették. Az ügyek kivizsgálására állt fel a fővárosi képviselőkből álló eseti bizottság, ennek a jelentését vette tudomásul a Fővárosi Közgyűlés szerdán.