Január végére készülhet el a jelentés a Városháza-ügyről

Elfogadta a munkarendjét a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság hétfőn, a testület a tervek szerint meghosszabbítaná a megbízatását, és január végére készítené el a jelentését – írja az MTI.

A bizottság fideszes elnöke, Kovács Péter meghívta a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. ingatlaneladásoknál közreműködő munkatársait, de az összes érintett ugyanazt a választ adta: egyikük sem kíván megjelenni a bizottság előtt, és írásban válaszolnak a kérdésekre.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök emailben válaszolt neki, ő is írásban kíván majd válaszolni – mondta, hozzátéve, hogy kérte, hogy Bajnai online kapcsolódjon be a bizottság munkájába, erre választ még nem kapott. November végén mutattuk be, hogy a volt miniszterelnök hogyan került bele az ügybe.

Kovács Péter javaslatára a bizottság írásban több mint húsz kérdést tesz fel a BFVK érintett munkatársainak. A kérdések egy része arra vonatkozik, hogy milyen szabályok szerint történik a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok értékesítése, de azt is megkérdezik, hogy ismerik-e és látták-e a BFVK épületében Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Bajnai Gordont.

A héttagú testület – a négy baloldali tag előterjesztése alapján – döntött a munkarendről, valamint arról, hogy kezdeményezik a bizottság megbízatásának meghosszabbítását.

Ezek szerint a testület a január 21-i ülésen fogadná el a jelentését.

Ez azt jelenti, hogy Láng Zsoltnak nem kell aggódnia, hogy ellehetetlenül a vizsgálóbizottság, nem kell péntekig leadniuk a jelentést.

A bizottság először Barts J. Balázst, a BFVK vezérigazgatóját tervezi meghallgatni a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési folyamatáról, továbbá írásban kérdezhetik majd Bajnai Gordont, Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Megdet Rahimkulovot, Ruszlan Rahimkulovot, Timur Rahimkulovot és Zentai Pétert. Továbbá meg kívánják hallgatni Tordai Csabát, a BFVK igazgatóságának elnökét, valamint Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest.

Ugyancsak első körben írásban kérdeznék Berki Zsoltnak a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítéseiben 2017 óta betöltött szerepéről az azóta hivatalban volt és lévő főpolgármestereket, valamint a vagyongazdálkodással foglalkozó helyetteseiket, akiket aztán meg is hallgatnának.

A testület külső szakértők meghívásával tájékozódna „az orosz típusú dezinformációs kampányok” jellegzetességeiről, a választások előtt a belpolitikába való idegen beavatkozás módszereiről is.

Horváth Csaba zuglói polgármester javaslatára döntöttek arról, hogy olyan ingatlanértékesítésekről tárgyal csak a bizottság, amelyeket a testület bármely tagja az ügyben relevánsnak tart.

A munkarend kialakításáról szóló vitában Kovács Péter a testület négy tagjának indítványára reagálva azt mondta, nagyon jók a javaslatok, csak kicsit felületesek, ennél szerinte „mélyebbre kellene ásni”, és azokat is meg kell hallgatni, akiket nem neveztek meg, de tanúi lehettek az eseménysorozatoknak.

Láng szerint a bizottsági munka félrevitelét jelenti, és teljesen értelmezhetetlen, hogy a bizottság tárgyalja a titkosszolgálati módszereket. Ez arról szól, hogy ne a lényegi dolgokról beszéljenek.

Soproni Tamás, a bizottság alelnöke, terézvárosi polgármester arról beszélt, a vizsgálóbizottság egy olyan ügyből indult ki, amely „nem létezik”: a Városháza eladását senki nem tervezi. Tehát szerinte az ügy nem létezik, amit a testület vizsgál.

Láng szavaira reagálva megjegyezte, nem mérlegelhetnek, hiszen a Fővárosi Közgyűlés döntött arról, hogy a bizottság vizsgálja meg, a hangfelvételek készítésének, azok összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható-e a jövő évi országgyűlési választásokba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével.

A Városháza-üggyel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja.