Gattyán György nyílt levélben kéri az ellenzéket: tárgyaljanak vele a közmédiáról, béremelésről, állami hirdetésekről

„A Megoldás Mozgalom alapító-elnökeként fontosnak tartom újra tisztázni politikai szerepvállalásom alaptézisét. Ragaszkodva eddigi megnyilvánulásaim legfontosabb gondolataihoz, leszögezem, hogy célom a kormányváltás biztos és zökkenőmentes megvalósítása, nem pedig annak késleltetése vagy megakadályozása”

– így kezdődik Gattyán György nyílt levele, amelyet „minden, a változásért tenni akaró honfitársamnak, az Ellenzéki Összefogás Vezetőinek” címzett.

Azt szeretné, ha „a múltat végleg magunk mögött hagyva, hazánk ténylegesen átlépjen a 21. századba”. Felajánlja segítségét a kormányváltó erőknek, amennyiben ők is elköteleződnek az általa javasolt programpontok mellett.

„Felkérem az Ellenzéki Összefogást, hogy tegyenek szándéknyilatkozatot, amelyben kifejezik támogató hozzáállásukat, elhatározásukat a Megoldás Mozgalom alább felsorolt pontjaival kapcsolatban. Ha egyetértenek ezekkel a törekvéseinkkel, arra kérem Önöket, hogy 2022. január 17-ig kezdeményezzenek közös tárgyalássorozatot a Megoldás Mozgalommal a részletek kidolgozásáról, hogy a pontokból a tavaszi választásokig egy, a két fél által aláírt javaslatcsomag készülhessen” – közölte.

A Megoldás Mozgalom a következő javaslatokat teszi:

1. A magyarországi közbeszerzési rendszert strukturálisan át kell alakítani, hogy azt egy olyan digitális informatikai rendszer felügyelje, amely valós megoldást nyújt a személyi jellegű visszaélések megszüntetésére, és a mesterséges intelligencia előnyeit kihasználva képes legyen az átlagostól eltérő (gyanús) beszerzések automatikus felderítésére. Az e-közbeszerzést ma már számos nagy, nemzetközi informatikai vállalat olyan szoftverekkel támogatja, amelyek a „big data analytics” alapján értékelik a beérkezett ajánlatokat, és hasonlítják össze az iparági sztenderdekkel. Magyarországnak ebbe az irányba kell elmozdulnia.

2. A kormányváltást követően, azonnali (további) 10 százalékos alapbéremelést kell végrehajtani az állami közoktatásban dolgozók részére, a jelenlegi egyházi támogatások terhére. Továbbá garanciavállalást kell tenni arra, hogy az állami oktatásban dolgozók teljes bére inflációkövető lesz. A kormány évről évre megemeli az egyházak támogatására szánt keretösszeget, miközben a tavalyi évhez képest idén több tízmilliárd forinttal csökkentette az oktatásra, a pedagógusok bértámogatására szánt összeget.

3. Gondoskodni kell arról, hogy a magyar fiataloknak megteremtsük a versenyképes, digitális jövőt, ezért minden 14. életévét betöltött magyar állami közoktatásban részt vevő fiatalnak biztosítson az állam alanyi jogon egy szoftverekkel felszerelt, távoktatásra alkalmas hordozható számítógépet – amelyet érvényes tanulói jogviszonnyal a jogosult automatikusan megkap –, és amely a tanulmányok sikeres befejezését követően a diák tulajdonába kerül.

4. A kormányzati szervezetek és a 100 százalékban állami tulajdonban lévő, nonprofit vállalatok kommunikációs és hirdetési kiadásait radikálisan csökkenteni és korlátozni kell, hogy azok összesen ne haladhassák meg a nettó 10 milliárd forintot. Csak az elmúlt négy évben több százmilliárd forint ment el a kormányzati és az ahhoz kapcsolódó, állami tulajdonban lévő szervezetek kommunikációjára. Ha a legnagyobb hazai kereskedelmi vállalatok képesek nagyságrendileg ekkora reklámbüdzséből gazdálkodni és hatékonyan kommunikálni, akkor semmi nem indokolja, hogy az állam ennek többszörösét költse el.

5. Jelentősen csökkenteni kell a közmédia költségvetését, hogy az ne legyen magasabb a kormányváltást követően a mindenkori, legnagyobb kereskedelmi televíziós társaságok megelőző éves nettó árbevételénél. Ha a két legnagyobb hazai kereskedelmi médiavállalat (TV2, RTL) képes a tevékenységét fejenként, megközelítőleg 40-45 milliárd forintos éves árbevétel mellett ellátni, akkor semmi nem indokolhatja, hogy az alacsony nézettségű és hallgatottságú MTVA évente 100 milliárd forintot jóval meghaladó összegből gazdálkodjon.

„Javaslom, hogy a fenti pontok elfogadása és végrehajtása után felszabaduló és rendelkezésre álló több százmilliárd forintot az állam elsősorban a vidék felzárkóztatására, azon belül is az ország digitális tudatra ébredésének elősegítésére fordítsa!” – tette hozzá.

Indul a választásokon

Az internetes vetkőzésből nemzetközi cégbirodalmat építő 51 éves vállalkozó december 17-én jelentette be, hogy aktivizálja pártját, és elindul a 2022-es választásokon, ezzel gyorsan rövidre zárta a politikai szerepvállalását pedzegető találgatásokat.

A Megoldás Mozgalom korábban azt közölte, céljuk, hogy „a magyar állampolgárok számára vonzó, a mai idők kihívásának megfelelő, kormányképes polgári alternatívát nyújtson, működésével ösztönözze a magyar állampolgárok nemzeti és kulturális identitásának megerősödését, politikai aktivitását”.

Annyit már november óta tudni lehet, hogy Gattyánnak van egy digitalizációs javaslatcsomagja, amivel az a célja, hogy Magyarország hatalmasat lépjen előre a digitalizáció, például a digitális oktatás területén. Ennek a csomagnak a megvalósításához keres létező pártokat, vagy ha ilyet nem talál, akkor saját pártjával tervezi végigvinni a programját.

Gattyán esetleges NER-es kötődéseiről ebben a cikkünkben írtunk. A pályáját pedig ebben az anyagunkban vettük át a NAV-üldöztetésekkel, a felnőttszolgáltatásokkal, a felsőoktatási beruházásokkal együtt.